168411. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pentanol-származékok előállítására
168411 hogy a szignifikáns dózist a vegyületek beadása után 30 perccel volt célszerű mérni. A fenti két találmány szerinti vegyület vizsgálati eredményei a következők voltak: Vegyület A B szignifikáns dózis (mg/kg) 5D 70 4. Trankvilláns tulajdonságok a) Anxiolitikus hatás Az anxiolitikus hatást a Boissier által ismertetett „négy lemezes" teszten [European J. Pharmacol. 4, 145-151 (1968)] és az „elektromosan kiváltott küzdelem" elnevezésű teszten vizsgáltuk. „Négy lemezes" teszt Az egereket több azonos, 10—20 állatot tartalmazó csoportban és kontrollcsoportba osztottuk be. A vizsgálat céljára alkalmazott berendezés négy fémlemezt tartalmazott. A lemezeket felváltva áramforrás pozitív és negatív pólusához kapcsoltuk. Ennek következtében, ha a lemezeken állat haladt át, a két különböző pólushoz kapcsolt lemez érintése következtében áramütés érte. Az egereket egyenként helyeztük a berendezésbe. Az állatok felét áramtalanított állapotban levő berendezésbe, másik felét áram alatt tartott berendezésbe helyeztük. Ezután az egyes csoportoknak — a kontroli-állatokat kivéve - intraperitoneális injekció formájában különböző dózisban vizsgálandó vegyületet adtunk be. Az állatokat csak egyszer használtuk, az egerek tehát vagy áramtalanított, vagy áram alatt tartott berendezésen haladtak keresztül. A kísérletek során feljegyeztük azt az időt, amely alatt a kezelt állatok áthaladtak az áram alatt 5 tartott vagy áramtalanított berendezésen, majd az időt összehasonlítottuk a kontroli-állatoknak az áramtalanított berendezésen történő keresztülhaladásának idejével. Azt tapasztaltuk, hogy a kezeletlen állatok az elektromos sokktól való félelem következtében 10 igen gyorsan visszariadtak a készüléken való áthaladástól, a kezelt állatok azonban a vizsgált anyag anxiolitikus hatása következtében sokkal kevésbé mutattak félelmet. A vizsgálat segítségével ki lehet számítani a vegyü-15 leteknek azt a dózisát, amely hatására az állatok szignifikáns mértékben nagyobb számú áram alatt tartott lemezen sétálnak át anélkül, hogy az átsétálás során érintett áramtalanított lemezek száma változnék. 20 A vizsgálat során a vegyületek következő hatásos dózisát (ED) állapítottuk meg: 25 Vegyület Ä B ED5a (mg/kg) ~w— 40 összehasonlítás céljából a fenti vizsgálatot megismételtük az „A" vegyület és Diazepam hatásos dózisaival és feljegyeztük az érintett lemezek számát. A kapott 30 eredményeket az I. táblázatban tüntettük fel. I. táblázat összehasonlító állatok „A" vegyület 20 mg/kg Diazepam 1 mg/kg 1 perc alatt érintett lemezek száma összehasonlító állatok „A" vegyület 20 mg/kg Diazepam 1 mg/kg áramtalanított állapotban áram alatti állapotban összehasonlító állatok „A" vegyület 20 mg/kg Diazepam 1 mg/kg .14,7 ± 1,1 15,8 ± 1,4 10,6 ± 1,3 2,1 ± 0,4 5,6 ± 1 9 ± 1,2 Az adatokból látható, hogy a Diazepam sokkal aktívabb, mint az „A" vegyület. Az áram nélkül érintett lemezek számából azonban látható, hogy az „A" vegyület - A Diazepamtól eltérően - nem csökkenti az állatok spontán motorikus aktivitását. A Diazepam hátránya továbbá, hogy nem rendelkezik antidepresszáns hatással. A vegyületek toxiko-farmakológiai indexét az LD50 érték és a fent megállapított ED-érték összehasonlításával számítottuk ki. Az index definíciója: LD 50 ED Az index értéke az „A" vegyületre 70, a Diazepamra 55. Ennek alapján megállapítható, hogy az „A" vegyület a Diazepamnál előnyösebb. „Elektromosan kiváltott küzdelem" teszt. Bizonyos körülmények között két egér elektromos stimulus hatására küzdelem-sorozattal reagál. A 45 küzdelem az állatok elektromos sokk hatására fellépő félelemérzetének következménye.'A félelem a helyzetért felelőssé tett másik állattal vívott küzdelemben nyilvánul meg. A vizsgált vegyület anxiolitikus hatását éppen ezért a következőképpen értékeltük ki: 50 Az egereket 8 állatot tartalmazó csoportokba osztottuk be, azaz egy csoport 4 pár egeret tartalmazott. Az előzőleg csak vízzel táplált állatokat fémlemezre helyeztük, majd a lemezbe áramot vezettünk. Az áramforrás az állatok érzékenysége szerint 40—80 55 V feszültségű áramimpulzus-sorozatöt adott a lemezre. Az impulzus-sorozatok teljes ideje 3 perc volt. Az impulzus ideje alatt feljegyeztük az állatpárok között lezajlott küzdelmek számát. A küzdelmek átlagos számát az egyes csoportokra 60 úgy számítottuk ki, hogy az összes küzdelmek számát elosztottuk az egérpárok számával. Ezután az egyes csoportokba tartozó állatokat intraperitoneálisan a tanulmányozott vegyületekkel kezeltük. Az egyes csoportoknak a vegyületekből 65 növekvő dózist adtunk. A kezelés után 30 perccel az 4
