167929. lajstromszámú szabadalom • Redőzött tömlő, különösen húsipari töltelékárukhoz

7 167929 8 meghatározott szabályosságot mutat. A 7. ábra a találmány szerinti hernyózat redőmintázatát tünteti fel, amely valamely palástalkotója mentén felmetszett és síkba kiterített állapotban látható. A cikcakk alakú másodlagos redőzet rövidebb 52 redőszakaszai az 1"' tömlőcsík 60 metszésvonalával ill. a tömlő vagy redőzet középtengelyével rendre 50° és 60° közötti szögeket zárnak be. Ezt jól érzékelteti a 8. ábrán látható 520 pontsorozat. Ezen szög az 50 elsődleges redővonal H menetemelkedésétől függetlennek bizonyult. A fenti jelenséget tapasztaltuk 18 mm átmérőjű tömlőkből redőzött hernyózatoknál (8. ábra 521 pontsorozat), valamint 40 mm átmérőjű tömlőkből előállított hernyózatoknál (8. ábra 522 pontsorozat) is. A cikcakk alakú másodlagos redőzet hosszabbik 53 redőszakasza és hernyózat tengelye közötti /3-szög a fentiekkel ellentétben messzemenő összefüggést mutat az 50 elsődleges redővonal H menetemelkedésével. Ezen 0-szög a H = 10 mm menetemelkedésnél tapasztalt 9°-os értéktől kiindulóan a 29 mm menetemelkedésnél mért 21°-os értékig a menetemelkedéssel _ közel lineárisan növekszik. Ezen összefüggést, amelyet 26 mm átmérőjű tömlőből redőzött hernyózatoknál tapasztaltunk, jól érzékelteti a 8. ábra 530 pontsorozata. Tömlőanyagként az ismert és szokásosan használt regenerált cellulózt alkalmaztunk. 18 mm átmérőjű tömlőből redőzött hernyózatoknál megfigyelhető volt, hogy a 0-szög H = 10 mm menetemelkedésnél tapasztalt 21° és H = 20 mm menetemelkedésnél mért közel 40° között lineárisan változott. E linearitást érzékelteti a 8. ábra 531 pontsorozata. Mindkét esetben szembetűnő, hogy a 0-szög és a H menetemelkedés közötti összefüggés, valamint az ugyancsak a 8. ábrán feltüntetett összefüggés a 'csavarvonal alakú 50 elsődleges redővonal y emelkedési szöge és a H menetemelkedés között (lásd 600 és 601 pontsorozat) egymással lényegében azonosságot mutat. A találmány szerinti hernyózat másodlagos redőzetének szabályos redőmintázata következtében lehetőség nyílt arra, hogy különböző H menetemelkedés megválasztásával a belső tér átmérőjét bizonyos határok között az alkalmazott tüskétől függetlenül alakítsuk ki. Különösképpen az bizonyosodott be, hogy ezen szabályos redőzet ül. redőmintázat segítségével olyan belső terű hernyózat állítható elő, amely lazán és könnyen mozgathatóan ül az előállításához alkalmazott 7 tüskén. Ez utóbbi szöges ellentétben áll az ismert hernyózatoknál tapasztaltakkal, amelyek ismert módon rendkívül erősen rászorulnak a vezetőtüskére, és ahol a belső teret kizárólag e tüske határozta meg, minthogy a másodlagos redőzet redői a csavarvonal alakú elsődleges redővonal menetei között csupán szabálytalan és statisztikus eloszlást ill. elhelyezkedést mutattak. Szabadalmi igénypontok: 1. Üreges hengerré redőzött kör keresztmetszetű tömlő, azaz hernyózat különösen húsipari töltelékárukhoz, amelynek külső palástján csavarvonal alakú elsődleges redővonala, továbbá újrakinyújtott és síkba kiterített állapotban az elsődleges redőzet redővonalainak egymást követő menetei között másodlagos redővonalai vannak, azzal jellemezve, hogy e másodlagos redővonalak egyetlen, egymáshoz töréspontokban 5 (A, B) csatlakozó redőszakaszokból (52, 53) kihagyás nélkül összetett folytonos csikcakkvonalat képeznek, amelynél a töréspontok (A, B) az elsődleges redővonaltól (50) rendre közel azonos távolságokban helyezkednek el, és az egyes redőszakaszok (52, 53) J0 lényegében az elsődleges redővonallal (50) ellentétes menetértelmű csavarvonalszakaszokat alkotnak. 2. Az 1. igénypont szerinti redőzött tömlő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elsődleges redővonal menetei és az üreges henger belső tere között elrende-15 zett másodlagos redőzete a belső tér és az elsődleges redővonallal meghatározott palástfelület között lényegében kör keresztmetszetű csonkakúp alakú, a tömlő anyagából képzett egymást fedő rétegekben van elhelyezve, e másodlagos redőzet egyetlen folyto-20 nos egymást részlegesen átfedő redőszakaszokból (52, 53) álló cikcakkvonal mentén az elsődleges redővonal (50) egymást követő menetei közé hajtogatott tömlőrétegekből (54, 55) képzett kettős tömlőanyagrétegből áll, ahol is 25 — a cikcakkvonal szomszédos redőszakaszai (52, 53) közötti töréspontok (A, B) az elsődleges redővonal (50) menetei és a belső tér (56) közötti tartományban helyezkednek el (3. ábra), - a töréspontok (A, B) a kettős tömlőanyagréteg 30 egyik tömlőrétegén (54) elhelyezkedő első töréspontsorozatot (AI, A2,.. .) továbbá a mellette fekvő másik tömlőrétegen (55) elhelyezkedő másik töréspontsorozatot (Bl, B2,. ..) képeznek, - az egyes töréspontsorozatokon (AI, A2, . ..), ill. 35 (Bl, B2,. ..) belüli töréspontok (A ill. B) egymástól a hernyózat középtengelyére vonatkoztatva közel azonos kerület mentén és azonos szögosztásban vannak elhelyezve, továbbá ugyanazon hernyózat mindkét töréspontsorozata egymással azo-40 nos szögosztással rendelkezik, - az első töréspontsorozat első töréspontjából (Al) a másik töréspontsorozat első töréspontjába (Bl) vezető, a hernyózat (12) belső terét (56) egy pontban (Cl) érintő, e belső tér (56) felé néző és 45 görbülő hosszabbik redőszakasz (53) van kiképezve, és ezen ily módon egymáshoz rendelt töréspontok (Al ill. Bl) egymáshoz képest a hernyózat (12) középtengelye körül meghatározott szögértékkel elforgatva vannak elrendezve, 50 — a másik töréspontsorozat első töréspontjából (Bl) az első töréspontsorozat előbbivel szomszédos második töréspontjába (A2) vezető, a hernyózat (12) belső terét (56) nem érintő, ez utóbbitól kifelé néző és görbülő rövidebbik redőszakasz (52) 55 van kiképezve, továbbá - az első töréspontsorozat ezen második töréspontjából (A2) a másik töréspontsorozat (az első törésponttal közvetlenül szomszédos) második töréspontjába (B2) vezető, hosszabbik (Al - Bl) 60 redőszakasszal (53) azonos hosszú redőszakasz van kiképezve, és a fenti egymást keresztező, összefüggő cikcakkvonalat adó redőszakasz-elrendezés a teljes hernyózat (12) mentén csavarvonalakban továbbfejlesztve analóg módon van kialakítva, végül 65 - a hosszabbik és a rövidebb redőszakaszok (53 ill. 4