167947. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gyomorban időző gyógyszerkészítmények előállítására

17 167947 18 Arány Közepesbe- Térhálósító szer Áthatolás, fel. Az eredmények a 12. táblázatban láthatók, és azt vonatsúly, mg tf.% mg/ml • h 8:0,5:5 8:1:5 8:2:5 29,0 30,0 28,5 6 11 20 0,00101 0,000781 0,000453 mutatják, hogy a találmány szerinti polimer bevonatok a gyomornedvben 6 óra alatt nem fáradnak, és szilárdságukat nem vesztik el. (A bevonatot a tabletta maradék tartalmának érintkeztetéséig szakadás nélkül összenyomhattuk). Az adatok azt mutatják, hogy a tabletták hártya- io bevonatainak áthatolhatósága a térhálósító szer koncentrációjának változtatásával szabályozható. 10. táblázat A térhálósító szer molekulasúlya változtatásának hatása az áthatolási sebességre PVM/MA—169—PEG-triacetin (8:1:5) hártyával bevont tablettán 15 Térhálósító szer Bevonat súlya, mg Bevonat vastagsága PEG 400 29,1 0,071 0,000409 PEG 1000 34,8 0,110 0,000781 PEG 1540 29,0 0,070 0,000793 MPEG 550 32,1 0,100 0,000992 Áthatolás 20 mg/ml'h 25 AZ adatok azt mutatják, hogy minél nagyobb a térhálósító szer molekulasúlya, annál nagyobb az 39 áthatolási sebesség. 11. táblázat Etilénoxiddal, illetve Tween 20-al térhálósított 35 PVM/MA-triacetin (80,5:5) hártyával bevont tabletta áthatolhatóságának aránya Térhálósító szer Bevont tablettánként, mg Áthatolás, mg/ml • h 40 Etilénoxid Etilénoxid Tween 20 22,4 34,9 29,0 0,00432 0,00160 0,00153 45 12. táblázat Arány Bevonatok száma Közepes szakadási nyúlás, g 8.0,375:3 4 48 5 96 6 28 80,375:5 4 >400 5. 162 6 >400 80,56:4 4 118 5 116 '80,75:3 4 118 6 133 80,75:5 4 96 5 101 6 117 2. példa A térhálósított polimerhártyák szakítószilárdsága 270 mg tetraciklin-hidrokloridot tartalmazó tablettákat PVM/MA-169-Tween 20-triacetin hártyával 50 vonunk be. A tablettákat 6 óra hosszat mesterséges gyomornedvben állni hagyjuk, majd szakítószilárdságot mérő cellába visszük át. A cella az állandó hőmérséklet tartására vízköpenyes pohárból áll, és gyomornedv van benne. A tabletta központi helyzet- 55 ben tartására a pohár fenekére polimetakrilát gyűrűt helyezünk. Csavarmenetes pálcára 2,5 cm-nél nagyobb átmérőjű és kissé homorú felületű polimetakrilát dugattyút szerelünk, és egy feszültség/nyúlás mérő készülékre illesztjük. A cellát kis terheléssel komp- 60 ressziós módon használjuk, és a hidratált polimerhártya burkolatra alkalmazott nyomóterhelést, valamint a burkolatnak az állandó terhelés körülményei között bekövetkező deformációját regisztráljuk. A szakadást előidéző terhelést grammokban kifejezve jegyezzük 65 3. példa Fenilpropanolamin in vivo és in vitro kiszabadulása a tabletták hártyabevonatán át Fenilpropanolamint tartalmazó tablettákat 8:1:5 és 80,5:5 arányú PVM/MA-169-Tween-20-triacetinhártyával vonjuk be, és in vivo kiszabadulásmódjukat vizsgáljuk. A bevonat átlagos súlya a 8:1:5 hártyával bevont tablettákon 16,1 és 25,2 mg és a 80,5:5 hártyával bevontakon 24,8 mg. Meghatározzuk, hogy a térhálósítás és a bevonat súlya milyen hatást gyakorol a fenilpropanolamin kiszabadulására. A kontroll tablettával együtt összesen négy rendszernek a gyógyszer kiszabadulására gyakorolt- hatását öt kísérleti személyen határozzuk meg. A tablettákat az 1. példa szerint állítjuk elő. Az eredményeket a 13. táblázatban foglaljuk össze. 13. táblázat Arány Bevonat súlya, mg in vivo in vitro Áthatolás2 in vivo in vitro Kontroll (bevonat nélkül) 0,020 1 8:1:5 25,2 24,9 0,0040 0,0047 8:1:5 16,1 16,3 0,045 0,011 8 : 0,5 : 5 24,8 24,8 0,043 0,0097 1 =a tabletta 20 percnél rövidebb ideig volt az oldatban 2 = vizelet útján való kiválasztásból számítva, ami ennél a gyógyszernél kvantitatív. Az in vivo és in vitro kapott eredmények közötti különbség viszonylagos nagysága a vizsgált bevonat-Q