168036. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített tiazol-2-karbonsav- imidok előállítására

3 168036 4 °C és az alkalmazott oldó- vagy hígítószer forrás­pontja közé eső hőmérsékleten valósítjuk meg. Az I általános képletű tiazol-2-karbonsav- és tiazol-2-il-ecetsavamidok az R1 gyök minőségétől és a reakciókörülményektől függően bázis vagy halogén- 5 hidrogénsavas só formájában keletkeznek. Mind a bázisok, mind a sók a reakcióelegyből önmagában ismert módon elkülöníthetők, és gyakorlati célokra átalakítás nélkül is felhasználhatók. Amennyiben a halogénhidrogénsavas sóból a terméket bázis formája- 10 ban kívánjuk előállítani, eljárhatunk úgy, hogy a sót vízben oldjuk, a vizes oldatot meglúgosítjuk, és az amidbázist önmagában ismert módon elkülönítjük. Bázisos anyagokként alkáli- és alkáliföldfémek hidr­oxidjait, karbonátjait, hidrogén-karbonátjait, vagy 15 ammónia vízzel vagy szerves oldószerekkel, így például alkoholokkal képezett oldatát alkalmazhat­juk. Amennyiben a végterméket só formájában kíván­juk előállítani, az amidbázist a megfelelő sav segítségé- 20 vei, önmagában ismert módon sóvá alakítjuk. Sóképzésre savként klórhidrogén, brómhidrogén, kénsav vagy foszforsav jönnek elsősorban tekintetben. Az (I általános képletű vegyületek gyógyászati szempontból értékes anyagok. Jelentős gyomorsav­elválasztást csökkentő hatással rendelkeznek patká­nyokon, és gátolják a különböző kísérletes fekélyeket is. Az eddig terápiásán alkalmazott savelválasztást gátló anyagokkal szemben jelentős előnyük, hogy hatásukat nem a kolinerg rendszeren keresztül fejtik ki. Mivel nem paraszimpatolitikumok, elmarad az atropinszármazékok számos mellékhatása (szájszáraz­ság, pupillatágulat, akkomodációs zavarok stb.), így kontraindikációjuk nincs. A gyomrosav-elválasztást és a Shay-féle fekély­gátlást H. Shay és munkatársai (Gastroenterology 5, 43, 1945), az immobilizációs és az inzulin okozta fekélyek gátlását Borsy és munkatársai (Acta Pharm. Hung. 38, 151, 1968), a midriatikus hatást pedig -amely a vegyület antikolinerg vagy nem-antikolinerg hatását hivatott eldönteni - P. Pulewka módszerével (Arch. f. exp. Path. u. Pharm. 168, 307, 1932) vizsgáltuk. Az (I) általános képletű vegyületekre jellemző farmakológiai adatokat az 1. táblázatban tüntettük fel. 1.táblázat Tiazol-2-karbonsavamidok gyomorsav-elválasztás- és fekélygátló hatásának vizsgálata patkányokon Gyomorsav Fekélygátló EDS0 Antikoline rg hatás Akut toxicitás Vizsgált vegyület elválasztást gátló mg/kg p.o. hatás EDS0 LDS0 mg/kg száma ED50 illeum Pulewka mg/kg, p.o. Shay Immobil. Inzulin gamma/ml mg/kg 2. 45 40 23 20 >1 >100 860 190 3. 40 >40 >40 15 >1 >100 640 220 4. >40 35 >40 28 >1 >100 750 260 5. 40 >40 >40 25 >1 >100 1100 300 8. >40 >40 — >40 >1 >100 650 240 9. >40 >40 ->40 >1 >100 910 170 13. 40 >40 — >40 >1 >100 >800 300 17. >40 >40 >40 >40 >1 >100 >1500 1100 methanthelin 20 15,2 20,7 11,5 3-10 17,0 320 76 Összehasonlító anyagként methanthelint (dietil­(2-hidroxi-etil)-metil-ammóniumbromid, xantén-9-karboxilát) alkalmaztunk. Az 1. táblázat adatai világosan mutatják továbbá, hogy a találmányi bejelentésben foglalt vegyületeknek akár perorális, akár intraperitoniális toxicitása jóval kevesebb, mint az összehasonlító anyagként alkalma­zott methantheliné. Egyes vegyületek esetében ez az eltérés csaknem nagyságrendi jellegű, a találmányi bejelentésben foglalt vegyületek javára. Ezen felül a találmányi bejelentésben foglalt vegyületek terápiás indexe is általában kedvezőbb a referens methanthelin indexénél. Összefoglalva tehát a találmányi bejelentésben foglalt anyagok előnye a jelenlegi szekréciógátló terápiás anyagokkal szemben: antikolinerg hatásuk nincsen, toxicitásuk csekély, terápiás indexük kedve­ző. A vegyületek egy része a szekréció- és fekélygátló hatás mellett jelentős gyulladásgátló sajátosságot is mutat. A gyulladáscsökkentő hatás szempontjából a 50 55 60 65 fekélygátló hatás egyidejű fennállása igen kedvező, mivel közismert, hogy a gyógyászatban bevált és alkalmazott gyulladáscsökkentő anyagok általános mellékhatása a gyomorfekély indukálása. Az (I) általános képletű vegyületek hatásos napi adagja 10 mg és 500 mg között van. A vegyületek gyulladáscsökkentő hatását karra­geninödéma teszten vizsgáltuk patkányokon Winter módszerével (Proc. Soc. Exp. Med., 111, 544 (1962)]. Patkányok hátsó lábának talpába 0,1 ml 10%-os karragenin-oldatot fecskendeztünk és a talptérfogat növekedését mértük 3 óra eltelte után. A vizsgálandó vegyületeket 100 mlg/kg-os dózisban adtuk peroráli­san. Vizsgálati eredményeinket a 2. táblázat tartalmaz­za. 2.táblázat Tiazol-2-karbonsavamidok karragenin-ödéma gátló hatásának vizsgálata patkányokon 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom