168359. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 3-amino-benzo 1,2,4-triazin-di-N-oxid (1,4) származékok, valamint e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények és takarmány adalékanyagok előállítására
3 .168359 4 triazin-di-N-oxid(l,4)-et és metilizocianátot alkalmazunk, úgy a reakció lefutását az 5. reakcióséma mutatja be, (d) eljárásváltozat). III általános képletű alkilezőszerként felhasználhatunk minden olyan, a szerves kémiából ismert alkilezőszert, amely az R csoportot szubsztituensként tartalmazza. Előnyösen alkalmazhatjuk azokat a vegyületeket, ahol az alkilezőszer aktív csoportja, azaz az Y szubsztítuens - amely az alküezési reakció során lehasad - jelentése halogénatom, például fluor-, klór-, bróm- vagy jódatem, célszerűen klór-, brdm- vagy Jódatem. Ilyen aMegőszerekre példaként említjük as slkíl=, alkenü° vagy aiaüdMialegenideket (ahel ii ai «alkllhalegenldik sütében $ hategéflat§si m &M-kefflpiiinshgi kap@i@léd&), például a ffl§tü=j§did§t, alül-klöfidet, befizil-bfemidet; vagy azekat a v§fyül8= tekét, melyekben Y jelentése az R3 0-S0 2 -0-csoport — ahol R3 jelentése megegyezik R jelentésével, de előnyösen - az R szubsztituensnél definiált — alkilcsoportot jelenti, nevezetesen dialkil-szulfátokat, például dimetil-szulfátot és dietil-szulfátot; vagy olyan vegyületeket, melyekben Y jelentése az R4 -SO2 — O— csoport — ahol R4 jelentése valamely adott esetben szubsztituált árucsoport, előnyösen fenil- vagy 4-metilfenil-csoport —, nevezetesen arilszulfonsav-észtereket, például fenilszulfonsav-metilésztert és 4-metilfenilszulfonsav-metilésztert. IV általános képletű acilezőszerként felhasználhatunk minden olyan, a szerves kémiából ismert acilezőszert, amely az R'CO- csoportot szubsztituensként tartalmazza. Előnyösen alkalmazhatjuk azokat a vegyületeket, ahol az acilezőszer aktív csoportja, a Z szubsztítuens — amely az acilező reakció során lehasad - jelentése halogénatom, például fluor-, klór- és brómatom, célszerűen fluor- és klóratom. Ilyen acilezőszerekre példaként említjük a savhalogenideket, például az acetil-kloridot; vagy azokat a vegyületeket, melyekben Z jelentése az R5 CO-O- csoport — ahol R5 jelentése megegyezik R1 jelentésével — nevezetesen a karbonsavanhidrideket, például az ecetsavanhidridet. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott II képletű vegyület ismert eljárások segítségével állfliató elő (lásd J. C. Mason és G. Tennant: J. Chem. Soc. London, B 1970,911). A II képletű vegyület előállítható azonban egy új eljárásunk segítségével is, még pedig olyan módon, hogy a VI képletű benzofuroxán-származékot előnyösen kétszeres mólnyi mennyiségű dinátriumciánamiddal reagáltatunk vizes metanolban, körülbelül 20-60 °C közötti hőmérsékleten, a kiváló nyers II képletű vegyületet vízben feloldjuk és a vizes oldatot ecetsavval megsavanyítjuk. A II képletű vegyület eközben kristályosan, válik ki. A III általános képletű vegyületek ismertek vagy általánosan ismert módszerek szerint állíthatók elő. Példaként a következőket említjük: metil-jodid, etil-bromid, izopropil-klorid, n-propil-jodid, dimetil-szulfát, dietil-szulfát, di-n-propilszulfát, fenilszulfonsav-metilészter, 4-fenilszulfonsav-etilészter. A IV általános képletű vegyületek ismertek vagy ismert módszerek szerint állíthatók elő. Példaként a 5 következőket említjük: propionil-bromid, propionil-klorid, vajsav-klorid, valeriánsav-klorid, 10 hexánuv-klorid, dklohexániav-klorid, n-prepiofliavhidrid, Ái V általánsa képlett! te@da&it°iiámiatékek ii» mfftak vagy iimet tUárái mmtyéwl alliíliatők §lő» IS Példaként a követkiiikit grfí^ük; fflgtil=ízeeianát, etil-izocianát, n-propil-izocianát, izopropil-izocianát 20 Hígítószerként alkalmazhatunk minden inert szerves oldószert. Ilyenek előnyösen az éterek, például a dietil-éter, dioxán és tetrahidrofurán; a rövidszénláncú alkilketonok, például az aceton és metileülketon; a rövidszénláncú dialkU-formamidok, például a 25 dimetü-formamid; az adott esetben halogénatommal, rövidszénláncú alkilcsoporttal vagy nitrocsoporttal szubsztituált alifás vagy aromás szénhidrogének, például a metilén-klorid, kloroform, széntetra-klorid, nitrometán, hexán, heptán, benzol, toluol; a xilolok, 30 klórbenzol, diklórbenzol és nitrobenzol; a rövidszénláncú alkilnitrilek, például az aceton-nitril; a heteroaromás vegyületek, például a piridin. Alkalmazhatók továbbá ezeknek az oldószereknek a keverékei is, és abban az esetben, amikor az alkalmazott kiindulási 35 vegyületek vízzel szemben inertek, úgy adalék-oldószerként még vizet is használhatunk. Számos esetben oldószerként alkalmazhatjuk valamelyik reakciópartner fölöslegét (például a karbonsavanhidridet). Savmegkötő szerként alkalmazhatjuk az összes 40 inert savmegkötő szert. Ilyenek előnyösen az alkálifém- és alkáliföldfém-hidroxidok, alkáliföldfémoxidok, alkálifém- és alkáliföldfém-karbonátok és -hidrogén-karbonátok, a tercier alifás és aromás aminők, valamint a heterociklusos bázisok. Példaként 45 említjük a nátrium-, kálium és kalcium-hidroxidot, kalcium-oxidot, nátrium- és kálium-karbonátot, nátrium- és kálium-hidrogén4tarbonátot, trietil-amint, diaza-biciklo-nonént, diaza-biciklo-undecént és a piridint. 50 A reakció hőmérsékletét széles tartományban változtatjuk. Általában 0 és körülbelül 150 °C előnyösen 20-100 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. Előfordulhat azonban, hogy a megadott hőmérséklet-határokat túl kell lépnünk, vagy azok alatt 55 kell dolgoznunk. A reakciót végezhetjük közönséges nyomáson, de magasabb nyomáson is. Általában közönséges nyomáson dolgozunk. A találmány szerinti eljárás kivitelezésénél célsze-60 rűen 1 mól II képletű vegyülethez körülbelül 1-5, előnyösen 1-2 mól III, IV vagy V általános képletű vegyületet használunk és azokban az esetekben, amikor sav szabadul fel, a reakció közben, még hozzáadunk 1 - körülbelül 10, előnyösen 1-2 mól 65 savmegkötő szert.- Az említett mólarányoktól azon-2