168147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 4-(2-imidazolin-2-il-amino)-indazolok előállítására

3 168147 4 A találmány szerint előállított I általános kép­letű vegyületek sóikká alakíthatók, illetve sóikból felszabadíthatók. Az a) eljárásváltozat a következőképpen hajtható végre: 5 Egy II általános képletű vegyületet — ebben a képletben R, reakcióképes lehasítható csoportot, előnyösen -Y-R5, -NH-N0 2 vagy -NH-R 5 általános képletű csoportot jelent, ahol R5 jelen- 10 tése hidrogénatom vagy 1-3 szénatomos alkil­csoport, és Y oxigén- vagy kénatomot jelent -, illetve savaddíciós sóját egy III általános képletű vegyülettel, illetve annak egyértékű savval alkotott sójával előnyösen iners oldószerben, például vízben, 15 1-8 szénatomos alkoholban, például metanolban, dioxánban, nitrometánban vagy nitrobenzolban 50-200 C°-on, előnyösen 110-160 C°-on reagáltat­juk. Ha a reakcióban a II általános képletű vegyület sóját használjuk, reakciópartnerként egy 20 III általános képletű bázisos vegyületet választunk, és megfordítva. A III általános képletű bázisos vegyületek alkalmazása esetén annak feleslege is szerepelhet oldószer gyanánt. A II és III általános képletű vegyületek alkalmas sói például a hidro- 25 halogenidok és p-toluolszulfonsavas sók. A III általános képletű vegyületet célszerűen feleslegben alkalmazzuk. A II általános képletű vegyületek in situ előállítva, elkülönítés nélkül is alkalmazhatók a 30 reakcióban. A b) eljárásváltozat a következőképpen hajtható végre: Az V általános képletű vegyület gyűrűzárását 35 célszerűen iners oldószerben, előnyösen egy 1-5 szénatomos alkoholban, például etanolban vagy vízben vagy dimetilformamidban 20 és 150 C° között, előnyösen 60-110C°-on, célszerűen egy bázis, például egy alkálifém- vagy alkáliföldfém- 40 hidroxid (kálium- vagy nátriumhidroxid) vagy egy nehézfém vegyület, például higanyoxid vagy ólom acetát, jelenlétében végezzük. A c) eljárásváltozat a következőképpen hajtható végre: *5 Egy VI általános képletű vegyületet egy III általános képletű vegyülettel, illetve annak egyér­tékű savval képzett sójával, előnyösen iners szerves oldószerben, például egy 3-8 szénatomos alkohol- 50 ban, például n-pentartóiban, 50 és 200 C° között, előnyösen 110—160C°-on reagáltatunk. A reakció előnyösen a III általános képletű vegyület egyér­tékű savval képzett sója feleslegének jelenlétében zajlik le. Ha egy III általános képletű bázist 55 alkalmazunk reakciópartnerként, ennek feleslege helyettesítheti az oldószert. Az így kapott I általános képletű vegyületek a reakciókeverékből ismert módon, például extrak­cióval, kicsapással, sóképzéssel vagy másképp el- 60 különíthetők, és ismert módon, például átkristályo­sítással tisztíthatók. Az a) eljárásváltozatban kiindulási vegyületként alkalmazott II általános képletű vegyületek a következőképpen állíthatók elő: 65 Egy IV általános képletű vegyületet — ebben a képletben RÍ , R2 és R 3 a fenti jelentésűek — iners oldószerben, például acetonban, benzoilklorid és ammóniumtiocianát, illetve benzoilklorid és ezüstcianát reakciótermékével forraljuk, az így keletkezett VIII általános képletű vegyületet - eb­ben a képletben R,, R2, R 3 és Y a fenti jelentésűek — vizes alkálifémhidroxid-oldattal, pél­dául nátriumhidroxid-oldattal való forralással el­szappanosítjuk, a képződött VII általános képletű vegyületet — ebben a képletben R!, R2, R 3 és Y a fenti jelentésűek — (ez olyan II általános képletű vegyület, amelynek képletében R4 -Y-R 5 álta­lános képletű csoportot jelent, ahol R5 hidrogén­atom) ezután adott esetben egy 1 -3 szénatomos alkilhalogeniddel, elsősorban egy megfelelő jodiddal vagy bromiddal, például metiljodiddal vagy metil­bromiddal, iners oldószerben, például metanolban, forrási hőmérsékleten reagáltatjuk, és a II általános képletű vegyület - ebben a képletben R4 -Y-R általános képletű csoportot jelent, ahol R jelentése 1—3 szénatomos alkilcsoport — így kapott sójából a bázist felszabadítjuk. Olyan II általános képletű vegyületekhez, ame­lyek képletében R4 -NH—N0 2 csoportot jelent, úgy jutunk, hogy egy IV általános képletű vegyü­letet metilnitrózo-nitroguanidinnel reagáltatunk, olyan II általános képletű vegyülethez pedig, amelynek képletében R4 —NH—R 5 általános kép­letű csoportot jelent, úgy jutunk, hogy egy IV általános képletű vegyületet ciánamiddal vagy egy 1—3 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó alkil­ciánamiddal sav, például sósav jelenlétében, iners oldószerben, például etanolban, 60-140 C°-on az ismert módon reagáltatunk. Azok a II általános képletű vegyületek, amelyek képletében R4 más csoportot jelent, hasonló módon állíthatók elő. A b) eljárásváltozatban kiindulási vegyületként alkalmazott V általános képletű vegyületek a következőképpen állíthatók elő: Egy IV általános képletű vegyületet tiofoszgén­nel, előnyösen 3N sósavban, szobahőmérsékleten reagáltatunk, és az így kapott 4-izotiocianáto-inda­zolt iners oldószerben, például kloroformban, szo­bahőmérsékleten egy III általános képletű vegyü­lettel reagáltatjuk. A c) eljárásváltozatban kiindulási vegyületként alkalmazott VI általános képletű vegyületeket a következőképpen állíthatjuk elő: Egy VII általános képletű vegyületet — ebben a képletben Y kénatomot jelent — Vila általános képletű tautomér alakjában, vizes-lúgos közegben, például alkálifémhidroxid-oldatban oldjuk, az ol­datot felforraljuk, és a forró oldathoz kéntelenítő­szert, például nehézfémsót, például ólomacetátot adunk. A találmány szerinti eljárással előállítható I általános képletű vegyületek szobahőmérsékleten szilárd, adott esetben kristályos vagy olajos vegyü­letek, amelyek alkalmas szerves vagy szervetlen savakkal jól kristályosítható savaddíciós sókká ala­kíthatók. Szervetlen savakként például hidrogén-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom