167985. lajstromszámú szabadalom • Fényérzékeny másolóanyag

167985 3 4 Fémek is alkalmasak alaplemeznek, mint pl. az alumínium, cink, réz, sárgaréz, króm, niobium és tantál, továbbá fémötvözetek, litográfiái célokra al­kalmas kő, vagy egyéb hasonló anyag. A fémlemezek a legalkalmasabbak a nagy példányszámot kibíró nyomóformák előállítására és a leggyakrabban hasz­nált anyag az alumínium lemez. Fémlemezek felhasználása az említett diazo­csoportos gyantákat tartalmazó reprodukáló rétegek alapjául több hátránnyal is jár, ilyen többek közt az, hogy a diazocsoportos gyanta megvilágításánál keletkező anyag rosszul tapad a fémhez, továbbá az is, hogy a fémnek katalizáló hatása lehet a diazo­csoportos gyanta elbomlásra. E hátrányok kiküszöbölésére számos eljárást java­soltak, ilyen pl. az, hogy a fém felületét előzően szilikátokkal kezelik (2 714 066 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom), a fém maratása szerves polisavakkal (3 136 636 sz. amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalom), foszfonsavakkal és származé­kaival (3 220 832 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom), hexafluorcirkonát káliumsójával (2 946 683 sz. amerikai egyesüti államokbeli szabadalom). Javasolták továbbá azt, hogy a diazocsoportot tar­talmazó gyantákat foszforsawal együtt állítsák elő (3 235 384 sz. amerikai egyesült államokbeli szaba­dalom), hogy adjanak foszforsavat a diazocsoportos gyantákhoz és a gyantákat fémsómentes formában használják (2 236 646 sz. amerikai egyesült államok­beli szabadalom), hogy az alumínium felületét anódo­san oxidálják és más hasonlót. Annak ellenére, hogy a diazocsoportos gyanták az iparban széles körben el vannak terjedve, alkalmazá­suk még más hátránnyal is jár. A tárolási problémákra való tekintettel elsősorban a kis molekulasúlyú kon­denzátumokat használják, a megvilágított lemez fes­tékfelvevő képessége azonban nem elegendő, és ha az alapréteg nem fémes anyag, akkor a fényérzékeny massza könnyen behatol az alaprétegbe. Ez történik például a felületén elszappanosított cellulóz-acetát filmnél. Az ismert diazocsoportot tartalmazó gyantáknak további hátránya az, különösen a foszfátot vagy más hasonló aniont tartalmazó fémsómentes termékeknél, hogy az általánosan elterjedt cink-kloriddal alkotott kettős sójuk olyan másolóréteget képez, amely nedvességre és ujjlenyomatokra igen érzékeny. Ha a lemezek kezelése nem elég gondos, a másolóréteg könnyen megsérülhet. E hátrányok kiküszöbölésére a 3 300 309 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalomban például azt javasolták, hogy a diazocsoportot tartalmazó gyantákat fenolos csoportokat tartalmazó komponen­sekkel kapcsolják, így olyan addíciós termékhez jutnak, amely vízben már csak gyengén oldódik és olyan másolóréteget ad, amely a nedvességre már alig érzékeny. Az ilyen addíciós termékek azonban vi­szonylag laza kötéseket tartalmazó sókból vagy komplex vegyületekből állnak, ezért pl. szerves oldó­szerek hatására könnyen elbomlanak és így nem állítható, hogy stabilitásuk minden körülmények között kielégítő lenne. További hátrányuk még az is, hogy fényérzékeny­ségük nem kielégítő, különösen azoknál a diazo­csoportot tartalmazó gyantáknál, amelyek jó hőstabi­litásukkal tűnnek ki, ilyen pl. a 3-alkoxi-4-diazo-dife­nilaminnak formaldehiddel képezett kondenzációs terméke. Az iparilag is használatos diazocsoportot tartal-5 mázó gyantáknak gyakori hátránya az is, hogy fémsóktól mentes formában csak nagy nehézségek árán lehet előállítani. A szokásos szerves oldószerek­ben e gyanták kloridjai, szulfátjai vagy egyszerű szerves szulfonsavakkal képezett származékai és azok 10 sói nem oldódnak a szükséges mértékben. Azt találtuk, hogy az előzőekben felsorolt hátrányok kiküszöbölhetők vagy legalábbis nagymér­tékben csökkenthetők, ha a találmány szerinti, új diazo-kondenzációs termékeket tartalmazó másoló 15 rétegeket használjuk az említett célokra az eddig alkalmazott diazóniumsó-tartalmú rétegek helyett. A találmány tehát hordozóanyagból és aromás diazóniumvegyület kondenzációs termékét tartalmazó fényérzékeny rétegből álló fényérzékeny másolóanya-20 gokra vonatkozik. A találmány szerinti másolóanya­gokban a fényérzékeny réteg A—N2 X és B általános képletű, egymással metiléncsoportokkal összekap­csolt, ismétlődő egységekből álló kondenzációs ter­méket tartalmaz, ahol az A-N2X egységek (Rí — 25 R3-)p R2-N 2 X általános képletű vegyületekből áll­nak, amelyben X a diazóniumvegyület anionját jelenti, p értéke 1, 2 vagy 3, R! jelentése legalább egy kondenzációra képes helyet 30 tartalmazó karbociklusos vagy heterociklusos aro­más csoport, R2 jelentése a benzol- vagy naftalin-sorba tartozó ariiéncsoport, Rí ielentése vegyértékkötés vagy -(CH2 ) q — NR4-, 35 -(CH2 ) -NR 4 -(CH 2 ) r -NR 5 -, -(?-(CH 2 ) r ­NR4 -, -S-(CH 2 ) r NR 4 -, -0-R 6 -0-, -O-, -S-, -CO-NR4- általános képletű csoport, ahol q értéke 0, 1, 2, 3,4 vagy 5, 40 r értéke 2, 3,4 vagy 5, R, jelentése hidrogénatom, 1—5 szénatomos alkil­csoport, 7—12 szénatomos aralkil-csoport vagy 6—12 szénatomos árucsoport, R5 jelentése hidrogénatom vagy 1—5 szénatomos 45 alkilcsoport, és R6 jelentése 6—12 szénatomos ariiéncsoport, és B valamely aromás amin, fenol, tiofenol, fenoléter, aromás tioéter, aromás szénhidrogén, aromás he­terociklusos vegyület vagy szerves savamid diazó-50 niumcsoporttól mentes gyökét jelenti. A kondenzációs termékek A—N2 X egységenként általában 0,01—50 B egységet tartalmaznak. A találmány szerinti másolóanyagok több szem­pontból felülmúlják az eddig ismert, diazocsoportot 55 tartalmazó gyantákkal készített másolóanyagokat. Az újtípusú diazocsoportot tartalmazó kevert kon­denzátumok közül némelyik sokkal kisebb mértékben hatol be az alapanyagba, így a felületén elszappanosí­tott cellulózacetát filmbe, mint az eddig ismeretes 60 diazocsoportot tartalmazó kondenzátumok. Ennek az a következménye, hogy a megvilágítás és az előhívás után kialakuló nyomólemez felülete az olajos színezékeket sokkal jobban fel tudja venni, mint az eddigiek. Az újtípusú másolóanyagok nagy részénél 65 javult a fényérzékenység, csökkent a nedvesség iránti 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom