167992. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,4-dihidropiridon-származékok előállítására

167992 3 4 vagy helyettesítetlen naftil-, tienil- vagy furilcsoport. . A találmány szerinti eljárásban alkalmazott II általános képletű aj3-telítetlen karbonsav-észterek ismertek, vagy ismert eljárások segítségével állíthatók elő [Org. Reactions XV, 204 ff (1967)]. A II általános képletű a,/3-telítetlen karbonsav-észterek példáiként megemlítjük a következőket: krotonsav-etilészter, fahéjsav-etilészter, 2'-metoxi-fahéjsav-etilészter, 3 '-nitro-fahéjsav-etilészter, 4'-klór-fahéjsav-etilészter, 2'-trifluormetil-fahéj sav-etilészter, benzilidén-malonsav-dietilészter, 2'-nitro-benzilidén-malonsav-dimetilészter, 2'-klór-benzilidén-malonsav-diallilészter, 2'-metoxi-benzilidén-malonsav-dipropargilészter, 2'-trifluormetil-benzilidén-malonsav-diizopropilészter, 3'-nitro-benziIidén-malonsav-dietüészter, 2-metilmerkapto-benzilidén-malonsav-dietilészter, 3'-nitro-6'-klór-benzilidén-malonsav-dietilészter, 2',6'-diklór-benzilidén-malonsav-dimetilészter, (2'-naftilidén)-malonsav-dimetilészter, (2'-tienil)-metilidén-malonsav-dietilészter, 2'-furfurilidén-malonsav-diallilészter, A III általános képletű vegyületekben R3 előnyös jelentése egyenes vagy elágazott láncú legfeljebb 5 szénatomos alkilcsoport. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott III általános képletű amidin-származékok ismertek vagy ismert eljárások segítségével állíthatók elő (S. M. McElvain, B. E. Taté, J. A. C S. 73, 2760 (1951)). A III általános képletű amidino-származékok példáiként megemlítjük a következőket: amidino-ecetsav-metilészter, amidino-ecetsav-etilészter, amidino-ecetsav-n-propilészter, amidino-ecetsav-izopropilészter, amidino-ecetsav-butilészter. Az amidin-származékokat vagy szabad alakjukban alkalmazzuk, vagy pedig sóik (például hidrogénhalogenidjeik) alakjában; a sókból felszabíthatók bázikus anyagok (például alkálifém-alkoholátok) segítségével. Hígítószerekként alkalmazhatunk előnyösen alkoholokat, például a metanolt, etanolt, propanolt. A reakcióelegy hőmérsékletét széles tartományban változtathatjuk Általában 20-200 °C között, előnyösen az oldószer forráspontján dolgozunk. A reakciót végezhetjük a környezet légnyomásán, de dolgozhatunk nagyobb nyomáson is. Általában környezeti nyomáson dolgozunk. A találmány szerinti eljárás kivitelezésénél a reakcióban résztvevő anyagokat ekvimoláris mennyiségekben alkalmazzuk. Az új, találmány szerinti vegyületek felhasználhatók gyógyszerként. Farmakológiai szempontból széles és sokoldalú hatás-spektrummal rendelkeznek. Állatkísérletek segítségével a következő főhatások bizonyíthatók: 1. Ha a találmány szerinti vegyületeket parenterálisan, orálisan vagy perlingválisan adagoljuk, kifejezett és hosszantartó koronáriatágító hatás mutatkozik. Ezt a hatást a koronáriára egyúttal erősíti egy, a nitrithez hasonló, szívet tehermentesítő effektus. Befolyásolják, illetve megváltoztatják e vegyületek a szívanyagcserét olyan értelemben, hogy energiamegtakarítást idéznek elő. 2. A találmány szerinti vegyületek csökkentik a 5 normotónias és hipertóniás állatok vérnyomását, és így vérnyomáscsökkentő szerként alkalmazhatók. 3. Az ingerképzési és ingervezető rendszerek ingerlékenységét csökkentik a szíven belül, úgy, hogy terápiás adagokban kimutatható ingercsökkentő ha-10 tást eredményeznek. 4. Az erek simaizomzatának tónusát erősen csökkentik a találmány szerinti vegyületek. Ez az érspazmolitikus hatás kiterjedhet az egész véredényrendszerre, de lehet hogy többé-kevésbé izolálódik 15 a körülírt véredény-területen (például a központi idegrendszerben). 5. A találmány szerinti vegyületeknek erős a muszkuláris spazmolitikus hatásuk, amelyek kifejezetten megnyilvánulnak a gyomor, a béltraktus, az urogeni-20 tális traktus és a lélegzési rendszer simaizomzataiban. 6. A találmány szerinti vegyületek befolyásolják a vér koleszterinszintjét, illetve lipoidszintjét. Az új hatóanyagok ismert módon a szokásos gyógyszerkészítményekké alakíthatók, így tablet-25 tákká, kapszulákká, drazsékká, pirulákká, granulátumokká, aeroszolokká, szirupokká, emulziókká, szuszpenziókká és oldatokká, úgy, hogy elkeverjük a hatóanyagokat inert, nem toxikus, gyógyászati szempontból alkalmas hordozóanyagokkal vagy oldósze-30 rekkel. A készítményekben a hatóanyag mindig 0,5-90 súlyszázalék (az össz-keverékre vonatkoztatva) koncentrációban legyen jelen, azaz olyan mennyiségben, mely elég az adagolási határérték elérésére. A készítményeket például oly módon készítjük, 35 hogy a hatóanyagokat elkeverjük az oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal, adott esetben valamely emulgeálószer és/vagy diszpergálószer alkalmazása közben, amikor is ha például vizet használtunk hígítószerként, úgy adott esetben segédoldószerként 40 valamely szerves oldószert alkalmazunk. Segédanyagokként például a következőket sorolhatjuk fel: víz, nem toxikus szerves oldószerek, így paraffinok (például kőolajfrakciók); növényi olajok (például földimogyoró-, szezámolaj); alkoholok 45 (például etilalkohol, glicerin); glikolok (például propilénglikol, polietilénglikol); szilárd hordozóanyagok, mint természetes kőzetőrlemények (például kaolinok, agyagok, talkum, kréta); szintetikus kőzetőrlemények (például nagy diszperzitásfokú kovasavak, szilikátok); 50 cukrok (például nyerscukor, tejcukor, szőlőcukor); emulgeálószerek, mint nem ionos és anionos emulgeálószerek (például polioxietilén-zsírsav-észterek, polioxietilén-zsíralkohol-éterek, alküszulfonátok); diszpergálószerek (például lignin, szulfitszennylúgok, me-55 tilcellulóz, keményítő és polivinilpirrolidon) és csúsztatószerek (például magnézium-sztearát, talkum, sztearinsav, nátrium-szulfát és nátrium-laurilszulfát). A gyógyszerkészítmény alkalmazása a szokásos módon történik, előnyösen orálisan vagy parenteráli-60 san, elsősorban perlingválisan vagy intravénásán. Orális adagolás esetén a tabletták természetesen tartalmazhatnak az említett hordozóanyagokon kívül adalékanyagokat, például nátrium-citrátot, kalcium-karbonátot, dikalcium-foszfátot, egyéb hozzátétanyagok-65 kai együtt, így keményítőt, előnyösen burgonyakemé-2