167929. lajstromszámú szabadalom • Redőzött tömlő, különösen húsipari töltelékárukhoz

5 167929 6 gos redőkkel gyakorlatilag nem rendelkezik. A másodlagos redők ezen különösen domináló szabályossága eredményezi azt, hogy tüske nélkül is automatikusan lényegében körhenger alakú belső tér képződik a redőzés során, továbbá sima külsejű, magas hajlítóme- 5 revségű és jelentős redőzöttségi viszonnyal rendelkező hernyózatot nyerünk. A találmány lényegét az alábbiakban a mellékelt rajz alapján részletesen is ismertetjük, ahol is az 1. ábra a találmány szerinti redőzött tömlő elő- ifj állítására alkalmas példaképpeni berendezés vázlatos képe, a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés részleges metszete, a 3. és 4. ábra a redőzött tömlő elöl- és oldalnézete, i 5 az 5. ábra a redőzött tömlő, távlati képe részben kinyújtott állapotban, a 6. ábra a 3. ábra szerinti nézet részlete két metszettel, a 7. ábra újrakinyújtott és felvágott ill, kiterített 20 redőzött tömlő redőmintázatának vázlatos képe, míg a 8. ábra a geometriai összefüggéseket feltüntető diagramm. Az 1. ábrán feltüntetett példaképpeni berendezés- 25 nél laposra simított 1 tömlő 2 tárolócsévén van elhelyezve. 5 motorral 6 hajtóművön keresztül hajtott 4 és 4' görgők a felfújt 1' tömlőt redőzőszerkezet 7 tüskéjére továbbítják. A 7 tüskén keresztül önmagában ismert módon levegőt fújnak be. A felfújt 1' 30 tömlő további, az 5 motorról 8 hajtómű közvetítésével hajtott 9 és 9' görgők segítségével a tulajdonképpeni 11 redőzőszervbe továbbítódik. Az 1' tömlőre 10 fúvókák segítségével kenőanyag is felvihető. A következőkben részletesen ismertetendő 11 redőző- 35 szerven történt áthaladása után az 1 tömlő sűrűn redőzött állapotba kerül és a 12 hernyózatot képezi. A redőzési művelet állandó értékű K erővel az 1 tömlő továbbítási irányával ellentétes irányba előfeszített 13 ellentámasz ellenében történik. A K erő 40 példaképpen 15 terelőgörgő körül vezetett 14 kötél végére akasztott 16 súllyal állítható elő. A tulajdonképpeni redőzési műveletet a 2. ábra segítségével írjuk le részletesen. 17 függesztőszerv belsejében elrendezett 20 csapágyak segítségével for- 45 gathatóan ágyazott 18 hüvely 19 szíjtárcsával van mereven összekötve. A 18 hüvely belsejében a hengeres belső palástfelületből a forgásközéptengely irányában befelé kiálló csavarvonal alakú 21 vasalóéi van elrendezve. A 18 hüvely a 19 szíjtárcsával kapcsolódó 50 22 hajtószíjjal forgatható. Amíg a fenti spirál alakú, pontosabban csavarvonal alakú 21 vasalóéi nagyobbik tartománya a felfújt 1' tömlőt bizonyos fokú alakításnak veti alá, addig a 21 vasalóéi 13 ellentámasz felöli 23 végződése fejti ki a tulajdonképpeni redőzést. E 23 55 végződés a csavarvonal alakú 21 vasalóéllel előformált tömlőt a 13 ellentámasz K nyomóereje ellenében redőkben rakja le, miközben e 23 végződés a redőzési művelet során az 1' tömlő középtengelye körül folyamatos forgómozgást végez és a tömlővel folyto- 60 nos érintkezésben van. A találmány szerinti hernyózat különleges redőmintázattal rendelkezik, amelyet a következőkben a 3—7, ábrák alapján részletesen ismertetünk. Az 5. ábra a találmány szerinti redőzött tömlő, a 65 továbbiakban 12 hernyózat kimetszett részletét mutatja be, amelynek egyik végén az 1' tömlő bizonyos távolsággal széthúzva látható. A 4. ábrán a 12 hernyózat végdarabjának szelvénye látható a másodlagos redővonalak feltüntetésével, míg a 3. ábrán ugyanezen végdarab hossztengelyirányú nézetét tüntettük fel. A 12 hernyózat csavarvonalú 50 elsődleges redővonala redőzött állapotban sűrűn egymás mellé szorított meneteket képez és ily módon a hernyózat külső palástfelületét alkotja. Az 50 elsődleges redővonal egymást követő két szomszédos menete közötti tömlőanyag a 12 hernyózat 56 belső tere felé meghatározott módon van elosztva és redőkbe szedve. A tömlőanyag törvényszerűen másodlagos redőket kell képezzen, hiszen ugyanazon anyaghosszúság, amely a hernyózat külső palástfelületén helyezkedik el, a hernyózat belső palástfelületének kerülete mentén is elhelyezendő. Az eddigiekben ismert hernyózatoknál szabálytalanul, statisztikusán kialakult és elosztott gyűrődések helyett a találmány szerinti hernyózat másodlagos redőzete egyetlen szakadás nélküli összefüggő redőzetet képez. E másodlagos redőzet váltakozva egy rövidebb 52 redőszakaszból és egy hosszabbik 53 redőszakaszból áll. Az utóbbiak rendre a cikcakkvonal A és B töréspontjait kötik össze oly módon, hogy az 52 és 53 redőszakaszok mindegyike az A töréspontsorozat valamely pontját a B töréspontsorozat meghatározott pontjával köti össze. Az első töréspontsorozat A töréspontjai az 50 elsődleges redővonal egymást követő menetei közé hajtogatott kettős tömlőanyagréteg 54 tömlőrétegén, míg a másik töréspontsorozat B töréspontjai a másik 55 tömlőre-, tegen helyezkednek el. A hosszabbik 53 redőszakasz az első töréspontsorozat Al töréspontjából a másik töréspontsorozat Bl töréspontjába vezet, ahol is e Bl töréspont az Al törésponthoz képest meghatározott szögértékkel el van forgatva. Ezen 53 redőszakasz a 12 hernyózat 56 belső terét a Cl pontban érinti. (3. ábra) Ezen Cl pont mintegy az Al és Bl töréspontokat összekötő 53 redőszakasz középtartományában helyezkedik el. A második töréspontsorozat fenti Bl töréspontjából egy rövidebb 52 redőszakasz vezet az első töréspontsorozat második A2 töréspontjába, amely az Al törésponttal közvetlenül szomszédos. Ezen 52 redőszakasz a hosszabbik 53 redőszakasszal ellentétben nem a belső tér felé, hanem kifelé néz, (lásd 6. ábrát) és ugyanakkor nem érinti a belső teret. A belső tér felöl nézve mindkét 53 és 52 redőszakasz görbülete domború. A 6. ábra a 3. ábrán feltüntetett nézet kimetszett és kinagyított részletét tünteti fel. A másodlagos redőzetet alkotó redők helyzetének és irányának érzékeltetésére kétoldalt részmetszeteket is feltüntettünk, amelyek enyhén kinyújtott állapotot mutatnak. E részmetszeteknél az 50 elsődleges redővonalak és az 52, 53 redőszakaszok pontonként jelennek meg. A metszet jól érzékelteti, hogy a másodlagos redők redőszakaszai egymást részlegesen átfedik. A korábbiakban ismertetett berendezéssel és eljárás szerint számos különböző méretű hernyózatot állítottunk elő, amelyek redőmintázatát beható vizsgálatnak vetettük alá. Megállapítottuk, hogy e redőmintázat legalábbis a vizsgált tömlőátmérők esetében 3