168349. lajstromszámú szabadalom • Elektromos érintkezőelemek és csatlakozók
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. V. 29. (AE-383) Amerikai egyesült államokbeli elsőbbsége: 1972. V. 30. (257,897) Közzététel napja: 1975. XI. 28. Megjelent: 1977. II. 28. 168349 Nemzetközi osztályozás: H 01 r 7/00 w ^ Feltaláló: WASSERLEIN Henry George, Jr. mérnök, Seminole, Florida, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: AMP Incorporated, Harrisburg, Pennsylvania Amerikai Egyesült Államok Elektromos érintkezőelemek és csatlakozók 1 A találmány fémlemezből hajlított olyan érintkezőelemekre vonatkozik, amelyek az egyik élüket átszelő réssel rendelkeznek. Továbbá ezen rés elején egy huzal-fogadó száj található, amelyen át egy szigetelt huzalt a saját hossztengelyére merőlegesen be lehet szorítani a résbe. A rés szélei ezáltal átvágják a huzal szigetelését, és elektromos érintkezésbe kerülnek a huzal elektromosan vezető belső erével. Az ilyen érintkezőelemeknek kétféle típusa ismeretes. Az ún. „merev" elemnél a rés széleinek egymástól való távolsága már a huzal beillesztése előtt adott, és egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen rugalmas tágulás történik a rés széleinél a huzal beillesztésekor. Az ún. „rugalmas" elemnél viszont a rés szélei a huzal beillesztése előtt általában összeérnek, a beillesztéskor pedig rugalmasan széthajolnak, beengedik és megszorítják a huzalt Az előbbi típusú, vagyis a rés széleinél csekély vagy semmilyen elmozdulásra nem képes érintkező elemeket igen pontos tűrésekkel kell gyártani. Csak egyféle méretű, és gyakran csak tömör, sodratlan huzalok bekötésére képesek. Továbbá a beillesztés nagy erőt igényel, ami egy érintkező-elemnél nem kívánatos mert ebben az esetben igen erős állványt kell alkalmazni, vagy pedig egy megtámasztást nyújtó speciális beillesztő szerszámra van szükség. Az ilyen fajta érintkezőelem további hátránya, hogy a huzal belső ere megsérülhet vagy elvékonyodhat, amikor a beillesztés folyamán, a rés aljához szorítjuk.. Az utóbbinál vagyis a „rugalmas" érintkezőelem^ nél általában egy nagyobb méretű második nyílást alakítanak ki a huzalfogó rés alatt, annak folytatásaként. Ezáltal a fémlemez elég rugalmassá válik ahhoz, hogy az érintkező (huzalfogó) rés szélei el 5 tudjanak mozdulni a huzal beengedése végett. Az ilyen fajta érintkezőelem hátránya, hogy a nagyobb méretű második nyílás egyrészt gyengíti a fémlemezt, másrészt növeli az érintkezőelem méreteit. Továbbá a huzal könnyen benyomódhat a huzalfogó rés mögé a 10 tágabb második nyílásba, és így az elektromos érintkezés megszakadhat. A találmány célja olyan érintkezőelemet alkotni, amely mentes a fent említett hátrányoktól. Ennek megfelelően a találmány szerinti érintkező-15 elemet az jellemzi, hogy a huzal-fogadó szájtól távolabb egy hajlított keresztirányú lábbal vagy peremmel rendelkezik, és a rés az egyenes oldalból kiindulva a keresztirányú láb vagy perem hosszának egy részére is kiterjed. 20 A találmány szerinti érintkezőelem viszonylag hajlékony, vagyis lágyan rugózik a rés két oldalát határoló fémlemez ágak elcsavarodása miatt. így a huzal beillesztéséhez csak viszonylag gyenge erőre van szükség. Az érintkezőelem rugalmassági paraméterei 25 lényegében állandók a kihajlás széles tartományában, lehetővé téve ezáltal, számos különféle típusú és méretű huzal bekötését. Ezenkívül az érintkezőelem mérsékelt magasságú, ami bizonyos alkalmazásoknál szintén előnyt jelent. A tágabb nyílás elhagyása pedig 30 tömör konstrukciót tesz lehetővé. Ráadásul, mivel j^ 168349 1
