168206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-(5-amino-5-karboxi-valeramido)-3-metil-3-cefém- 4-karbonsav előállítására

168206 10 3. táblázat folytatása Táptalaj. Növekedés jellemzők Hőmérséklet-igény A teljes sejt hidrolizátumának főbb összetevői 26 C° és 30 C° közötti hőmérsékleten jó növekedés és spórázás, 37 C° vagy magasabb hőmérsékleten nincs növekedés. L,L-diaminopimelinsav, glicin, glutaminsav, aszparaginsav, alanin és leucin. A 4. táblázatban megadjuk a Streptomyces clavuligerus NRRL 3585 szénforrás értékesítő spektrumát. A következő jeleket használjuk: 4 növekedés és hasznosítás — nincs növekedés, illetve hasznosítás (+) valószínű hasznosítás (—) kérdéses hasznosítás. 4. táblázat A Str. clavuligerus NRRL 3585 szénforrás hasznosítási spektruma Vegyület Növekedési válasz L-arabinóz Ramnóz Fruktóz D-xilóz Melecitóz Raffinóz Dextróz Cellobióz Maltóz Szacharóz Cellulóz Inozit Mannit Na-glutamát (-) (+) (+) A találmány szerinti eljárás során használt Streptomyces-eket a Northern Utilization Research and Development Division, Agricultural Research Service, U. S. Department of Agriculture, Peoria, Illinois 61604 törzsgyűjteményében helyeztük letétbe, ahonnan bárki, korlátozás nélkül elkérheti. A Streptomyces lipmanii a gyűjteményben az NRRL 3584, míg a Streptomyces clavuligerus az NRRL 3585 sorszámot kapta. Ahogy azt az előzőekben már kifejtettük, a találmány szerinti eljárás értelmében a dezacetoxi•cefalosporin C előállítására úgy járunk el, hogy a fentiekben leírt két Streptomyces egyikét vizes, komplett táptalajon, levegőztetett körülmények között tenyésztjük. Táptalajként mindazokat a táptalajokat használhatjuk, amelyeken ezek a mikroorganizmusok nőnek és termelik az adott anyagcseretermékeket, miközben többféle szén- és nitrogénforrást, és szervetlen sókat használhatnak fel. A nagy térfogatban kivitelezett fermentációkban, ahol a gazdaságos termelés jelentős tényező, ahol a maximális antibiotikum termelés és ennek könnyű elkülöníthetősége a legfontosabb köriílnrény, ta-5 zonyos tápanyag-források használata az előnyös, így például az a táptalaj, amelyen a mikroorganizmusok a legnagyobb mennyiségben termelik a dezacetoxi-cefalosporin C-t, felhasználható szénforrásként glükózt, keményítőt, glicerint, melaszt 10 vagy dextrint tartalmaz. Szénforrásként előnyösen glükózt használhatunk. Nitrogénforráskéht például szójalisztet, kukorica-kivonatot, élesztőkivonatot, gyapotmaglisztet, húskivonatot, peptonokat (hús vagy szója), kazeint vagy aminosav keverékeket 15 használhatunk. Előnyösen peptonokat, szójalisztet vagy aminosav keverékeket használunk nitrogénforrásként. A táptalajba a fentieken kívül többek között olyan sókat is adunk, amelyek nátrium-, kálium-, ammónium-, kalcium-, foszfát-, szulfát-, 20 klorid-, karbonát stb. ionokra disszociálnak. A táptalajba adhatunk olyan minor elemeket is, amelyek szükségesek a dezacetoxi-cefalosporin C-t termelő mikroorganizmus optimális növekedéséhez 25 és kifejlődéséhez. Ilyen nyomelemeket, szennyezőanyagként, általában megfelelő, a találmány szerinti eljárás során használt Actinomyceták növekedéséhez szükséges mennyiségben tartalmaznak a táptalaj többi összetevői. 30 A táptalaj kezdeti pH-értéke változhat. Ugyanakkor úgy találtuk, hogy előnyös, ha a táptalaj kezdeti pH-ja 6,5 és 7,2 között van. Megfigyeltük, hogy más Actinomycetákhoz hasonlóan, a táptalaj pH-ja fokozatosan nő a mikroorganizmus növe-35 kedés közben, és miközben az antibiotikum szintetizálódik, 6,7 - 7,5, vagy nagyobb értéket érhet el, az hogy mennyi a táptalaj pH-ja a fermentáció végén, legalábbis részben attól függ, hogy mennyi volt a kezdeti pH-érték, milyen puffer van jelen a 40 táptalajban, továbbá attól, hogy mennyi ideig hagytuk növekedni a mikroorganizmust. A dezacetoxi-cefalosporin C-t a találmány értelmében süllyesztett, levegőztetett fermentációs 45 körülmények között állítjuk elő. Viszonylag kismennyiségű hatóanyag előállítására lombikban rázatjuk a beoltott táptalajt, vagy felületi tenyésztést végzünk, nagyobb mennyiségű hatóanyagot azonban előnyösen steril fermen-50 torban, süllyesztett, levegőztetett fermentációval állítunk elő. A steril táptalajt spóraszuszpenzióval is olthatjuk, azonban az ebben az esetben fentálló növekedési lag-fázis miatt előnyösen vegetatív tenyé-55 szettel oltunk. A növekedési lag-fázist így kizárjuk, és jobban kihasználható a fermentor. Előnyösen tehát úgy járunk el, hogy viszonylag kismennyiségű táptalajt beoltunk a mikroorganizmus spóráival, majd ezt inokulálva vegetatív inokulumot nyerünk. 60 A fiatal, aktívan növekvő vegetatív inoRulummal steril körülmények között beoltjuk a nagy fèrmentort. A vegetatív tenyészet előállítására használt táptalaj összetétele azonos lehet a főfermentációs 65 táptalajjal, de különbözhet is attól. 5