168289. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektromechanikus kapcsoló érintkezők kapcsolási állapotának megállapítására és jelfogók működési idejének mérésére

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 168289 Bejelentés napja: 1974. VII. 05. (PO-571) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1977. II. 28. Nemzetközi osztályozás: H 01 h 47/00, 47/02 ^^^^^^^"~i _^^^^^H Bejelentés napja: 1974. VII. 05. (PO-571) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1977. II. 28. Nemzetközi osztályozás: H 01 h 47/00, 47/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1974. VII. 05. (PO-571) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1977. II. 28. . ;' '' , \' Feltalálók: Bilszky László üzemmérnök 45%, Szentannai Péter fizikus 39%, Soós György villamosmérnök 16%, Budapest Tulajdonos: Posta Kísérleti Intézet, Budapest Kapcsolási elrendezés elektromechanikus kapcsolóérintkezők kapcsolási állapotának megállapítására és jelfogók működési idejének mérésére 1 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés elektromechanikus kapcsoló érintkezők kapcsolási állapotának meghatározására és jelfogók működési idejének mérésére, ahol a vizsgált érintkezők zárt vagy nyitott állapotának jelzése diódás kapcsolóáramkörrel terhelt oszcillátor feszültségszintjének figyelése révén történik. Jelfogók érintkezői kapcsolási állapotának meghatározására és működési idejének mérésére ismeretesek különböző elven működő mérfjberendezések, műszerek. Közös tulajdonságuk ezeknek a műszereknek az, hogy az érintkezők zárt vagy bontott állapotát a rájuk kapcsolt feszültség figyelésével határozzák meg. A méréshez általában egyenfeszültséget használnak. Ezen ismert megoldásoknak az a hátránya, hogy a vizsgálandó jelfogót minden egyéb áramkörtől függetlenítve lehet csak vizsgálni és ily módon a mérés nem ad felvilágosítást az üzemi körülmények, vagyis a beépített áramkörben való viselkedésre nézve. Az üzemi körülmények között ugyanis némileg megváltozhatnak a működési viszonyok, elsősorban a meghúzási és elengedési idők. A jelfogós áramkörök, mint amilyenek például a telefonközpontok áramkörei, különböző induktivitásokat, kapacitásokat is tartalmaznak, mely elemek a be- és kikapcsoláskor tranziens feszültségeket hoznak létre. Ezek a feszültséglökések, amelyek feszültség az üzemi feszültség sokszorosát is kitehetik, egyrészről befolyásolják a működési időket, másrészről 30 10 15 20 25 kizárják annak a lehetőségét, hogy a hagyományos műszereket a vizsgálathoz üzemi körülmények között alkalmazhassuk. A tranziens feszültségek a mérőműszert tönkretehetik. Az érintkezőkre a műszer vizsgáló egyenfeszültsége sem kapcsolható a feszültségforrás viszonylag kis belső ellenállása miatt. A vizsgálat elvileg oszcilloszkóp segítségével elvégezhető, azonban azon túlmenően, hogy a mérés bonyolult, a kiértékelés nehézkes, nem biztosítja a szükséges mérési pontosságot. Jelfogó működési idejét mérő egyik ismert legkorszerűbb berendezés az Ericsson cég által kifejlesztett mérőműszer, mely a működési időt úgy méri, hogy egy közelítőleg ideális áramgenerátorral egy kondenzátort tölt pl. a meghúzási időtartam alatt. Eközben gyakorlatilag lineárisan növekszik a kondenzátor feszültsége és annak nagysága az idővel arányos. A töltés egy a mérőműszerhez tartozó érintkező zárásával indul meg és a mérendő jelfogón egy üresen hagyott és a töltőkörbe sorosan beiktatott bontóérintkező bontásával fejeződik be. A kondenzátor feszültségét időben kalibrálva lehet leolvasni. Ennek a mérési rendszernek is több olyan hátránya van, ami alkalmazását korlátozza. így a vizsgált jelfogón mindenkor kell egy olyan bontóérintkezőről is gondoskodni, amely minden egyéb áramkörtől független, üresen álló érintkező. A mérés nem azon az érintkezőpáron történik, amelyiknek a működési idejét kívánják 'vizsgálni. 168289