168541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-oxo-4H-pirido (1,2a) pirimidin származékok előállítására

5 168541 6 Ciklizálásnál meglepő módon azt találtuk, hogy már 100 C° körüli hőmérsékleten magas hozammal, tiszta állapotban juthatunk az (I) általános képletű vegyületekhez. A savas cüdizáció során azon (IV) általános 5 képletű vegyületeknél, amelyekben Rg jelentése hidroxil-csoport, a gyűrűzárás során a hMroxil-cso­port halogénatomra cserélődik, ha a gyűrűzárást halogéntartalmú savas kondenzálószerrel (pl. fosz­foroxikloriddal) végezzük. 10 önmagában is meglepő az a felismerésünk, hogy amennyiben a kiindulási (II) általános képletű vegyületben Rt jelentése hidrogénatom, akkor nem történik meg a hidroxil-csoport '-»• halogénatom iS csere a savas ciklizálás során. A ciklizálást előnyösen hajthatjuk végre iners oldószer jelenlétében 40-300 C° közötti hőmér­sékleten. 20 Iners oldószerként előnyösen alkalmazhatunk difiit, aromás halogénezett szénhidrogéneket (klór­benzolt, diklórbenzolt vagy triklórbenzolt), dietil­ftalátot stb. Iners oldószer jelenlétében végzett ciklizáláskor ^ a reakció befejeződése után a reakcióelegyet szoba­hőmérsékletre hűtjük és petroléterrel vagy benzil adagolásával a keletkezett (I) általános képletű vegyület kiválását teljesebbé tehetjük, amelyet szű­réssel a reakcióelegyből eltávolítunk. 3° A kapott (I) általános képletű vegyületeket kívánt esetben utólagos átalakításoknak vethetjük alá. így valamely, Rj helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet valamely 35 bázissá történő reagáltatással sóvá alakíthatunk. A sóképzéshez alkálifémeket (pl. nátriumot), alkáli­fémalkoholátokat (pl. nátriummetilátot, nátrium­«tilátot, kálium tercierbutilátot) vagy alkálifém­hidroxidokat alkalmazhatunk. 40 Egy kapott, Rí helyén hidrogénatomot tartal­mazó (I) általános képletű vegyületet kívánt eset­ben alkanoilezőszerrel történő reagáltatással a meg- 45 felelő, Rí helyén kisszénatomszámú alkanoil-cso­portot tartalmazó 0) általános képletű vegyületté alakíthatunk. A reakciót alkánkarbonsavhalogeni­dekkel vagy -anhidridekkel hajthatjuk végre (pl. acetilklorid, ecetsavanhidrid stb.). A reakciót elő- 5° nyösen szerves oldószeres (pl. benzolos) közegben hajthatjuk végre. Savhalogeniddel történő acetilezés esetén előnyösen savmegkötőszer (pl. káliumkarbo­nát, nátriumetilát stb.) jelenlétében dolgozhatunk. Egy kapott, Rj helyén hidrogénatomot tartal­mazó (I) általános képletű vegyületet alkilezéssel a megfelelő, Rt helyén kisszénatomszámú alkil-cso­portot tartalmazó (I) általános képletű vegyületté 60 alakíthatunk. Alkilezőszerként előnyösen alkilhalo­genideket vagy dialkilszulfátokat (pl. metiljodid, metilklorid, etiljodid, dimetilszulfát stb.) alkalmaz­hatunk. Az alkilezést előnyösen valamely savmeg­kötőszer (pl. káliumkarbonát, nátriumkarbonát, 65 nátriummetilét, piridin, NJí-dimetilanilin) jelenlé­tében hajthatjuk végre. Egy kapott, R3 helyén kisszénatomszámú alk­oxikarbonil-csoportot tartalmazó (I) általános kép­letű vegyületet kívánt esetben hidrolízissel a meg­felelő, R3 helyén karboxil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületté alakíthatunk. A hidro­lízist lúgos vagy savas közegben, előnyösen ásványi savval, különösen előnyösen sósavval hajthatjuk végre. Az (I) általános képletű vegyületeket kívánt esetben szerves vagy szervetlen savakkal reagáltatva savaddíciós sóvá alakíthatjuk, vagy azon (I) álta­lános képletű vegyületek, amelyekben Rí jelentése hidrogénatom, szervetlen vagy szerves bázissal kép­zett sóit állíthatjuk elő. A sókból a bázis felsza­badítható és kívánt esetben más sóvá alakítható. Ily módon előnyösen állíthatjuk elő pl. a sósav, hidrogénbromidos, kénsavas, foszforsavas, perklór­savas, hangyasavas, ecetsavas, citromsavas, szalicil' savas sóikat, illetve Rí = hidrogénatom esetén az ammóniával, alkálifémekkel (előnyösen lítiummal, káliummal, nátriummal) és alkáliföldfémekkel (elő­nyösen kalciummal, báriummal) képzett sókat. Az előállított vegyületek elsősorban gyógyszer­ként nyerhetnek alkalmazást. Egyes reprezentánsaik antibakteriális hatással, illetve központi idegrend­szerre aktív hatással rendelkeznek. Az (I) általános képletű vegyületet, mint ható­anyagot és iners, nem toxikus szilárd vagy folyé­kony hígító vagy hordozóanyagot tartalmazó ké­szítmények alakjában alkalmazhatjuk. A készít­ményeket szilárd (pl. tabletta, kapszula, drazsé) vagy folyékony (pl. oldat, szuszpenzió, emulzió) alakjában alkalmazhatjuk. Hordozóanyagként e célra használatos anyagokat (pL talkumot, kalciumkarbonátot, magnézium­sztearátot, vizet, polietilénglikolátot stb.) alkalmaz­hatunk. A készítmények kívánt esetben szokásos adalékanyagokat (pl. emulgeálószereket, szétesést elősegítő anyagokat stb.) is tartalmazhatnak. Az (I) általános képletű vegyületek hatékony­ságát az alábbi kísérlettel igazoljuk. A vegyületek minimális gátlási koncentrációját számos mikroorganizmus ellen meghatároztuk. A tesztet húsleves táptalajban végeztük felező hígí­tással 1 ml össztérfogatban. Inokulumnak a bakté­riumok 6 órás leves-tenyészetének 104 hígítását használtuk 0,025 ml mennyiségben. A növekedés­gátlás mértékét 18 órás tenyésztés után zavarosság alapján olvastuk le. Az eredményeket az alábbi táblázatban ismer­tetjük: 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom