167987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasbeton építőelemek, főként sík felülettel és kazettaszerű belső üregekkel rendelkező födémpanelek előállítására, és sablonszerkezet, főként az e foganatosítására

167987 egymást keresztező 4a és 4b betonacélszálakból álló 4 betonacélhálót csatlakoztatjuk, amelyet a 3a 3b bordákhoz a rugalmas 5 tüskék segítségével rögzítünk. Az 5 tüskék a 3a, 3b bordák alsó részébe bebetonozott 6 dobozokban kerülnek elhelyezésre, amelyek a 5 7 karmok segítségével vannak a bordák betonanyagában lehorgonyozva. Ezek a dobozok a betonozás alatt természetesen le vannak zárva, például műanyaghab betéttel, amely a beton megkötése után könnyen eltávolítható. 10 A 4 betonacélhálóval felszerelt 1 födémelemrészt ezután az eljárás második fázisának végrehajtásához (ezt a fázist a 3. és 4. ábrák szemléltetik) alul a 8a bordákkal megerősített 9 sablonlemezen elterített 10 friss betonrétegre helyezzük oly módon, hogy a 4 15 betonacélháló 10 betonrétegbe merüljön. A 9 sablonlemez vibrálásával előzetesen már bizonyos mértékig tömörített 10 betonréteg vastagsága általában 2,5—3,0 cm között van; ez a betonréteg alkotja a készelem mennyezet felőli sík vasbeton lemezét. 20 A 9 sablonlemez vibrálását az 1 elemrész 4 vasszerelésének a leírt módon a 10 betonrétegbe merítése után tovább folytatjuk. A 4 betonacélhálók megfelelő távolságát a 9 sablonlemez felületétől 11 távtartó elemekkel biztosítjuk, ily módon a vasszerelés 25 előírt betontakarása betartható. A vibrálási művelet eredményeként a 10 betonréteg anyaga a 4 betonacélháló felett záródik, a betonréteg betömörödik, ezzel a födémelem gyártása befejeződött, a 10 betonréteg megkötése után a felhasználási helyre szállítható és 30 ott beépíthető. A fentiekben részletezett módon készült vasbeton födémelem ugyan számos területen alkalmazható, a mennyezeti födémlemezének repedésmentessége azonban csak a fenti intézkedések végrehajtásával még 35 nincs biztosítva, így olyan építményekben, amelyeknél a mennyezeti födémlemezekkel szemben a repedésmentesség követelményét támasztják, nem építhető be. A találmány szerint azonban ezt a problémát is megoldottuk, és a repedésmentes mennyezeti 40 födémlemezekkel rendelkező födémpanel gyártását az elem oldalarányainak függvényében a második fázisban végrehajtott egysíkú vagy kétsíkú (térbeli) feszítéssel az alábbiakban részletezett módon hajtjuk végre: 45 az első fázisban gyártott, már megszilárdult 1 födémelemrészt előfeszítéssel oly módon deformáljuk, hogy a feszültségi állapota az 5. ábra szerinti feszültségábrának feleljen meg: ebben az esetben a 2 lemezben az x nyomófeszültség, a 3a és 3b bordák 50 alsó részében pedig y húzófeszültség uralkodik. Az 5. ábra szerinti feszültségállapot létrehozása az 1 födémelemrészben például a 6. ábrán vázlatosan feltüntetett módon történhet. Eszerint az 1 födémelemrészt kerülete mentén függeszt őszervek, például a 55 12 kábelek vagy kötelek segítségével a 13 himbára függesztjük fel, a himba és az elem közé pedig középen például a 14 menetes végű rudakból és belül menetes 15 karmantyúból álló feszítőszerkezetet iktatjuk be; feszítőszerkezetként természetesen más, 60 például hidraulikus úton működtetett szerkezetet is alkalmazhatunk. A merev 13 himbához képest a feszítőszerkezet segítségével az elem középső tartományát a z nyíl irányában lefelé tudjuk feszíteni, így annak alsó pontjai a 6. ábrán szaggatottan jelölt, 65 lefelé domború (természetesen erősen torzított) 16 vonal mentén helyezkednek el, azaz, az első eljárási fázisban elkészült 1 födémelemrészben ekkor az 5. ábra szerinti feszültségállapot uralkodik. Az ily módon előfeszített 1 födémelemrészt — amelyhez alul a már leírt módon a feszítés előtt már csatlakoztattuk a 4 betonacélhálót - e feszített állapotában helyezzük a sablon vagy gyártótálca 9 sablonlemezére, miáltal a 4 betonacélháló a 10 friss betonrétegbe merül. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a 9 sablonlemez alakja a 6. ábrán szaggatottan berajzolt 16 lehajlási vonalnak feleljen meg, azaz, a sablonlemez felülről nézve homorú legyen. A sablonlemeznek ilyen alakot legcélszerűbben a találmány szerinti sablonszerkezet segítségével tudunk biztosítani, amelyet a 7. ábra vázlatos oldalnézetben tartalmaz. A sablonszerkezet keretszerű 8 alvázát egymásra keresztirányú tartók alkotják, amelyeken a megkívánt számban két irányban működtethető 17 csavarorsós emelők helyezkednek el. Egy-egy 17 csavarorsós emelő két menetes végű 18 rúdból és e menetes rúdvégekre hajtott belső menetes 19 karmantyúból áll. A rugalmas 9 sablonlemez — amelyhez közben a 9a oldallemezek vannak csatlakoztatva, amelyek magassága a jelen esetben lényegében a 10 friss betonréteg vastagságának felel meg, és amely alul a 4. ábrán nagyobb méretarányban látható 8a bordákkal van megerősítve — a 17 csavarorsós emelőkön van elhelyezve, amelyek felső végei a bordákkal erősített rugalmas, kismerevségű szerkezetként kialakított 9 sablonlemez alsó felületéhez vannak rögzítve. A 19 perselyek belső menete és a 18 rudak végein a menetek úgy vannak megválasztva, hogy a perselyek egyik irányú elforgatásakor a 9 sablonlemez megfelelő pontjai emelhetők, ellenkező irányú elforgatásával pedig süllyeszthetők. A 17 csavarorsós emelők a szükséges mennyiségben vannak a sablonlemez alatt elosztva, nyilvánvaló, hogy minél több emelőt alkalmazunk, annál nagyobb pontossággal állítható be a sablonlemez megkívánt alakja. Könnyen belátható, hogy ezzel a sablonszerkezettel a 9 sablonlemez tetszőleges, tervszerinti alakra állítható be, így például a szaggatott 16 vonalak megfelelő íves alakra, amely az 1 födémelemrész előfeszítése eredményeként nyert és a 6. ábrán feltüntetett alakváltozási görbének felel meg. A 9 sablonlemez egyes, a 18 csavarorsós emelőkhöz csatlakoztatott,pontjainak terv szerinti magassága például azáltal állítható be, hogy a 9 sablonlemez alatt például a sablonszerkezettől független 20 csapokra erősített 21 zsinór formájában vonatkoztatási egyenest hozunk létre és a 9 sablonlemez aljára erősített, például milliméter beosztással ellátott 22 mérőlécek segítségével állítjuk be az egyes pontok terv szerinti magasságát (a jobb áttekinthetőség érdekében a 7. ábrán csak ilyen mérőlécet tüntettünk fel). A 9 sablonlemez alakját tehát oly módon állítjuk be, hogy az megfeleljen a 16 alakváltozási vonalnak, azaz, a már leírt módon előfeszített 1 födémelemrész alsó pontjai által meghatározott görbének. Az 1 építőelemrészt mindaddig feszített állapotban tartjuk, ameddig a 10 friss betonréteg, amelybe a 4 betonacélháló belemerül (Id. a 3. és 4. ábrát), meg nem szilárdul. Megjegyezzük, hogy a görbe felületet egy•3