168289. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektromechanikus kapcsoló érintkezők kapcsolási állapotának megállapítására és jelfogók működési idejének mérésére

168289 Ugyanis egy érintke^őkötegen belül is más az egyes érintkezők működési ideje azok beszabályozásától függően. Látható, hogy ily mórjon üzemi körülmények között tetszőleges érintkezőpár vagy jelfogó működési ideje nem vizsgálható. 5 Feladatul tűztük ki olyan megoldás kidolgozását, melynek segítségével az elektromechanikus érintkezők kapcsolási állapotát, a meghúzási és elengedési időket üzemi körülmények között is lehet vizsgálni, mind záró-, mind bo^tóérintkező- 10 kön. A megoldásnak az érintkezőkhöz csatlakozó pontjai között tehát nagy bemenő Uenállást kell megvalósítani, ugyanakkor nem lehet ezeken a kapcsokon olyan feszültség, ami a ' zsgált jelfogó áramkörét megzavarja. 15 A találmány szerint az említett feladatot olyan kapcsolási elrendezéssel oldottuk meg, melyben egy oszcillátor kimenő kapcsaira egyrészről egyenirányító és ez után kapcsolt komparátor, másrészről Grätz kapcsolású diódás kapcsolókör váltó- 20 feszültségű kapcsai, a vizsgált érintkezőkre pedig a diódás kapcsolókör egyenfeszültségű kapcsai csatlakoznak és a komparátor kimenetére szintindikátor csatlakozik. Jelfogók meghúzási és elengedési idejének méré- 25 séhez a vizsgálandó jelfogót működtető érintkezővel indító jelfogó záróérintkezője van párhuzamosan kapcsolva, az indítójelfogó működtető tekercséhez egy ezzel párhuzamosan kapcsolt késleltető áramkör bemenete csatlakozik, a késleltető áramkör kimenete 30 önmagában ismert időmérő készülék indító bemenetével van összekötve, az időmérő készülék bemenete a komparátor kimenetére csatlakozik. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést az ábrán látható elvi kapcsolási vázlat, mint egy 35 lehetséges kiviteli példa alapján ismertetjük részletesen. Az ábrán látható kapcsolási elrendezésben az 1 oszcillátor váltakozó feszültséget állít elő. Az R ellenállás lehet az oszcillátornak, mint generátornak 40 a forrásellenállása, de lehet egy külön ellenállás is, amelyet a kimeneti pontra az oszcillátorral sorosan kapcsolunk. Az 1 oszcillátor jelével kapcsolatosan csak az a kikötés, hogy az előállított jel periódusideje sokszorosan rövidebb legyen, mint a 45 mérendő legrövidebb működési idő. Ez a feltétel szabja meg tehát az oszcillátor frekvenciáját. Az oszcillátor 2 kimenetére a 3 egyenirányító bemenete csatlakozik, mely az 1 oszcillátor jelét egyenirányítja. Ez az egyenfeszültség a 3 egyenirá- 50 nyitó kimenetéről a 4 komparátor bemenetére kerül. A 4 komparátor 16 kimenetén a bemenetére kapcsolt feszültségtől függően logikai 0 vagy logikai L szint jelenik meg. A 4 komparátor 16 kimenete egyben a mérőműszer kimeneti pontja, 55 melyre a célnak megfelelő indikátor kapcsolható, így kapcsolható egyszerű szintmérő, vagy például jelfogó működési idejeinek mérésekor digitális időintervallum-mérő stop bemenete. Az 1 oszcillátor 2 kimenetére van kapcsolva az 60 5 diódás kapcsolókör is. Az 5 diódás kapcsolókör önmagában ismert, négy diódából álló, Grätz kapcsolású hídáramkör, melynek 6 és 7 váltófe-' szültségű kapcsai vannak az említett oszcillátor 2 kimenetre kapcsolva. Legtöbbször azonban szükség 65 van az üzemi mérések során arra, hogy a mérőberendezés mérőpontjai földfüggetlenek legyenek. Ezt a példánkban úgy oldottuk meg, hogy az 5 diódás kapcsolókör és az oszcillátor 2 kimenete közé az elválasztó T transzformátort iktattuk. Az 5 diódás kapcsolókör másik átlójában levő 8 és 9 egyenfeszültségű kapcsok a mérőberendezés bemenő kapcsai, melyeket a 20 vizsgálandó érintkezőpá ra kapcsolunk párhuzamosan. Az érntkezők kapcsolási állapotának üzemi ellenőrzés kor azok általában feszültség alatt vannak, l'yen esetben nem közömbös, hogy az 5 diódás kís-csolókor 8 és 9 egyenfeszültségű kapcsai;; milyen polaritással kapcsoljuk a 20 vizsgálandó érintkezőpárra, mert egyik esetben a diódák nyitóra yú előfeszítést, másik esetben záróirányú elő fesz test kapnak. A találmány szerinti kapcsolás akkor működik helyesen, ha a diódák záróirányban kapjak a 20 vizsgálandó érintkezőpáron levő egyenfeszültséget. Ezt a kapcsolási állapotot legegyszerűbben a 8 és 9 egyenfeszültségű kapcsokhoz tartozó bármelyik ágba sorosan beiktatott 10 áramindikátor elem segítségével ellenőrizhetjük. Az eddig ismertetett kapcsolási elrendezés segítségével elektromechanikus érintkezők kapcsolási állapota határozható meg üzemi körülmények között vagyis az, hogy az illető érintkező zárt, vagy nyitott kapcsolási helyzetben van-e. A leírt kapcsolás a következőképpen működik: Az 1 oszcillátor 2 kimenetén levő váltakozó feszültséget a 3 egyenirányító egyenirányítja és a váltakozó feszültség szintjével arányos egyenfeszültséget állít elő. A 4 komparátor 16 kimenetén a komparálási szint és a ^menetre kapcsolt egyenfeszültség viszonyától függően logikai 0 vagy logikai L szint jelenik meg. Az 1 oszcillátor 2 kimenetén megjelenő váltakozófeszültság egyben az 5 diódás kapcsolókör 6, : váltófeszültségű kapcsaira is eljut. A hídáramkör e két pontja között mérhető ellenállás nagysága attól függ, hogy a 8 és 9 egyenfeszültségű kapcsok között milyen feszültség, illetve mekkora ellenállás van Nyitóirányú egyenfeszültség, vagy rövidzár esetén a 6 és 7 váltófeszültségű kapcsok között az ellenállás kicsi, a kapcsolókör zárva van. Az 5 kapcsolókör ezen kis ellenállása terheli az 1 oszcillátor 2 kimenetét, melyen a váltakozó feszültség lecsökken. Csökken ezzel együtt a 3 egyenirányító kimenetén az egyenfeszültség és a 4 komparátor 16 kimenetének logikai szintje vált. A 8 és 9 egyenfeszültségű kapcsokat olyan polaritással kell a vizsgálandó érintkezőkre párhuzamosan kapcsolni, hogy a diódák záróirányú előfeszítést kapjanak a 20 vizsgálandó érintkezőpár nyitott állapota esetén. A helyes bekötést a 10 áramindikátor elem segítségével — amely például izzólámpa is lehet - ellenőrizhetjük, ugyanis nyitóirányú bekötés esetén a diódákon és ezzel együtt a 10 áramindikátor elemen keresztül áram folyik. Ebben az esetben tehát a bemeneti kapcsokat fel kell cserélni. Záróirányú előfeszítés esetén az 5 2