168519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés terjedelmesített és hullámosított fonal előállítására
7 168519 8 és a fúvóka között uralkodó nyomást, továbbá, hogy létrehozzon egy olyan villamos jelet, amely információt tartalmaz az említett nyomásra vonatkozóan. A fúvóka egy hosszúkás alakú fúvóka lehet, amelynek hosszanti mérete párhuzamos a fonalcséve hosszával úgy, hogy a jelátalakító által szolgáltatott jel aszerint fog változni, amilyen a fonalcséve levételi végének elhelyezkedése. A fénykibocsájtó eszköz - fényforrás — lehet olyan, amely lényegileg csak látható fényt bocsát ki, de lehet infravörös vagy ultraibolya hullámsávban dolgozó fényforrás is. Lehetnek olyan változatok is, ahol a fénykibocsájtó szerv egy tükör, vagy pedig egy, illetve több tény vezetőszál kimeneti vége, annak érdekében, hogy egy széles fénynyalábot vessenek keresztirányban a fonalcsévére. Lehet a fényforrás például egy izzólámpa vagy nagyobb számú különálló fényforrás, amelyeket arra használunk, hogy több fénysugarat bocsássanak keresztben a fonalcsévére; ezek a fénysugarak sorban vannak elhelyezve, a fonalcséve hosszában. A fényvezetők optikai szálak lehetnek, éspedig egyes szálak, vagy pedig szálkötegek, ahol mindegyik szálköteg egy fényvezetőt alkot. Az egyik ilyen megoldásnál az egyenkénti optikai szálak a szálköteg fénykibocsájtó végénél legyezőszeruen szétterülnek, olymódon biztosítva a rajta átjutott fénynek csaknem fokozatmentes változtatását aszerint, amint a fonalcséve levételi vége elmozdul a szálak sora előtt, amikor a fonalcséve hossza megváltozik. Bizonyos fényérzékeny készülékek kimeneti jele logaritmikusan változik, amikor a ráeső fény mennyisége állandó mértékben változik. Ha arra van szükségünk, hogy a berendezés fényérzékeny készülékének kimenete lineáris legyen, akkor a fényvezetőt alkotó optikai szálak végeit logaritmikusan növekvő távolságnyira helyezzük el egymástól abban a helyzetben, amit a fonalcsévének el kell foglalnia. Dymódon azután a fényérzékeny készülék kimenete lineáris lesz. Lehet ezt úgy is elérni, hogy a fényvezetőszálak egymás közötti távolságát állandónak választjuk, azonban keresztmetszetüket úgy választjuk meg, hogy azok logaritmikusan növekvő sort alkossanak a fényvezető sor mentén, így szintén lineáris kimenetet fogunk kapni a fényérzékeny készüléktől. A fényérzékeny elem tartalmazhat egy olyan cellát, amelynek elektromos ellenállása a ráeső fény mennyiségének megfelelően változik, vagy olyan cellát, amely kimenő áramjelet hoz létre, mely a cellára ráeső fény mennyisége szerint változik. Az olyan készülékben, amely fúvókával és gázzal működik, s ezek alkotják a fonaladagolót, a hőcserélő úgy alakítható ki, hogy hőt tudjon közölni a működtetőgázzal és/vagy elvonni attól. Annak érdekében, hogy a működtető-gázzal hőt tudjunk közölni, a hőcserélő magában foglalhat egy elektromos fűtőelemet, amely úgy van elhelyezve, hogy a fúvókához áramló gázra keresztben álljon. A fűtőelemet ajánlatos úgy kialakítani, hogy biztonságosan alacsony feszültséggel működjön. Olyan változat is lehetséges, amikor a hőcserélőt úgy alakítjuk ki, hogy képes legyen a hőt közvetlenül a fonallal közölni. Amikor a fonaladagoló eszközök fonaletető4iengerek, a hőcserélő lehet például egy fűthető görgő, vagy egy fűthető lap, vagy egy fűthető cső, amely úgy van