167937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített benzimidazolok előállítására

5 167937 6 szerepelnek, ezek azonban simán előállíthatók, ha a 3 265 706 számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírásban közölt előállítási technológiát alkal­mazzuk. Az utóbbi szabadalmi leírásban kiinduló­anyagként 2-nitro-N-(Ri -helyettesített metil)anilint al- 5 kalmazunk. Az l-hidroxi-2-Ri-benzimidazol kénsav vagy egy erős ásványi sav jelenlétében salétromsavval reagáltat­ható. Ez a reakció alacsony hőmérsékleten (körül­belül 0-20 C között) megy végbe. A kapott termék 10 az l-hidroxi-5-nitro-2-Ri-benzimidazol és az 1-hidr­oxi-6-nitro-2-Ri -benzimidazol keverékéből áll. Ha ezeket a vegyületeket elkülönítettük és ismert módszerek alkalmazásával tisztítottuk, akkor ezek az 1-hidroxi-5-(vagy 6)-amino-2-Ri -benzimidazolokká 15 redukálhatok. A kapott vegyületek közbenső vegyü­letként használhatók különböző fentiekben leírt szin­tézismódszereknél, hasonlóan az 5(6)-amino-2-Ri­benzimidazolokhoz. Miután az 5-(vagy 6)-helyzetben a szükséges karbonilamino-szubsztituenst kialakítót- 20 tuk, akkor az 1-helyzetű hidroxilcsoport úgy alakít­ható át, hogy olyan R2 szubsztituens képződjön, amely egy oxigén-nitrogén-kötést tartalmaz. A vegyü­let 1-helyzetében végbemenő reakciókat az alábbiak­ban közelebbről ismertetjük. 25 Az l-hidroxi-5 vagy 6-karbonüamino-2-Ri-benz­imidazolok előállításánál a IV általános képletű ve­gyületek is alkalmazhatók kiindulóanyagként, ahol X szubsztituens halogénatom, előnyösen klór- vagy fluor­atom, lehet azonban bróm- vagy jódatom is, Q 30 szubsztituens NH2 — vagy N02 -csoport. A IV általá­nos képletű vegyületben a szaggatott vonal a Q szubsztituens esetében annyit jelent, hogy ez a vegyület mindkét helyzetében lehet, egyidejűleg azon­ban nem lehet mind a két helyzetben. Ha a kiinduló- 35 anyag Q szubsztituense a szaggatott vonallal jelölt helyzetében van, akkor 1,5-benzimidazol, míg ha a Q szubsztituens a folyamatos vonallal jelölt helyzetben van, akkor az 1,6-benzimidazol vegyületek keletkez­nek. 40 A IV általános képletű dinitro-halogénbenzolt vagy nitro-halogénanilint először az alábbi általános kép­letű NH2 CH 2 -Ri 45 aminometil-heterociklusos vegyülettel reagáltatjuk, ahol Rí szubsztituens jelentése a fenti. A konden­zációs reakció úgy megy végbe, hogy a két reakció­komponenst gőzfürdő segítségével vagy más módon 50 melegítjük. A kapott V általános képletű N-(helyette­sített metil)-anilinban a Q szubsztituens a kondenzá­ciós reakció közben változatlanul marad. Ebben a reakciólépésben — ha Q szubsztituens az V általános képletű vegyületben aminocsoportot je- 55 lent — a karbonil-aminocsoportot a gyűrűben a már fentiekben megadott módon helyettesítjük. A helyet­tesítési reakció elvégzése után a VI általános képletű közbenső vegyülethez jutunk. A VI általános képletű vegyületet ezután a 60 3 265 706 és 3 429 890 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban ismertetett eljárás szerint reagáltatjuk, amikor a VIII vagy VIIIA általá­nos képletű l-hidroxi-5-(vagy 6)-helyettesített-2-R!­benzimidazolhoz jutunk. 65 Ha az V általános képletű vegyületben Q szubszti­tuens nitrocsoportot jelent, akkor a leírt eljárások sorrendje a szükséges módosítások miatt megcserélő­dik. Először a benzimidazol-gyűrűt zárjuk, amikor a VII általános képletű vegyülethez jutunk, ennek nitrocsoportját ezután redukáljuk és a már ismertetett módon reakcióba visszük, hogy végeredményben a VIII vagy VIIIA általános képletű 1-hidroxi-5-(vagy 6)-helyettesített-2-Ri -benzimidazol kiindulási vegyü­let előállítható legyen. Az l-hidroxi-5-(vagy 6)-helyettesített benzimid­azolt alkalmazzuk ezután az I általános képletű végtermék, vagyis az 1 -R2 —5-(vagy 6)-helyettesített-2-Ri -benzimidazol előállításához. Az a) eljárásváltozatban felsorolt benzimidazolo­kat úgy állítjuk elő, hogy az 1-hidroxibenzimidazol kiindulóanyagot megfelelő szerves oldószeres oldatá­ban egy R2 -Hal általános képletű vegyülettel, ahol R 2 jelentése az a) eljárásváltozatban felsorolt, reagáltat­juk egy bázis, mint egy alkálifém-alkoxid alkálifém­hidroxid vagy nátriumhidrid jelenlétében. A reakció szobahőmérséklettől 100 C°-ig terjedő hőmérsékleti tartományban folytatható le és rendszerint 2-30 óra leforgása alatt teljessé tehető. Az így előállított 1-éter-és 1 -észter-benzimidazolok a szokásos átkristályosítási technológiával elkülöníthetők és tisztíthatók. Az 1 -helyzetben imidazolilamino-(rövidszénláncú)­alkoxicsoportot, tiazolinil-amino-(rövidszénláncú)­alkoxi-, és guanidino-(rövidszénláncú)-alkoxi-csopor­tot tartalmazó benzimidazolok előállítása úgy történhet, hogy a megfelelő l-amino-(rövidszénlán­cú)-alkoxi-benzimidazolt 2-metiltio-2-imidazolinnal, 2-metiltio-2-tiazolinnal, vagy 2-metil-izotiokarbamid­dal reagáltatjuk. A reakciót egy alkalmas szerves oldószerben visszafolyató hűtő alkalmazásával forra­lás közben végezzük, időtartama kb. 12—24 óra. A terméket a reakciótermék bepárlásával elkülönítjük és a szokásos technológiával tisztítjuk. A reakcióban kiindulóanyagként használt 1-amino­(rövidszénláncú)-alkoxi-benzimidazolok úgy készít­hetők, hogy az 1-hidroxibenzimidazol kiindulóanya­got egy bázis jelenlétében egy N-halogén-(rövidszén­láncú)-alkilftálimiddel reagáltatjuk a megfelelő 1 -(N-ftálimido - rövidszénláncú-alkoxi)-benzimidazol előállítására, majd hidrazinhidráttal való reagáltatás után az 1 -amino-(rövidszénláncú)-alkoxi-benzimid­azollá átalakítjuk. Az l-(N-ftáimido-rövidszénláncú­alkoxi)-benzimidazol közbenső vegyületet egy alkal­mas szerves oldószerben hidrazinhidrát jelenlétében 1-2 óra hosszat visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. Az oldószer lepárlása után a maradékot híg ásványi savval extraháljuk, majd azt meglúgosítva a kivált l-amino-(rövidszénláncú)-alkoxibenzimidazol a szokásos módszerrel elkülöníthető. A fentiek szerint kapott 1 -amino-(rövidszénláncú)­alkoxibenzimidazolt ismert módon alMlezhetjük. Az alkilezéshez legegyszerűbb megoldásként Hal-Rs álta­lános képletű reagenst alkalmazunk, ahol Hal jelenté­se halogénatom, Rs jelentése rövidszénláncú alkilcso­port, vagy hidroxKrövidszénláncú)-alkücsoport. A felhasznált reagens mennyiségétől függően a reakció eredményeként N-(rövidszénláncú)-alkil-, N-bisz-(rö­vidszénláncú)-alkil-, N-[hidroxi-(rövidszénláncú)-alkil} vagy N-bisz-[hidroxi-(rövidszénláncú)-alkil]- származé­kokhoz jutunk. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom