168017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7béta-amino-3-cefem-3-ol- 4-karbonsavszármazékok előállítására

168017 33 34 niumsóval, mint benzol-diazónium-klorid, vagy pozi­tív halogénatomot leadó reagenssel, mint N-halogén­amid vagy -imid, például N-bróm-szukcinimid, kezel­jük, előnyösen alkalmas oldószerben vagy oldószer­keverékben, mint hangyasav nitro- vagy ciano-alkán­nal, a reakcióterméket hidroxücsoportot tartalmazó vegyülettel, mint vízzel vagy kisszénatomszámú alka­nollal, például metanollal elbontjuk, vagy ha az RjA 5-amino-5-karboxi-valeril-csoportban az aminocsoport nincs helyettesítve és a karboxilcsoport például észte­rezés által védett, és R[b előnyösen acilcsoportot jelent, de hidrogénatomot is jelenthet, állni hagyjuk közömbös oldószerben, mint dioxánban vagy halogé­nezett alifás szénhidrogénben, például metilénklorid­ban és ha szükséges, a szabad vagy monoacilezett aminovegyületet ismert módon feldolgozzuk. R!A formilcsoportot savval, például p-toluol-szul­fonsawal vagy sósavval, vagy gyengén bázikus vegyü­lettel, például híg ammóniával, vagy dekarbonilező reagenssel, például trisz-(trifenil-foszfin)-ródium-klo­riddal kezelve is lehasíthatunk. RiA triaril-metil-, mint tritilcsoportot például savval, mint ásványi savval, például sósavval kezelve hasithatunk le. V általános képletű vegyületekben a metiléncso­port oxidatív lehasítását a 3-cefem-gyűrűváz 3-helyze­tében oxocsoport kialakítása mellett ózonkezelés segítségével létrehozott ózonidvegyület képzése útján hajtjuk végre. Az ózont szokásosan oldószer, mint alkohol, például kisszénatomszámú alkanol, mint metanol vagy etanol, keton, például kisszénatomszá­mú alkanon, mint aceton, adott esetben halogénezett alifás, cikloalifás vagy aromás szénhidrogén, például halogén-kisszénatomszámú alkán, mint metilénklorid­vagy széntetraklorid, vagy oldószerkeverék - bele­értve víztartalmú keveréket — jelenlétében használjuk, hűtés vagy enyhe melegítés mellett, például -90 és + 40 °C között. A közbenső termékként képződő ozonidot reduk­cióval hasítjuk le, katalitikusan aktivált hidrogén nehézfémkatalizátor, mint előnyösen alkalmas hordo­zóval, mint kalcium-karbonáttal vagy szénnel ellátott nikkel- vagy palládiumkatalizátor jelenlétében, vagy kémiai redukálószert, mint redukáló nehézfémeket, beleértve nehézfémötvözeteket vagy -amalgámokat, például cinket, hidrogént leadó vegyület, mint sav, például ecetsav, vagy alkohol, például kisszénatom­számú alkanol jelenlétében, redukáló szervetlen sót, mint alkálifém-jodid, például nátrium-jodid, vagy redukáló szerves vegyületeket, mint hangyasav, redu­káló szulfidvegyületet, mint kisszénatomszámú dial­kil-szulfid, például dimetilszulfid, redukáló szerves foszforvegyületet, mint foszfin, mely adott esetben szubsztituált alifás vagy aromás szénhidrogéncsopor­tokat tartalmazhat szubsztituensként, mint kisszén­atomszámú trialkil-foszfin, például tri-n-butil-foszfin, vagy triaril-foszfín, például trifenil-foszfin, továbbá foszfitokat, melyek adott esetben helyettesített alifás szénhidrogéncsoportot is tartalmazhatnak szubszti­tuensként, mint kisszénatomszámú trialkil-foszfit, szokásosan megfelelő alkoholadduktumok formájá­ban, mint trimetil-foszfit, vagy foszfortartalmú tri­amidokat, melyek szubsztituensként adott esetben helyettesített alifás szénhidrogéncsoportokat tartal­maznak, például kisszénatomszámú hexaalkil-foszfo­rossav-triamidok, például hexametil-foszforossav-tri­amid, az utóbbi előnyösen metanoladduktum formá­jában, vagy tetraciano-etilént használhatunk. A szokás szerint nem izolált ózonid hasítása általában az 5 előállításánál alkalmazott körülmények között tör­ténik, azaz alkalmas oldószer vagy oldószerkeverék jelenlétében, valamint hűtés vagy enyhe melegítés közben. Az oxidációs reakció végrehajtásától függően III 10 általános képletű vegyületet vagy a megfelelő 1-oxi­dot vagy a két vegyület keverékét kapjuk. Az ilyen keveréket III általános képletű vegyületre és a megfe­lelő 1-oxidra bonthatjuk szét például frakcionált kristályosítással vagy kromatografálással (például osz-15 lop-, rétegkromatográfia). A III általános képletű vegyületek kiindulási anyagként használt enolszármazékokká való átalakítá­sánál az utóbbiakat nem kell előállításuk után izolál­ni; a III általános képletű vegyületekből való előállítá-20 suk után, előnyösen nyers reakcióelegy formájában, közvetlenül V általános képletű vegyületekké alakít­hatók át. II általános képletű kiindulási anyagok ugyancsak előállíthatók úgy, hogy VI általános képletű vegyület -25 ben — ahol R2 és R 3 a fentebb megadott jelentésűek és R2 előnyösen karboxilcsoportot védő csoportot jelent és R0 A előnyösen karboxilcsoportot védő csoportot és R0 b hidrogénatomot vagy acilcsoportot, vagy R0 A és R 0 b együtt kétértékű aminocsoportot 30 védő csoportot jelent — a 7-helyzetű áminocsoportot felszabadítjuk és szükség esetén további lépéseket hajtunk végre. R0 A áminocsoportot védő és R 0 b acilcsoport megfelel az RiA , illetve R^ csoport jelentésének; 35 ezeket a csoportokat ismert módon, például a IV általános képletű vegyületekre leírtak szerint, lehasít­hatjuk. II általános képletű kiindulási anyagok előállí­tására használt módszert azokban az esetekben alkal­mazunk, amikor az áminocsoportot védő csoport nem 40 egyezik meg a kívánt I általános képletű termékével, így kiindulhatunk I általános képletű vegyületekből, ahol R!A például a fermentatív úton előállítható 3-cefemvegyület szokásosan jelenlevő 5-amino-5-karb­oxi-valeril-csoportját jelenti, melynek aminocsoportja 45 például acilcsoporttal, mint adott esetben halogénnel szubsztituált kisszénatomszámú alkanoil-, például di­klór-acetil-, benzoil- vagy ftaloilcsoporttal, és/vagy a karboxilcsoport például észterező csoporttal, például difenil-metil-csoporttal előnyösen védve lehet, és Ríb 50 hidrogénatomot jelent, olyan vegyületekben, melyek­ben a 4-helyzetű karboxilcsoport adott esetben védve, például észterezve van — beleértve szililezést —, az 5 - amino - 5 - karboxi - valeril - amino - csoportot (adott esetben védett amino- és/vagy karboxilcsoporttal) 55 lehasítjuk ismert módon, például imid-halogenidet képző reagenssel kezelve, az imid-halogenidet imino­éterré átalakítva és az utóbbi hidrolízissel vagy alko­holízissel (például a leírt eljárás szerint) hasítva és az így kapott II általános képletű kiindulási anyag -60 melyben a 4-helyzetű, adott esetben védett karboxil­csoport ismert módon szabaddá tehető — hozzátar­tozik a találmány szerinti eljáráshoz. VI általános képletű vegyületek például úgy állíthatók elő, hogy VII általános képletű cefem-3-on-65 vegyületet vagy- a megfelelő 2,3- vagy 3,4-helyzetben 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom