167987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasbeton építőelemek, főként sík felülettel és kazettaszerű belső üregekkel rendelkező födémpanelek előállítására, és sablonszerkezet, főként az e foganatosítására

7 167987 8 egy meghatározott építőelem-típus gyártásához csak egyszer kell beállítani és azt megváltoztatni csak akkor kell, ha másfajta elem gyártására térünk át. Ezután következik a 13 himba elválasztása az 1 építőelemrésztől a 15 csavarorsó oldásával, miáltal az 5 előfeszítettségi alapot (5. ábra) megszűnik, s az eredeti, előfeszítetlen alakját visszanyerni törekvő 1 építőelemrész a megkötött 10 nyersbetonrétegből előállított alsó mennyezeti lemezben nyomófeszültsé­get ébreszt. A kész vasbeton födémelemet a 8. ábra 10 szemlélteti, ezen a nyomófeszültség alatt álló alsó lemezt 23 hivatkozási számmal jelöltük. A 8. ábrán bekarikázott c részletet nagyobb méretarányban a 9. ábrán is feltüntettük. A kész födémelem tehát 2 felső és alsó 23 lemezből, 3a és 3b bordákból, valamint a 15 lemezek és bordák által határolt zárt kazettás üregek­ből áll. A 2 és 23 lemezek külső felülete sík. A 10. ábrán tüntettük fel a 8. ábra szerinti födémelem feszültségállapotát mutató ábrát, az elem terheletlen állapotában. A 2 felső lemezben x' nyo- 20 mófeszültség, a 3a, 3b bordák alsó végében pedig y' húzófeszültség uralkodik. Az előbbiekben leírt mó­don az alsó 23 lemezbe bevitt nyomófeszültség mértékét w-vel jelöltük. Ha az 5. ábra szerinti feszültségállapotot a 10. ábra 25 szerintivel összehasonlítjuk, megállapítható, hogy a 2 felső lemezben a nyomófeszültség kisebb (x' < x), és csökkent a bordákban is a húzófeszültség (y' < y), viszont jelentős mértékű w nyomófeszültség uralko­dik a 23 alsó lemezben. A hasznos terhelés hatására a 30 födémelemben a feszültségek all. ábra szerintinek megfelelően alakulnak, vagyis a 2 felső lemezben a nyomófeszülség x" értékűre, a 3a, 3b bordák alsó végében a húzófeszültség y" értékűre növekszik, a 23 alsó lemezben pedig még mindig w' értékű tartalék 35 nyomófeszültség uralkodik, ami az alsó lemez repe­désmentességét minden körülmények között biztosít­ja. A találmány szerinti építőelem tehát a hasznos terhelés hatására minden vonatkozásban optimálisan dolgozik. 40 A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett konkrét megoldási lehetősé­gekre, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos változatban megvalósítható. így például az eljárás segítségével nemcsak födémeleme- 45 ket, hanem más rendeltetésű építőelemeket is gyárthatunk. Az elem előfeszítését nemcsak a bemu­tatott himbával, hanem bármilyen erre alkalmas módon meg lehet oldani. A rugalmas sablonlemeznek a terv szerinti alakra történő beállítására ugyancsak 50 elképzelhető a megadott csavarorsós mechanizmustól eltérő más megoldás; ugyanez a megállapítás érvényes a vonatkoztatási rendszer kialakítására is. Számos részmegoldás vonatkozásában elképzelhető tehát módosítás anélkül, hogy az igénypontokban definiált 55 oltalmi kört túllépnénk. 3 db. (11. Kiadáséit felelős: a Közgazdasági Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás vasbeton építőelem, főként sík felületek­kel és kazettaszerű belső üregekkel rendelkező vas­beton födémpanel előállítására, azzal jellemezve, hogy egy előnyösen lemezből (2) és ahhoz csatlakozó, egymásra keresztirányú bordákból (3a, 3b) álló építőelemrész (1) bordáinak alsó végeihez vasszere­lést, főként betonacélhálót (4) csatlakoztatunk, a vasszerelést nyersbetonrétegbe (10) merítjük, és a nyersbetonréteget a vasszereléssel vibrálás útján vasbe­ton lemezzé (23 dolgozzuk össze. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a betonacélhálót (4) a bordák (3a, 3b) alsó végeibe betonozott dobozokban (6) elhelyezett tüskék (5) segítségével csatlakoztatjuk az építőelemrészhez (1). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vasszereléssel ellátott bordás építőelemrészt (1) a lemezben (2) nyomófeszültség (x), a bordák (3a, 3b) alsó részében pedig húzófeszültség (y) fellépését eredményező módon megfeszítjük, a vasszerelést az építőelemrész­nek (1) ebben a feszített állapotában merítjük a nyersbetonrétegbe (10), és az építőelemrészt (1) a nyersbetonréteg (10) legalább részleges megszilárdulá­sáig e feszített állapotában tartjuk. 4. Sablonszerkezet, az 1-3. igénypontok szerinti eljárás foganatosításához, amelynek tartóváza és;lő­nyösen bordákkal erősített sablonlemeze, valamint oldalsó határolóelemei vannak, azzal jellemezve, hogy a sablonlemez (9) kis merevségű rugalmas szerkezet­ként van kialakítva, és a tartóvázhoz (8) a lemez (9) alakjának változtatását, ezzel a lemez (9) tetszőleges görbe, vagy sík felülettel való kialakítását lehetővé tevő feszítőszervek révén van csatlakoztatva. 5. A 4. igénypont szerinti sablonszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a feszítőszerveket csavar­orsós emelők (17) alkotják, amelyek egy-egy menetes végű rúdból (18) és a menetes rúdvégeken elhelyezett belső menetes perselyből (19) vannak kiképezve, mimellett a rúdvégek menetei és a persely (19) menete a persely egyik irányba történő elforgatásakor egymástól eltávolodást előidéző módon vannak meg­választva, és az egyik rúdnak a menettel ellentétes vége pedig az előnyösen bordákkal (8a) erősített sablonlemez (9) alsó felületéhez van rögzítve, a másik rúd menettel ellentétes vége pedig a tartóvázra (8) van feltámasztva, vagy ahhoz van rögzítve. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti sablonszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy vonatkoztatási rendszere van, amely egy, előnyösen a sablonszerkeze­ten kívül rögzített, a sablonlemez alatt vezetett zsinórból (21) vagy hasonlóból, valamint a sablon­lemez (9) aljáról lefelé nyúló, méret beosztással ellá­tott mérőlécekből (22) vagy -lapokból áll. ábra) és Jogi Könyvkiadó igazgatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom