168461. lajstromszámú szabadalom • Multimotor hajtású tetszőleges hosszíságúra építhető folyamatos szállítóberendezés, előnyösen nagyteljesítményű szállításra
3 168461 4 tényező a súrlódó felületek minőségétől, kialakításától, a felületi nyomástól, a heveder sebességétől (a csúszási sebesség miatt) valamint a két felület vizes, nedves voltától függ. A nagy súrlódási tényező és a heveder csekély kopása egymással ellentétes követelmény. A súrlódási tényező értéke 0,1—0,7 között változik a dobfelületek minősége és a nedvesség függvényében. A heveder kopása acélpalástú dobnál csekély, guminál közepes, kerámia betétes dobnál a legnagyobb mértékű. A heveder igénybevétele a terhelési adatokon túlmenően elsősorban a dobok átmérőjétől, a feszítettségtől függ. Dipl. Ing. Natschew: Ergebnisse der Versuche mit einem neuen Gurtbandförderer mit verminderter Zugkraft im Gurt (Hebezeuge und fördermittel. 1968. szept. 9. füzet) című cikkében a hevedererők alakulását taglalja különböző meghajtás esetén. A hevederek igénybevétele nagymértékben függ azok vezetettségétől, a visszafordító dob vagy végállomás, a feszítőállomás megoldásától. Különböző feszítésmegoldások találhatók a Handbuch der Fördergurte című könyv 451. ábráján. A szállítószalagos berendezés fej és végállomása között elhelyezkedő pályamenti szerkezeti elemek ismerhetők meg dr. Bocsánczy János Nb. 20. számú egyetemi jegyzetének 96—109. oldalán található megoldásokból. A pályamenti szerkezeti elemek képezik a szállítószalag teljes hosszában a berendezés vázát, alátámasztják és egységes szerkezetté alakítják a teljes szállítóberendezést. Két főcsoportra oszlanak, úgymint alvázszerkezet és görgők. A görgők a heveder tartására és vezetésére szolgálnak. Görgősorok különböző elrendezése ismerhető meg a jegyzet 72. ábrájából, önbeálló görgősor a 76. ábrából és motorral működtetett önbeálló görgősor a 77. ábrából. A szállítóberendezések hajtására szolgáló hajtóműmegoldásokat ismertet dr. Bocsánczy János jegyzetének 83—87. oldalán, valamint a Bányászati kézikönyv II. kötet (Műszaki Könyvkiadó 1959) 5. fejezet III/3 alfejezete. Egydobos hajtásoknál az egyfokozatú bolygóműves dobmotor elektromotorja az álló felfüggesztő tengellyel és az ugyancsak álló bolygóhíddal van egybeépítve. Kisebb teljesítmények esetén használatos. Nagyobb teljesítményeknél célszerűen alkalmazható a kétfokozatú bolygóműves hajtómű. Kétdobos hajtásoknak több változata is van. Az egyszerűbb megoldás az, amikor a két dobot egy közös hajtóművel látják el. Ebben az esetben azonban feltétlenül szükséges, hogy a két dob teljesen azonos átmérőjű legyen, különben az egyik dobról legördülő szalaghossz nem lesz azonos a másik dobra ráfutó szalaghosszal és mind a túlzott húzóerő, mind a csúszás erősen rongálják a hevedert. Az egyenlőtlen terhelések elkerülésére a bolygóműves hajtómű vagy a dobok önálló hajtása használatos. A háromdobos hajtásnál minden dobot külön hajtással látnak el. Egyes esetekben egy dobtengely két végére egy-egy hajtóművet és hajtómotort helyeznek el. Ez a megoldás csak akkor kedvező, ha a tapadás útján átvihető vonóerő jóval nagyobb mint az ellenállásból számított vonóerőigény, azaz ha a csúszási biztonság nagy. Az alkalmazott motorok teljesítményigénye egyre növekszik. Jelenleg 6 KV-os (primer) feszültséggel max 1000 kW teljesítményű motorokat gyártanak. Nagyobb teljesítményű motorok ilyen feszültségszinten való gyártása nagy nehézségekbe ütközik, nagyobb feszültségre való áttérés szigetelési és egyéb villamos problémákat okoz. Seyfert: Bestimmung der Leistung beim Anfahrvorgang eines Förderbandes (Hebezenge und Fördermittel 1969. évf. 5. szám) című cikkében levő 5 számításból látható, hogy az indítási teljesítményszükséglet az üzemi teljesítmény többszöröse. Ez a hajtómotorok többszörösét vonja maga után. Az aszinkron motorok mellett megoldásként számításba jöhet még az egyenáramú hajtás, a váltóáramú 10 tirisztoros hajtás stb. A lineáris motorral hajtott szállítóberendezések két csoportra oszthatók. Konveyorok (görgős-zsámolyos megoldás), melyek nagy előnye a „kanyar képesség", hátránya a nagy beruházási költség és a végdobok 15 nagy mérete. (0 6—8 m) Második csoportba tartoznak a felső (terhelt) ágban elhelyezett egyoldali, vagy az alsó (laza) ágban elhelyezett kétoldali motorbeépítések. E megoldások gyakorlati megvalósítása a jövő feladata. Az ismertetett szállítószalagos berendezések üzemel-20 tetése során gyakori az üzemzavar elsősorban a helytelen feszítettségi állapot miatt. A heveder túl van feszítve és ezért szakad, vagy túl laza és akkor félrejár, vassal érintkezve leszéleződik stb. A szalag csúszik, kopik, a vonóerő nem elegendő. A dobok közötti terheléselosztás 25 megoldása, mint ahogy az Vlastimil Vildner: Automatische Steuerung von technologischen komplexen auf Tagebauten mit Bandbetrieb című előadásának anyagából (VII. Nemzetközi Konferencia „Földmunkák gépesítése" Várna 1969. IX. 29.) is kitűnik, nagy nehézséget 30 jelent és elsősorban mechanikailag kell megoldani. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a jelenlegi megoldások még sok kívánnivalót hagynak maguk után. A nem megfelelő terheléselosztás miatt a túlterhelt motorok gyakran tönkremennek. 35 A szalag elhasználódása — mivel hajtása a berendezés egyik végén (esetleg a végállomáson is) nagy teljesítménnyel történik (még normál üzemi állapotban is a szalagban ébredő igen nagy feszültség következtében nagymértékű összetett igénybevétel lép fel) — nagymérvű 40 (élettartama igen rövid, 1—5 év). A szalagfejek bonyolult konstrukciók, a többdobos meghajtás miatt is igen drágák, a teljesítményigényt sok esetben kielégíteni nem tudják. A termeléskoncentráció növekedése a több km hosszú 45 frontok kialakítását teszik szükségessé. Jelenleg a szalaghossz ritkán éri el az 1000 métert, ezért például a külszíni fejtési front teljes hosszát több szalagból állítják össze. Több szalagfej, végállomás, feszítőállomás összedolgozása, összehangolása szükséges, mely rendkívül bonyo-50 lult és nehéz folyamat. Rompock: Külfejtéses bányák technológiai berendezéseinek megbízhatósága (Uhli 1971. év 5. szám 185—190. old.) című cikkében rámutat arra, hogy a szállítószalagok megbízhatóságát össze kell szorozni és úgy kell figyelembe venni. Valamely szalag 55 meghibásodása esetén viszonylag kis leálláseltolódáskor is oly nagy mennyiségű szállítandó anyag gyűlik össze a már leállt szalagon (pl. a másik szalag ledobóállomásánál), melynek eltakarítása esetleg több napos állást is eredményezhet. 60 A pályamenti szerkezeti elemeken túlmenően szükséges szerkezeti részelemek (fejállomás stb.) a szalagrendszerek beruházását rendkívül megdrágítja. A szállítóberendezések fejlesztése — mint ahogy az dr. Ing. KH Wehmeier: Großbandanlagen in der Steine- und 65 Erden industrie (Fördern und heben 1964 Messe-2