167920. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó dioptriájú lencse
167920 P pontjára vonatkozó vízszintes ex eltérés a P pont P 4 torzított képe (i = 1, 2, 3,. ..,7) és a P0 helyzet között, amelyet a P pont képe akkor foglalna el, ha nem lenne torzulás. A 2. ábrán ezt az ex eltérést a függőleges egyenes P pont P2 képénél jelöltük, miközben az egyenes képe a V2 -ben található. Aze x eltérés egymást követő e, e2 ,.. .,e 7 értékeit, amelyet az egyenes P pontján mértünk, a 2. ábra alján elhelyezett grafikonra vezettük. Az 1 görbe azt mutatja, hogyan változik az ex távolság az CJX szög függvényében, amelyet a nézés tengelye a lencse optikai tengelyével az oldalsó vízszintes söprés során alkot. Lényegében, ahogy az 1. ábra bemutatja, az ex érték (vagy e y — ahogy később látjuk) a lencse és a sík közötti d távolságtól függ, amely síkban a függőleges egyenes elmozdul (vagy a vízszintes, ahogy később a 3. ábra alkalmából látni fogjuk). Ezért kívánatos a torzulás által okozott ex eltérést prizmatikus dioptriában becsülni. Emlékeztetni fogunk, hogy 1 prizmatikus dioptria ex (vagy e v ) eltérítése megfelel olyan ex eltérésnek (vagye -nak), amely egyenlő 1 cm-rel d egyenlő 1 m távolságra. Ha ismét a 2. ábra grafikonjára hivatkozunk ei és e7 maximális eltérések bizonyítják a függőleges egyenes képe deformálódásának fontosságát. E deformálódásuk amplitúdója meghatározza a statikus látási kényelmet oldalsó látás közben. Ezzel ellentétben a dinamikus látási kényelem nem az ex eltérés amplitúdójához kötődik, hanem az adott söprési mozgásváltozás mértékéhez. Gyakorlati tesztek megerősítették azt a nyilvánvaló fogalmat, hogy egy adott szögsebességű söprési mozgásra a kép deformációja minél gyorsabban változtatja értékét, annál több deformálódási kell feldolgoznia a szemnek és kisebb a dinamikus látás kényelme. Következésképpen a dinamikus látás kényelmére legjellemzőbbnek tűnő nagyság nem ex maximális értéke, hanem d ex /do) x maximális értéke, azaz a maximális szöge, amelyet 1 görbe érintője az abscissa tengellyel alkot. A 2. ábrán látható, hogy a^ax szög az a szög, amelyet az 1 görbe érintője, a görbe azon pontján alkot, amely megfelel azon esetnek, mikor a függőleges egyenes a lencse függőleges felezősíkjában található. Összefoglalva: minél kisebb az o^ szög, annál nagyobb a vízszintes dinamikus látás kényelme. Amit a relatív vízszintes mozgások kapcsán kifejtettünk, érvényes a relatív függőleges mozgásokra is. De ez utóbbi esetben a disztorzió látásbeli következményeit még súlyosbítja az a tény, hogy függőleges értelemben a nagyságot változtatja a függőleges vagy érezhetően függőleges köröspontvonal hosszában meglevő dioptriaváltozás, azaz a folyamatosan változó dioptriájú lencse meridián dioptriaváltozása. Valójában, ahogy a 3. ábrán, amely egy vízszintes egyenes H! H2 H 3 ,.. .,H 7 egymást követő képeit mutatja egy ismert folyamatosan változó dioptriájú lencsén át figyelve, és amely egyenes helyét függőlegesen változtatja önmagával párhuzamosan maradva egy a lencse optikai tengelyére merőleges síkban, ezen egyenest mozgásának egy pillanatában Hj-ban kellene látnunk és nem Hg-ban, még akkor sem, ha nem lenne disztorzió, abból következően, hogy a lencsének a szem által látott egyenes középpontjának képét alkotó fénynyaláb által történő függőleges söprése során a dioptria és azt követően a függőleges növekedés emelkedik, míg a vízszintes egyenes a H4-ben látott képnek megfelelő helyzetéből a H6 -ba látott képnek megfelelő helyzetbe halad. Valójában ez utóbbi H6 helyzetben látja a szem az 5 említett adott pillanatban a vízszintes egyenest és nem a H'6 helyzetben - a disztorzió következtében, így a vízszintes egyenes egy Q pontjára, amelyet egy adott pillanatban a szem Q6 -ban lát, egy e y eltérést mérhetünk, amelynek Q0 Q 1 0 része a növekedésnek 10 és a Q'0 Q 6 része a disztorziónak köszönhető. A 2. ábra mozgó függőleges egyenesének P pontjának esetében hasonlóan a vízszintes egyenes Q pontjára, míg ez önmagával párhuzamosan maradva függőlegesen elmozdul eAy változást ábrázoló 2 görbét húzhat-15 juk, prizmatikus dioptriában kifejezve az coy szög függvényében, amelyet, a nézés tengelye a lencse optikai tengelyével zár. Ezt a 2 görbét a 3. ábra jobb oldalán található grafikonban ábrázoltuk. E grafikonban a 3 szaggatott 20 görbe Q0 Q' 0 változásait mutatja cj y függvényében. Ahogy feljebb a vízszintes egyenesek mozgásának alkalmából elmagyaráztuk a függőleges viszonylagos mozgások látási kényelmét, a maximális, ß max szög értéke határozza meg, amelyet a a> függvényében 25 változó e Ay variációit ábrázoló görbe érintője alkot, pl. a 3. ábra 2 görbéje. Pontosabban, minél kisebb ßmax sz°8> annál nagyobb a dinamikus látás kényelme. A 3. ábrán bemutatott példán a ß szög maximális, míg a mozgó vízszintes, a lencse vízszintes felezősíkjá-30 ban halad, és egy ismert folyamatosan változó dioptriájú lencse tipikus példájában a ßmax szög értéke 34° körül van. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy ez a szétválasztás függőleges és vízszintes mozgásra mester-35 séges, mivel a szemüveg viselője fejének vagy szemének mozgásai általában a vízszinteshez és függőlegeshez képest ferdék. A dinamikus látás globális disztorziója, tehát az itt elemzett függőleges és vízszintes komponensek kombinációjaként jelentkezik. A dina-40 mikus látás kényelme tehát a függőleges és a vízszintes dinamikus disztorzió összehangolt minimalizálásától függ, azaz az 0!^^ és a ß max szögek összehangolt csökkentéséből. E csökkentés nagyon fontos, mert bemutattuk, hogy ha az agy gyorsan kiegyenlíti is a 45 statikus látás disztorzióját, csak kevéssé, vagy nagyon lassan egyenlíti ki a dinamikus látás disztorzióját, amely tehát hosszabban jelentkezik fontos látászavaróként. Azok a kutatások, amelyeket a 163 577 sz. magyar 50 szabadalmi leírásban leírt lencsék felületének keretében folytattak, megmutatták, hogy elégséges dinamikus látási kényelem eléréséhez nem elégséges egyszerűen olyan felületekhez folyamodni, amelyek vízszintes síkokkal alkotott metszetei olyan görbék, 55 amelyeknek görbületi sugara csökken (a görbület növekszik) az Sj metszet és az MMi érezhetően függőleges köröspontvonal metszéspontjától távolodva, ha az MMi köröspontvonal görbületi sugara az Aj pontban nagyobb, mint az egyetlen C2 vízszintes 60 körmetszet görbületi sugara, és amelynek görbületi sugara növekszik (a görbület csökken) az Aj ponttól távolodva, ha az A( pontban az MM 1 köröspontvonal görbületei sugara kisebb, mint az egyetlen C2 vízszintes körmetszet görbületi sugara (4. ábra). Hasonló-65 képpen az a tény, hogy a felület vízszintes metszetei 3
