168572. lajstromszámú szabadalom • Temperált levegőlefúvású, univerzális porszűrőberendezés
3 168572 4 rendelkező anyagokat, őrlés előtt bizonyos nedvességtartalomra le kell szárítani, pl. a bentonitot 26-32%-ról, vagy a kovaföldet 32-36%-ról 4—12%-ra sőt ebbe a kategóriába tartoznak a cement gyártásnál, timföld gyártásnál és az ércdúsítóknál keletkező porok is. Az ismertetett két nagy csoportba tartozó porok lekötésére az ismert és az iparban használt készülékeket négy nagy csoportra lehet osztani. Az első CSoQortba a szívott vagy nyomott üzemmódban üzefflHlÉett multiciklonok, ciklontelepek sorolhatók. A^Cöclonok és ciklontelepek közismerten rossz leválasztási hatásfokkal 50—70% rendelkeznek és általában csak a durvább porok leválasztására alkalmasak, különösen azért mert a 80 mikron alatti szemcséket még az átlagosnál is rosszabb hatásfokkal választják le. Második csoport, a különböző szűrőközegekkel ellátott pl. kavics, fém, vagy műanyag forgács, vízpermet berendezések. Ezeknél a készülékeknél gyors ellenállás növekedés tapasztalható és ugyanakkor a szűrőközegeket elég rövid időközönként cserélni kell, melyekre lerakódott, esetleg haszonanyagként is használható anyagot késztermékként visszanyerni nem lehet. Harmadik csoport, a különböző nyitott és zárt rendszerű kézi vagy automatikus típusú zsákos porszűrők, pl. a Szellőző Művek LRSZ típusú zsáko.s porszűrői. Ezek a készülékek általában kizárólag csak száraz porokra használhatók. A kézi rázású szűrőknek nagy hátránya, hogy a tisztítás időtartamára a technológiai rendszert le kell állítani. Az ide sorolt készülékeket csak nyomott üzemben lehet üzemeltetni és a megfogott porok a zsákok belső falán rakódnak le. Negyedik csoport, a nagyfeszültségű elektromos szűrőkészülékek. Ezek hátránya a rendkívül nagy költséggel járó üzemeltetés, továbbá az, hogy egy bizonyos üzemeltetési idő után a pólusokon kivált anyag lerakódik, ez csökkenti a vezetőképességet, ami jelentős hatásfok romlást idéz elő, pl. cement iparban, hőerőműveknél, a pernye leválasztásnál. Hazai gyártás nincs, beszerzésük jelentős mennyiségű valutát igényel. A száraz porok esetében a porzás csökkentése, a poros levegő tisztítása elérhetőbbnek látszik, de az eddig alkalmazott készülékeknél a szűrés hatásfokának növelésével a szűrő ellenállása rendkívül megnövekszik, melynek hatására a jelenleg alkalmazott technológiák mellett a szárítás és őrlés teljesítménye jelentősen lecsökken. A nedves porok esetében még több probléma adódik, az eddig alkalmazott berendezéseknél a kísérő hőmérséklet, páratartalom, vegyi összetétel miatti harmat-pont emelkedés és a kicsapódás miatti szűrőfelületek elsárosodási jelensége lép fel, mely a szűrési hatásfokot teljesen lerontja. Különösen szárító berendezéseknél, ahol a tüzelőanyag elégetésekor keletkező S02 bizonyos része S0 3 -á ég el, melynek az égés körülményeire való tekintettel két káros hatása mutatkozik. Az egyik, ami a fémes anyagok esetén korrózió okozásban nyilvánul meg, mert a szárítás következtében az égési füstgázhoz vízgőz is kerül, S03 +H 2 0 = H2 S04. A második hatás az, hogy egészen kis mennyiségű kén-trioxid esetében is a harmatpont jelentősen megemelkedik. (Lásd Bálint István Automatikus olaj és gázégők karbantartása című műszaki könyv 12-13. oldalán.) 5 A szokásosan alkalmazott készülékeknél részeredményeket ugyan értek el, de tudomásunk és a gyakorlati élet igazolása szerint összetettebb hatást, (mint pl. füstgáz porok esetében) elérni úgy, hogy a leválasztott porok haszonanyagként is felhasz-10 nálhatók legyenek, nem sikerült. Az említett berendezések eredményeit és tulajdonságait ismerve, találmányunkban olyan szűrő és automatikus öntisztító egységet alakítottunk ki, amely merőben különbözik az iparban eddig hasz-15 nált szűrőkészülékektől, úgy műszaki megoldás, hatásfok, mint működés tekintetében. Olyan áramlási, sebességi és ballisztikai megoldást hoztunk létre, melynek segítségével lehetőség nyílik az összetettebb szűrési hatásfok megoldására, magasabb hő-20 mérsékletű 220 C° és magasabb relatív páratartalmú 4—36%, 50 mikron alatti porok esetében is. A berendezés gazdaságosan és hatékonyan a kísérletek szerint 90-95%-os hatásfokkal tudja elvégezni, szinte valamennyi légtisztítási és szilárd termék 25 visszanyerési műveletet az ipar számos területén. Alkalmazható: az érc- és ásványiparban, malomiparban, timföldgyártásnál, bitumenkeverő üzemeknél, cementgyártásnál, fémfeldolgozó üzemeknél, ércdúsítóknál, műanyagiparban, kerámiaiparban, fa-30 feldolgozó üzemeknél, állati takarmányokat feldolgozó üzemeknél, vegyiparban, gyógyszeriparban és hőerőműveknél pernye leválasztásra. Az eddig ismert készülékek majdnem kivétel nélkül nyomott üzemmódban dolgoznak, így tömí-35 tési hibák, kopás, lukadás esetén önmaguk is porzási forrássá válnak. A porok bevezetése szögletes vagy kerek keresztmetszetű csövön, egyszerű módon történik. Ezáltal a szűrők belső porterhelése egyenetlenné válik, ami gyorsan szembetűnő ellen-40 állás növekedést idéz elő. A mechanikus tisztításnál erős szűrőkopás jelentkezik. A préslevegős tisztításnál viszont a magas nedvesség és olajpára-tartalom okozta eltömődés, valamint az expandálás hőcsökkenése rontja a ha-45 tásfokot, erősen. Találmányunk felépítése és működése a következő: Annak érdekében, hogy tömítés, romlás, kopás 50 miatt semmilyen kiporzás ne keletkezhessen az egész készülék szívott üzemben dolgozik. A poros levegő vagy füstgáz bevezetése középen a készülék teljes szélességében, célszerűen kialakított terelőgátas osztott bevezető csatornán történik. Ez a 55 poros levegő egyenletes elosztását és irányítását szolgálja, melynek segítségével biztosítjuk a szűrőzsákok egyenletes porterhelését, valamint a tisztító levegő legforróbb füstgázzá való ellátását. A lefú.vató, illetve zsákokat tisztító levegő a hőcserélőben 60 az elérhető legjobb hatásfokkal 60-70% melegíthető elő. A terelőgátas osztott bevezető csatorna kiképzése biztosítja a beáramló poros levegő sebességének csökkentését mindjárt a készüléknél való belépésnél. Ezzel gazdasági célzatokat is el akarunk 65 érni, vagyis a beáramló nagyobb éles szemcsék 2