elhelyezve, hogy a fonal, miközben megteszi útját a fonaletető-hengerekhez, hőátvevő kapcsolatba jusson az említett görgővel, lappal vagy csővel, amelyben például vezetékek lehetnek kialakítva forró folyadék áthaladása céljából, de ellátható villamos ellenállásfű-5 tés-elemekkel, vagy pedig elektromos indukciós fűtőtekerccsel vagy hurokkal. Ha a terjedelmesítő és hullámosító berendezés torlasztócsővel rendelkezik, akkor a hőcserélő egy olyan köpeny lehet, amely a torlasztócsőnek legalább 10 e £y részét körülveszi és alkalmas forró fűtőfolyadék befogadására, de lehet elektromos ellenállásfűtés, vagy indukciós fűtőtekercs, illetve hurok, amely a torlasztócsőnek legalább egy szakaszával mágneses kapcsolatban van. 15 Ha viszont a terjedelmesítő és hullámosító berendezésnek mozgó felülete van, amellyel a fonalat szembevezetjük, akkor itt olyan vezetőeszközöket alkalmazhatunk, amelyek a fonalcséve levételi vége mellett vannak elhelyezve és közreműködnek abban, 20 hogy a fonalat olyan irányban vezessük el a fonalcsévéből, amely igen kis hegyesszöget zár be a mozgó felülettel, vagy a mozgó felülethez érintőleg halad abban a pontban, ahol a fonal elhagyja a fonalcsévét. Az olyan berendezést, amely mozgó felülettel 25 dolgozik, kialakíthatjuk olymódon, hogy egyszerre több fonalat is terjedelmesítsen és huÚámosítson, egymás mellett elrendezve. Egy ilyen berendezésnél, ahol az egyes fonalcsévék levételi végének helyzetét érzékelő eszközök két alkatrészből állnak, a két 30 alkatrész elhelyezhető a mozgó felület átellenes oldalain, vagy ha a levételt érzékelő eszköz visszavert fénnyel dolgozik, a két alkatrész egymás mellett, vagy a mozgó felület irányával párhuzamos sorban rendezhető el, éspedig a mozgó felületnek ugyanazon az 35 oldalán, ahol a fonalcséve van elhelyezve. Az előbbiekben már ismertetett televíziókamerás megoldás különösen előnyösen alkalmazható ennél a konstrukciónál, mivel valamennyi fonalcséve levételi vége ugyanazon a képen jeleníthető meg, amelyet a kamera 40 átvisz és valamennyi levételi véghez szolgáló fényérzékeny készülék alkalmazható arra a képernyőre, amelyen a képmás megjelenik. Ha a mozgó felület egy dobnak része, akkor az 45 alkatrészek egyikét a dob külső felén lehet elhelyezni, míg a másikat a dob belsejében. Ennél a konstrukciónál a dobot olyan görgők hordozhatják és forgathatják, amelyek a dob külső oldalán elhelyezkedő körkörös pályán futnak, s ílymódon a dob belsejét 5Q szabadon hagyhatjuk. Ez lehetővé teszi azt, hogy a belsejében elhelyezendő alkatrészt egy fix karon rögzítsük. Az űyen konstrukciónál az is lehetséges, hogy a dob egyik végét egy tengelycsonk végére erősítsük. Ha arra is szükség van, hogy hűtőlevegőt 55 hajtsunk át a dob belsején abból a célból, hogy hűtsük a dob felületén fonalcsévében maradt fonalat, akkor a dob egyik vége lehet üres, míg a másik vége egy légvezetékbe nyílik, mimellett az a kar, amely az említett belső érzékelő-elemet hordozza, az előbb 60 említett légvezetékben helyezhető el és a dob nyitott végébe tolható be. A légvezetékben létesíthetünk vákuumot, vagy túlnyomást. A továbbiakban a találmányt, annak a gyakorlatban előnyös kiviteli alakjain keresztül ismertetjük 55 részletesebben rajzaink segítségével, amelyek közül: — az 1. ábra metszetben mutatja be a jelen bejelentők által korábban feltalált terjedelmesítő és 4
