167985. lajstromszámú szabadalom • Fényérzékeny másolóanyag
167985 3 4 Fémek is alkalmasak alaplemeznek, mint pl. az alumínium, cink, réz, sárgaréz, króm, niobium és tantál, továbbá fémötvözetek, litográfiái célokra alkalmas kő, vagy egyéb hasonló anyag. A fémlemezek a legalkalmasabbak a nagy példányszámot kibíró nyomóformák előállítására és a leggyakrabban használt anyag az alumínium lemez. Fémlemezek felhasználása az említett diazocsoportos gyantákat tartalmazó reprodukáló rétegek alapjául több hátránnyal is jár, ilyen többek közt az, hogy a diazocsoportos gyanta megvilágításánál keletkező anyag rosszul tapad a fémhez, továbbá az is, hogy a fémnek katalizáló hatása lehet a diazocsoportos gyanta elbomlásra. E hátrányok kiküszöbölésére számos eljárást javasoltak, ilyen pl. az, hogy a fém felületét előzően szilikátokkal kezelik (2 714 066 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom), a fém maratása szerves polisavakkal (3 136 636 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom), foszfonsavakkal és származékaival (3 220 832 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom), hexafluorcirkonát káliumsójával (2 946 683 sz. amerikai egyesüti államokbeli szabadalom). Javasolták továbbá azt, hogy a diazocsoportot tartalmazó gyantákat foszforsawal együtt állítsák elő (3 235 384 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom), hogy adjanak foszforsavat a diazocsoportos gyantákhoz és a gyantákat fémsómentes formában használják (2 236 646 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom), hogy az alumínium felületét anódosan oxidálják és más hasonlót. Annak ellenére, hogy a diazocsoportos gyanták az iparban széles körben el vannak terjedve, alkalmazásuk még más hátránnyal is jár. A tárolási problémákra való tekintettel elsősorban a kis molekulasúlyú kondenzátumokat használják, a megvilágított lemez festékfelvevő képessége azonban nem elegendő, és ha az alapréteg nem fémes anyag, akkor a fényérzékeny massza könnyen behatol az alaprétegbe. Ez történik például a felületén elszappanosított cellulóz-acetát filmnél. Az ismert diazocsoportot tartalmazó gyantáknak további hátránya az, különösen a foszfátot vagy más hasonló aniont tartalmazó fémsómentes termékeknél, hogy az általánosan elterjedt cink-kloriddal alkotott kettős sójuk olyan másolóréteget képez, amely nedvességre és ujjlenyomatokra igen érzékeny. Ha a lemezek kezelése nem elég gondos, a másolóréteg könnyen megsérülhet. E hátrányok kiküszöbölésére a 3 300 309 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalomban például azt javasolták, hogy a diazocsoportot tartalmazó gyantákat fenolos csoportokat tartalmazó komponensekkel kapcsolják, így olyan addíciós termékhez jutnak, amely vízben már csak gyengén oldódik és olyan másolóréteget ad, amely a nedvességre már alig érzékeny. Az ilyen addíciós termékek azonban viszonylag laza kötéseket tartalmazó sókból vagy komplex vegyületekből állnak, ezért pl. szerves oldószerek hatására könnyen elbomlanak és így nem állítható, hogy stabilitásuk minden körülmények között kielégítő lenne. További hátrányuk még az is, hogy fényérzékenységük nem kielégítő, különösen azoknál a diazocsoportot tartalmazó gyantáknál, amelyek jó hőstabilitásukkal tűnnek ki, ilyen pl. a 3-alkoxi-4-diazo-difenilaminnak formaldehiddel képezett kondenzációs terméke. Az iparilag is használatos diazocsoportot tartal-5 mázó gyantáknak gyakori hátránya az is, hogy fémsóktól mentes formában csak nagy nehézségek árán lehet előállítani. A szokásos szerves oldószerekben e gyanták kloridjai, szulfátjai vagy egyszerű szerves szulfonsavakkal képezett származékai és azok 10 sói nem oldódnak a szükséges mértékben. Azt találtuk, hogy az előzőekben felsorolt hátrányok kiküszöbölhetők vagy legalábbis nagymértékben csökkenthetők, ha a találmány szerinti, új diazo-kondenzációs termékeket tartalmazó másoló 15 rétegeket használjuk az említett célokra az eddig alkalmazott diazóniumsó-tartalmú rétegek helyett. A találmány tehát hordozóanyagból és aromás diazóniumvegyület kondenzációs termékét tartalmazó fényérzékeny rétegből álló fényérzékeny másolóanya-20 gokra vonatkozik. A találmány szerinti másolóanyagokban a fényérzékeny réteg A—N2 X és B általános képletű, egymással metiléncsoportokkal összekapcsolt, ismétlődő egységekből álló kondenzációs terméket tartalmaz, ahol az A-N2X egységek (Rí — 25 R3-)p R2-N 2 X általános képletű vegyületekből állnak, amelyben X a diazóniumvegyület anionját jelenti, p értéke 1, 2 vagy 3, R! jelentése legalább egy kondenzációra képes helyet 30 tartalmazó karbociklusos vagy heterociklusos aromás csoport, R2 jelentése a benzol- vagy naftalin-sorba tartozó ariiéncsoport, Rí ielentése vegyértékkötés vagy -(CH2 ) q — NR4-, 35 -(CH2 ) -NR 4 -(CH 2 ) r -NR 5 -, -(?-(CH 2 ) r NR4 -, -S-(CH 2 ) r NR 4 -, -0-R 6 -0-, -O-, -S-, -CO-NR4- általános képletű csoport, ahol q értéke 0, 1, 2, 3,4 vagy 5, 40 r értéke 2, 3,4 vagy 5, R, jelentése hidrogénatom, 1—5 szénatomos alkilcsoport, 7—12 szénatomos aralkil-csoport vagy 6—12 szénatomos árucsoport, R5 jelentése hidrogénatom vagy 1—5 szénatomos 45 alkilcsoport, és R6 jelentése 6—12 szénatomos ariiéncsoport, és B valamely aromás amin, fenol, tiofenol, fenoléter, aromás tioéter, aromás szénhidrogén, aromás heterociklusos vegyület vagy szerves savamid diazó-50 niumcsoporttól mentes gyökét jelenti. A kondenzációs termékek A—N2 X egységenként általában 0,01—50 B egységet tartalmaznak. A találmány szerinti másolóanyagok több szempontból felülmúlják az eddig ismert, diazocsoportot 55 tartalmazó gyantákkal készített másolóanyagokat. Az újtípusú diazocsoportot tartalmazó kevert kondenzátumok közül némelyik sokkal kisebb mértékben hatol be az alapanyagba, így a felületén elszappanosított cellulózacetát filmbe, mint az eddig ismeretes 60 diazocsoportot tartalmazó kondenzátumok. Ennek az a következménye, hogy a megvilágítás és az előhívás után kialakuló nyomólemez felülete az olajos színezékeket sokkal jobban fel tudja venni, mint az eddigiek. Az újtípusú másolóanyagok nagy részénél 65 javult a fényérzékenység, csökkent a nedvesség iránti 9
