168519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés terjedelmesített és hullámosított fonal előállítására

5 168519 6 végének elhelyezkedésében bekövetkező eltéréseket egy előre meghatározott, adott helyzethez képest, azután olyan jelet képezünk, amely információt tartalmaz az említett eltérés nagyságára vonatkozóan, végül ezen jelet felhasználjuk a fonalcsévéhez vezetett fonal hőmérsékletének szabályozásához. A találmány szerinti, ellenőrzött minőséggel tör­ténő fonalterjedelmesítési és hullámosítási eljárás fo­ganatosítására szolgáló berendezés rendelkezik egy fonaladagolóval, amely a fonalat megfogja és előre­mozgatja, üymódon kialakítva egy hosszúkás fonal­csévét, amely a fonaladagolótól indulva terjed, illetve helyezkedik el, rendelkezik továbbá hőcserélővel, mely a fonallal hőátadó kapcsolatban van, valamint olyan eszközökkel, amelyek a fonalcsévének a fonal­adagolótól további végéről elvezetik a fonalat, végül el van látva olyan eszközzel, amely érzékelni tudja a fonalcséve levételi végének helyzetét és ennek meg­felelő jelt tud létrehozni, mimellett vannak olyan eszközei, amelyek ezen jelet veszik és ezáltal operatív befolyással vannak a hőcserélő működésére, éspedig az előbb említett jelek információtartalmával össz­hangban. Azok az eszközök, amelyek a fonalcséve levételi, vagy elvezetési végének helyzetét érzékelni tudják, tartalmazhatnak egy kibocsátó (emittáló) és egy felfogó vagy vevő elemet. A kibocsátó elem lehet egy fénykibocsátó elem, a felfogó pedig ez esetben egy fényérzékeny elem, amely képes megváltoztatni mű­ködési jellemzőit annak a fénymennyiségnek megfele­lően, amit a fénykibocsátó elemtől kapott, ezt viszont a fonalcséve elvezetési végének helyzete határozza meg. A fényérzékeny elem el lehet helyezve, illetve alkalmazható olymódon, hogy a fényt közvetlenül kapja a fénykibocsájtó elemtől. Ebben az esetben a két elem a fonalcséve átellenes oldalán van elhelyezve. A fényérzékeny elem úgy is elhelyezhető, hogy a fonalcsévéről visszavert fényt fogja fel. Ezen utóbbi elhelyezésmód olyan berendezésnél előnyös, amelynél mozgó felületekkel szemben vezetik a fonalat annak érdekében, hogy kialakítsák a fonalcsévét. Ebben az esetben ugyanis a mozgó felület anyaga nem kerül a fénykibocsájtó és a fényérzékeny elem közé, amint ez gyakorlati okok miatt szükséges lehet, mivel az ilyen berendezések úgy vannak kialakítva, hogy több hosszúkás fonalcsévét alakítanak ki egyidejűleg, ugyanazon a mozgó felületen. A fényérzékeny elem tartalmazhat több (optikai) fényvezetőt, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy az egyes fényvezetők egyik vége a többi fényvezető egyik végével együttesen egy fényvezetővégekből álló sort alkot, éspedig úgy elhelyezve, hogy befogadják, illetve „vegyik" a fénykibocsájtó (emitter) elemből kilépő fényt. A fényvezetők másik végei ugyanakkor nyalábban vannak összefogva. A fényérzékeny elem tartalmaz továbbá egy fényérzékeny készüléket, amely­nek működtetőkarakterisztikája aszerint változik, hogy milyen mennyiségű fény jut el hozzá. Ez a fényérzékeny készülék úgy van elhelyezve, hogy felfogja azt a fényt, amely a fényvezetők nyalábbá összefogott végeiből kisugárzik. A fényérzékeny elem operatív, azaz működést kiváltó kapcsolatban van egy elektromos áramkörrel, éspedig úgy, hogy ezen áramkör villamos kimenete a fényérzékeny elemre eső fény mennyiségének megfe­lelően változik, s ezen villamos kimeneti jel egy olyan többszintű szabályozóhoz van vezetve, amilyenek jól ismertek a szabályozástechnikában a közeg-hőmérsék­let hatásos változtatására úgy, hogy megfelelő választ adjon az üzemi viszonyokban bekövetkező rövid és hosszú időszakra vonatkozó változásokra. 5 A fénykibocsájtó elemet (emittáló) kialakíthatjuk úgy, hogy fényét egy keskeny sugár alakjában bocsás­sa ki, amely elsötétül, vagy teljesen eltakarodik a fonalcséve levételi végének kis mozgása esetén. Lehet a kialakítás olyan is, hogy a fényt széles sávban 10 bocsássa ki, éspedig a fonal mozgásvonalának hosszá­ban, amikoris a fényérzékeny elem úgy van elhelyez­ve, hogy fogja fel a széles fénysávot, amint az kisugárzik vagy visszaverődik, és képezzen egy leveze­tési jelet, amely aszerint változik, amint a kisugárzott 15 vagy visszavert fénysugár szélessége változik, a fonal­cséve levételi végének helyzete szerint. Az olyan fényérzékeny vevőkészülék, amely a fénykibocsájtó elemből kilépő fénynek visszavert fénysugárként történő érzékelésére szolgál, állhat egy 20 televíziós kamerából, amelynek fókusza a fonalcséve levételi végére van ráállítva, ebben az esetben a fényérzékeny elem úgy van elhelyezve, hogy a kame­rának a fonalcséve levételi végéről továbbított képmá­sát érzékelje. 25 Lehetséges olyan változat is, ahol a fonalcséve levételi végének helyzetét érzékelő eszköz egy hang­kibocsájtó elem, amely hanghullám-nyalábot sugároz; ebben az esetben természetesen szükség van egy olyan jelátalakításra (transzduktor) is, amely a hanghullám-30 nyalábot érzékeli és megfelelő elektromos levételi jellé alakítja át, illetve ilyen jelet képez. További változatként említhető az a kivitel, ahol a fonalcséve levételi végének helyzet-érzékelésére szol­gáló eszköz két elektródát tartalmaz, amelyek egy-35 mástól térközzel vannak elválasztva, s ezen elektródák között helyezkedik el a fonalcséve levételi vége. Tartalmaz továbbá olyan eszközt, amely érzékeli a két elektróda között létrejött villamos mezőt abban az esetben, ha az elektródákra feszültség van kapcsol-40 va. Természetesen ez az eszköz érzékeli azon változá­sokat is, amelyeket a villamos mezőben a fonalcséve levételi végének helyzetében beállott változás idéz elő és ennek megfelelő levételi villamos jeleket hoz létre. Ugyancsak lehetséges olyan változat a fonalcséve 45 levételi végének helyzetében bekövetkező változások érzékelésére, amely mechanikusan működik és egy tapintóval rendelkezik. Ez a tapintó úgy van elhelyez­ve, hogy a fonal azon szakaszán fekszik fel, illetve nyugszik rajta, amely éppen elhagyta a fonalcsévét. A 50 tapintó össze van kapcsolva egy kapcsolókészülékkel, amely operatív úton befolyásol egy elektromos ára­mot, s így létrejön egy jel, amely azután a tapintó helyzetének megfelelően változik. A tapintó helyzetét viszont a lefutó fonal szöghelyzete határozza meg. 55 Ismét egy másik konstrukciós változatnál a fonal­cséve levételi végének helyzetét érzékelő eszköz egy elektropneumatikus készülék, amelyben egy fúvóka csatlakoztatható egy nyomás alatt álló gázforráshoz, éspedig úgy, hogy egy szűkített keresztmetszetű nyílás van elhelyezve a fonalcséve normál levételi végének közelébe, amikoris a fuvókából kiáramló gáz mennyisége függeni fog a fonalcséve levételi végének a fúvókához viszonyított elhelyezkedésétől. A beren­dezésnek van egy nyomásérzékeny jelátalakítója, amely az említett fúvókával együtteműködve hívatott arra, hogy érzékelje a szűkített keresztmetszetű nyílás

Next

/
Oldalképek
Tartalom