168064. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazolo-izoindol-származékok előállítására

5 1UÜUUt 6 képletű vegyületeket, amelyekben az R jelentése hidroxil-fenil-csoport, savmegkötőszer jelenlétében valamely alfa-halo-ecetsawal vagy annak rövidszén­láncú alkilészterével reagáltatunk, azokat a megfelelő vegyületeket kapjuk, amelyekben az R karboxi-met­oxi-fenil- vagy rövidszénláncú karbalkoxi-metoxi-fe­nil-csoportot jelent. Azokat a vegyületeket viszont, amelyekben az R amino-fenil-, rövidszénláncú alkil-amino-fenil-, rövid­szénláncú dialkil-amino-fenil- vagy acil-amino-fenil­gyököt képvisel, a megfelelő nitroszármazékokból, katalitikus hidrogénezéssel, majd ezt követően végre­hajtott szokványos alkilezéssel és acilezéssel állíthat­juk elő. A találmány szerint azokat az I általános képletű vegyületeket, amelyekben az R fenilgyököt vagy helyettesített fenilgyököt jelent, míg az Rj és R2 jelentése megegyezik a megelőzőekben már megadot­takkal, alkalmas módon úgy is előállíthatjuk, hogy egy IV általános képletű s-triazol-származékot a „B" képletsorral ábrázolt módon ciklizáljuk, ahol is az R jelentése fenil- vagy helyettesített fenilgyök. A kiindulásként használt IV általános képletű triazolokat a 780 885 lajstromszámú belga szabadalmi leírásban a homológ l-metil-3-fenil-5-(2-brómmetil-fe­nil)-l,2,4-triazol előállítása céljából ismertetettel azo­nos módszerrel állítjuk elő. A ciklizálást úgy hajtjuk végre, hogy a IV általános képletű vegyületeket rövidszénláncú alkanolban, erős bázis, például nátri­um-amid, nátrium-hidrid vagy nátrium-etoxid jelenlé­tében, visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. A reakcióvázlat szerint az egymással izomer V és I általános képletű vegyületek keveréke keletkezik. A keverék nagyobb százalékban tartalmazza az I általá­nos képletű izomert, amelyet az V általános képletű izomertől a szilárd keverék oldószeres kivonatolásával választunk el. A találmány szerinti eljárással előállított új vegyü­letek mint nyugtatók, enyhe fájdalomcsillapítók, gyulladásgátlók és fogamzásgátlók hatékonyak. Jóllehet az új vegyületek gyógyászati hatékonysága az esetek többségében meglehetősen specifikus, azaz mindegyik vegyület csupán egyetlen biológiai terüle­ten különösen aktív, a találmány szerinti eljárással előállított néhány vegyület egyidejűleg rendelkezik jó gyulladásgátló hatással és félelemérzést gátló tulajdon­ságokkal. A találmány szerinti eljárással előállított néhány új vegyület gyulladásgátló hatását patkányokon végzett carragenin-teszt útján igazoltuk. E-tesztek során a 4—27. példák szerint előállított jellemző vegyületeket alkalmaztuk hatóanyagként és azok 20-100 mg/kg adagokban hatásosan gátol­ták a carrageeninnel előidézett ödéma kialakulását (20-35%-os gátlás). A központi idegrendszeri nyugató tulajdonságokat Irwin módszere szerint vizsgáltuk és a szorongáscsök­kentő hatást illetően a másodlagos elhárító feltételes reflex-teszt alapján értékeltünk. A találmány szerinti reprezentatív vegyületek specifikus szorongáscsök­kentő hatását oly módon mutatttuk ki, hogy az anyagokat 15—60 mg/kg adagban itraperitoneálisan adtuk kondicionált patkányoknak. (I. Pharm. Phar­macol. 11, 129 [1959]) Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy a repre­zentatív vegyületek előre meghatározott adagjával kezelt patkánycsoportokból hány állatban volt gátolt a feltételes reflex. Dózis Gátolt Toxicitás Vegyület mg/kg (kezelt) LD50 mg/kg i.p. i.p. egéren 2-(m-metoxi-benz­imidoil-amino)-ftál-60 7/10 >600 imidin 30 5/10 2-(benzimidoil-ami-60 9/10 >600 no)-ftálimidin 30. 6/10 2-amino-5H-s-triazo­lo[5,l-a]izoindol 30 8/10 600 2-(p-klór-fenil)-5H-s-triazolo[5,l-a]­izoindol 60 7/10 >600 2-metil-5H-s-triazo-30 7/10 >400 lo[5,l-a]izoindol 15 6/10 20 A találmány szerinti eljárással előállított új vegyü­letek sajátos csoportját alkotják azok az I általános képletű vegyületek, amelyekben az R fenil- vagy helyettesített fenilgyököt jelent és amelyekben a 25 helyettesítők hidroxil-, rövidszénláncú alkoxi-, rövid­szénláncú alkil-, rövidszénláncú alkil-amino-, rövid­szénláncú alkenil-oxi-, rövidszénláncú alkinil-oxi-, benzil-oxi-csoport, klóratom vagy metilén-dioxi-cso­port, míg az Rí és R2 jelentése megegyezhet a 30 megelőzőkben már megadottakkal, jóllehet a legelő­nyösebben mindkettő hidrogénatom. E csoport ve­gyületei figyelemre méltó fogamzásgátló hatással ren­delkeznek. Különösen a fenilgyök meta-helyzetében helyette-35 sített vegyületek mutattak kísérleti állatoknak, például patkánynak, hörcsögnek, kutyának és majom­nak bőr alá adva igen érdekes, közösülés és implan­táció utáni fogamzásgátló hatást. Emellett az új vegyületek vetélést (abortuszt) okozó hatása nem jár 40 együtt a hormonszerű anyagok esetében szokásosan fellépő más biológiai hatásokkal. A megtermékenyülés szabályozása rendszerint hor­monszerű anyagok adagolásával érhető el, számos úton. Ide tartozik a peteérés gátlása, a pete 45 szállításának vagy a megtermékenyülésnek a gátlása, a megtermékenyült petesejt (zigóta) beépülésének gátlása, a magzat felszívódása vagy vetélése. Klinikai­lag alkalmazható mértékben sikeres módszerként azonban csupán a peteérés gátlása fejlődött ki. 50 A találmány szerinti eljárással előállított vegyüle­tek fent meghatározott csoportjához tartozó vegyüle­tek e probléma teljesen új megközelítését teszik lehetővé azáltal, hogy parenterálisan vagy perorálisan nemhormon természetű vegyület adható havi egyszeri 55 "agy többszöri alkalommal vagy a „mentes időszak" .agy az előrehaladottabb terhesség megszüntetésének eléréséhez megkívánt gyakorisággal. Az említett vegyületek közösülés és implantáció utáni hatását patkányon az alábbi módszerek alkalma-60 zásával vizsgáltuk: A tesztben 200—230 g súlyú nőstény Sprague Dawley patkányokat alkalmaztunk. Az állatokat pároztattuk és a párosodás bizonyítékaként sperma jelenlétét tekintettük a hüvelyben. A sperma kimuta-65 tásának napját számítottuk a terhesség első napjának. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom