168087. lajstromszámú szabadalom • Herbicid és növényfejlődést szabályozó hatású készítmények és eljárás a hatóanyagként alkalmazható alfa-piron-származékok előállítására
3 168087 4 nak megfelelő mennyiségében alkalmazva adnak csak gyakorlatilag elfogadható eredményt, míg 250 g hatóanyaggal (ugyanilyen nagyságú földterületen) az említett fűszerű gyomnövények nem voltak elpusztíthatok, vagyis ilyen adagolás esetén a herbicid hatás 5 már nem kielégítő. Ezzel szemben a találmány szerinti új vegyületek nemcsak 250 g, de már 125 g (0,1 ha területre) vagy ennél kisebb hatóanyag-adagolás esetén is igen erős herbicid hatást fejtenek ki és az említett gyomnö- 10 vények teljes kiirtását eredményezik. A már kikelt növények levélzetére történő alkalmazás esetén az új hatóanyagok 150 g/0,1 ha mennyisége, amely elegendő a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) és hasonló gyomnövények teljes elpusztítá- 15 sara, egyáltalán nem károsítja a széleslevelű növényeket, például cukorrépát, sem pedig a szójababot, veteményborsót, parajt és hasonló kultúrnövényeket; a talajba elvetett magvak kicsírázása előtt történő talajkezelés esetén a hatóanyagok ilyen mennyisége, 20 amely teljesen megakadályozza az ujjasmuhar fejlődését, nem károsítja a széleslevelű növények magvainak kicsírázását és a növény fejlődését. Amint tehát már említettük, a találmány szerint új hatóanyagok igen nagy biztonsággal alkalmazhatók 25 a fitotoxikus hatásokkal szemben különösen érzékeny széleslevelű kultúrnövények között fejlődő gyomnövények szelektív elpusztítására is. Ezek az új szerek tehát igen széles körben és tág adagolási határok között alkalmazhatók jó eredménnyel szelektív her- 30 bicid készítményekként. Azt találtuk továbbá, hogy a találmány szerinti előállítható új vegyületek a növények fejlődését késleltető hatásúak és így jó eredménnyel alkalmazhatók az évelő növényeknek, különösen a pázsitfüveknek a 35 túlságosan erős fejlődése ellen. Bár a pázsitok kertekben, golfpályákon és egyéb területeken fontos kultúrnövények, gyakran nehézségekkel jár a túlságos fejlődésük visszaszorítása; különösen nyáron nagymennyiségű munkaerőt igé- 40 nyel az ilyen pázsitok nyírása és ennek elmulasztása esetén a túlságos fejlődés nagyon lerontja a pázsit tetszetős külsejét. Az (I) általános képletnek megfelelő új vegyületek akár a talajra, akár a kifejlődött növényekre alkal- 45 mázva, csökkentik a pázsit fejlődését, gátolják a kalászok kifejlődését, anélkül, hogy károsítanák magának a pázsitnak az állományát. A találmány szerint előállított új vegyületek növényfejlődés-szabályozó szerként alkalmazva hatá- 50 sosan gátolják új rügyek kifejlődését és így — megfelelő adagolás esetén — széles levelű kultúrnövényekre is alkalmazhatók az új rügyek fejlődésének gátlására, anélkül, hogy károsítanák a már fejlődő leveleket és szárakat. 55 Ugyancsak jól alkalmazhatók ezek a szervek a dohány- és krizantém-növények további hajtásainak gátlására és ugyancsak jó eredménnyel alkalmazhatók a gyümölcsfák, valamint a babnövények nem kívánt további hajtásfejlődésének megakadályozására, vala- 60 mint a vegetatív fejlődés helyett reproduktív fejlődés ösztönzésére. Az ilyen fejlődésszabályozó hatások igen értékesek a kultúrnövények termesztése terén. A találmány szerint előállított új hatóanyagok további előnye, hogy talajban visszamaradó toxikus 65 hatás, valamint a növények szervezetében tartósan megmaradó toxikus hatás igen csekély; emellett e szerek akut toxikussága melegvérű állatokkal és halakkal szemben sem jelentős, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy ezeket az új szereket viszonylag kis koncentrációkban kell alkalmazni. A (IV) általános képletű új vegyületek előállítási módját a csatolt razj szerinti (A) reakcióvázlat szemlélteti; az itt szereplő általános képletekben Rí, R2, R 3 , R és A jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, X pedig halogénatomot képvisel. Az (A) reakcióvázlatban kiindulási anyagként szereplő (I) általános képletű vegyületekből megállapítható, hogy ezek tautomerja folytán az (la), (Ib) és (Ic) általános képleteknek megfelelő kémiai szerkezetűek lehetnek. Az (I) általános képletű kiindulási anyagok előállítási módját a (B) reakcióvázlat szemlélteti; az itt szereplő általános képletekben Rx, R 2 és R 3 jelentése szintén megegyezik a fenti meghatározás szerintivel. Az (I) általános képletű vegyületekben a hidrogén és oxigénatomok előnyösen oly helyzetben állnak, hogy egy proton hidrogén-hídkötést képez, amint ezt a (VII) általános képlet — ahol R,, R2 és R 3 jelentése a fentivel egyező — szemlélteti. Ennek az említett intramolekuláris hidrogénkötésnek tulajdonítható, hogy a találmány szerinti (IV) általános képletű vegyületek a normális reakciókörülmények között, mint például tercieramin jelenlétében valamely savanhidriddel vagy sav-kloriddal történő acilezés útján nem állíthatók elő, minthogy ilyen körülmények között mellékreakciók lépnek fel vagy a pirángyűrű felhasad a reakció folyamán. Igen beható vizsgálatok és kísérletek után megállapítottuk, hogy a (IV) általános képletű új vegyületeket kielégítően nagy termelési hányadokkal állíthatjuk elő, ha valamely (VII) általános képletű vegyületet - ahol Rí, R2 és R 3 jelentése a fentivel egyező - valamely alkáli-hidroxiddal, mint nátrium- vagy kálium-hidroxiddal kezelünk és így a (VE) általános képletben jelzett hidrogénkötés protonját a (VIII) általános képletben - ahol Rí, R2 és R 3 jelentése a fentivel egyező, M pedig fém-, előnyösen alkálifématomot jelent — jelzett módon fématommal helyettesítjük. Ezután a (VIII) általános képletű vegyületet az (A) reakcióvázlatban megadotthoz hasonló módon valamely (II) vagy (III) általános képletű vegyülettel — ahol R, A és X jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — reagáltatjuk. A (VIII) általános képletben M helyén álló fématom például nátrium-, kálium-, kalcium-, bárium-, mangán- vagy ezüstatom lehet; előnyösen valamely alkálifémet, például nátriumot vagy káliumot viszünk be a vegyületbe, minthogy ezek hidroxidjai könnyen hozzáférhetők és gazdaságosan alkalmazhatók ipari méretekben. A (IV) általános képletű új vegyületeknek az (I) általános képletű vegyületek (II) vagy (III) általános képletű vegyületekkel való reagáltatása útján történő előállítását a gyakorlatban célszerűen oly módon folytatjuk le, hogy az (I) általános képletű kiindulási anyagot valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószerben oldjuk és valamely alkálifém-hidroxidot, előnyösen kálium- vagy nátrium-hidroxidot adunk hozzá, amikor is az (I) általános képletű kiindulási 2
