167920. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó dioptriájú lencse
7 167920 8 az A] távollátási ponton és az A3 közellátási ponton keresztül ugyancsak köröspontvonalak és/vagy görbék, amelyek hosszában a prizmatikus hatás függőleges komponense állandó, és a tény, hogy a felület oldalsó részein legalább egy függőleges metszet, amelynek hosszában a prizmatikus hatás vízszintes komponense állandó, jobb statikus látási kényelmet biztosítanak ugyan, de nem elégségesek kielégítő dinamikus látási kényelem biztosításához. A találmány szerint hosszú kutatások során felfedeztük, hogy gyakorlatilag elégséges dinamikus látási kényelmet érhetünk el, ha a folyamatosan változó dioptriájú lencse aszferikus felületének minden By pontján ezen aszferikus felület egy érezhetően függőleges 7Tj sík által történő metszete, amely párhuzamos az MM! köröspontvonal ír síkjával, egy olyan Z: görbe, amelynek a By ponthoz tartozó CB.. görbülete kielégíti az alábbi összefüggést 1J ahol CA . az MMi köröspontvonal görbülete a görbe ICß — C |<N (1) ü ' azon Aj pontján, amely ugyanazon az Sj vízszintes metszeten helyezkedik el, mint a By pont (a lencse használata közbeni helyzetét tekintve) és N egy előre meghatározott nagyság, amely kielégíti az alábbi összefüggést N<3,5A (2) ahol A az addíció, a távollátás Aj és a közellátás A3 pontja között dioptriában kifejezve. Előnyös esetben N kielégíti az alábbi összefüggést N = 3A (3) Ezen új feltételek (1) és (2) vagy (1) és (3) a találmány szerinti folyamatosan változó dioptriájú lencse felületére alkalmazva, lehetővé teszik olyan lencsék előállítását, amelyek jó függőleges dinamikus látási kényelmet biztosítanak. Érdekes lenne ha CBJ; és CA- görbületek maximális eltérése alacsonyabb lehetne 3A-nál, de ez a feltétel túl komollyá válik, hogy összeegyeztethető legyen az LU-156 sz. magyar bejelentés jellemzőivel. Különben ha a fent jelölt dinamikus függőleges látási kényelem feltételeit kielégítettük, a tapasztalat azt mutatta, hogy az elért vízszintes látási kényelem is kielégítő. Feltéve, hogy N értéke 3A az (1) összefüggést még a következő formában is leírhatjuk C. -3A< Cn < C A +3A (4) Aj — By *j Ha Rj-vel jelöljük az MM! köröspontvonal görbületi sugarát Aj-ban, és Ry-vel a függőleges Sj metszet görbületi sugarát By pontban a (4) összefüggés az alábbi képpen írható fel: 1 < R < í (5) R_1 +3A ~ lj _ R _1 -3A i i Mintaképpen egy folyamatosan változó dioptriájú lencsénél, amelynek az egymástól pl. 25 mm-re levő, A! távollátási pontja és A3 közellátási pontja között 1,5D addíciója van az MMj köröspontvonal görbületi sugara, a köröspontvonal és a lencse aszferikus felületének egy Sj vízszintes metszetével való Aj metszéspontjában 60 mm, az S[ S2 S 3 S 4 és S 5 függőleges metszetek görbületi sugarainak pedig a Sjj, Bj2 , B i3 , 5 Bi4 , és B i5 pontokban (5. ábra) Rmjn és Rmax értékek között kell lenniök, amelyeket az alábbi összefüggések adnak meg: Rm •„ = : = °>046 m = 47 mm (6) min i ' v / R = l- = 0,082 m = 82 mm (7) max 1 . , ' v ' 1 4 D 0,060 15 A 6. ábra grafikonján kihúzott két görbe (4,5) az MM, köröspontvonal, R- görbületi sugara függvényében jelöli a minimális és a maximális görbületi sugarak értékét, vagyis amelyek között a találmány szerinti, az Ai és A3 pont között 1,50D 20 addíciójú lencse aszferikus felületének függőleges metszeteinek Ry görbületi sugarának lenniök kell. Nem korlátozó mintaként leírjuk egy folyamatosan változó dioptriájú, 1,50D addíciójú lencse aszferikus felületének kiszámítási és készítési eljárását. 25 Ahogy azt a 163 577 sz. magyar szab. leírás tartalmazza, tudjuk, hogy első közelítésben ez az aszferikus felület úgy tekinthető, mint vízszintes az MMj köröspontvonalra merőleges, Sj metszetekből álló kúpszeletcsalád. Egy ilyen aszferikus felület kiszámí-30 tásánál a következőképpen járunk el: először meghatározzuk a vázat klasszikus optikai számításokkal, amely tartalmazza pl.: a) Az MMi köröspontvonalat, amelynek profilját úgy választottuk, hogy ezen köröspontvonal hosszá-35 ban biztosítsa a kívánt fókuszerősség-növekedést és esetleg b) két másik (nem ábrázolt) köröspontvonalat, amelyek az At távollátási és A 3 közellátási pontokon haladnak át és merőlegesek az MM! köröspont-40 vonalra. Ezenkívül kiegészítő feltételként feltehetjük, hogy a két pontban, amelyek a két fent említett másik két köröspontvonalon találhatók, és amelyek egyenlő távol vannak MMi köröspontvonaltól, az oldalsó növekedések vízszintes komponense azono-45 sak, azaz, hogy ezen két ponton az aszferikus felületre húzott merőlegesek egyenlő szöget zárnak be az MMi köröspontvonal síkjával. Ezenkívül mint kiegészítő feltételt feltehetjük, hogy a másik két fent említett köröspontvonal hosszában az aszferikus felü-50 let érintő síkjai érezhetően konstans szöget zárnak be azzal a síkkal, amely a lencse optikai központját tartalmazza és amely derékszöget zár MMi köröspontvonallal, azaz, hogy a másik két köröspontvonal hosszában a prizmatikus hatás függőleges komponen-55 se állandó. Ezek után alkalmazunk számítógépet, amely kiszámítja a kúpcsaládokat, amelyek a váz meghatározott elemeit tartalmazzák, amelyek kielégítik a fenti feltételeket. Az aszferikus felület ezen kiszámítása egy referencia gömbhöz viszonyítva 60 történik, amelynek sugara pl. 82,02 mm, így az aszferikus felületet az említett gömbhöz mérhető eltérések táblázata határozza meg, nagyszámú, egymástól egyenlő távol elhelyezkedő ponton, amelyeket Vx Vy gömbkoordinátákkal jelöltünk. 65 Minden Sj metszetcsaládra, amely kielégíti fenti A
