167907. lajstromszámú szabadalom • Szorpciós hordozóanyag különösen biológiailag aktív vegyületekhez és eljárás előállítására

167907 10 gicidek, akaricidek, nematocidek) formulázására, vagyis bármely folyékony vagy folyékony állapotba hozható (megolvasztható) hatóanyag felszívására, tá­rolására és teljes deszorpciójára. A találmány szerin­ti hordozóanyaggal formulázhatok továbbá légne­mű vagy nyomás alatt cseppfolyósított hatóanyagok is. Az utóbbi esetben azonban természetesen a ha­tóanyag felvitele után a szemcséket valamilyen, a hatóanyag által át nem járható bevonattal látjuk el. A találmány szerinti eljárással előállított nem-iz­zított, illetve izzított hordozóanyag lényegében ugyanazon célokra alkalmazható, bár a nem-izzított hordozóanyag alkalmazásánál figyelembe szükséges venni kisebb szilárdságát, valamint azt, hogy vizes közegű hatóanyagokhoz nem alkalmazható. A találmány szerinti eljárással előállított hordozó­anyag, különösen izzított formájában tartósan sav­es lúgálló, a kovasavat oldó hidrogén-fluoridtól el­tekintve. A találmány szerinti hordozóanyag különösen al­kalmas szisztémtikus hatású anyagok formulázásá­ra tekintettel arra, hogy alkalmazása esetén a ható­anyag deszorpciója konrollálható. A találmány szerinti hordozóanyagra a hatóanyag vagy hatóanyagok felvitele legegyszerűbben a hor­dozóanyag folyamatos keverése mellett a hatóanyag folyamatos lassú beadagolása mellet történhet. El­járhatunk azonban úgy is, hogy a hatóanyagot vagy -anyagokat részletekben adagoljuk és egy-egy rész­let beadagolása között a hordozóanyag és a ható­anyag keverékét alaposan homogenizáljuk. Mérge­ző, valamint erősen párolgó hatóanyagok felvitelét végezhetjük zárt keverődobban a hatóanyag be­fecskendezése vagy beporlasztása útján. Célszerű minden esetben a hatóanyag felvitele után a kapott formulázást zárt tartályokban pihentetni, mielőtt ki­szerelését elvégezzük. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli pél­dákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa Magyarországi kovaföldből — amely homogén eloszlásban közel 5% montmorillonitot, közel 3% illitet és közel 4% enyhén limonitos kaolint tartal­maz; továbbá nedvességtartalma 43% — 180 kg-ot 100 liter vízben szárnyas keverővel szuszpendálunk, majd a kapott, 36% összes szárazanyagtartalmú szuszpenziót egy napig pihentetjük. Ekkor a szusz­penzió viszkozitása 84 cP, litersúlya pedig 1250 g/li­ter. A szuszpenziót a porlasztóberendezésbe táplá­lása előtt iszapmalomban 30 percen át homogenizál­juk, majd 0,9 mm-es fúvókán 17—18 kp/cm2 nyo­mással és 400 °C-os belépő levegőhőmérséklet tar­tása mellett (kilépő levegő hőmérséklet 95—110 °C) szemcsézzük 10—12% maradék nedvességtartalom mellett. Zsákban való szállításra alkalmas szilárd­ságú, gömbszemcsés anyagot kapunk. A kapott anyag szemcseméreteloszlása az alábbi: 0,4 —1,0 mm között 0,25—0,4 mm között 0,10—0,25 mm között 0,10 mm alatt 7,0% 65,0% 26,0% 2,0% A kapott anyagot ezután 40 perces áthaladási idő tartásával félüzemi forgó csőkemencén olajfűtés mel­lett 1140—1200 °C közötti hőmérsékleten szilárdít­juk. A kapott hordozóanyag szorpciós kapacitása n-5 -xilollal mérve 84%. 2. példa 10 Ebben a példában hordozókőzetként a magyaror­szági Mátra-hegységből származó horzsakövet — amely enyhén porlékony és finom rostos-lemezes szerkezetű — használjuk. Pofás törővel 10 mm alá előtört anyagot 40%-os koncentrációban vizes kö-15 zegben golyós malomban őriünk mindaddig, míg az időközben vett minták 40 mikronos szitán isza­polva szitamaradékot már nem adnak. Az így ka­pott szuszpenziót ezután a gyakorlatban szokásos módon egyszerű szedimentálással és leszívással az 20 5 mikronnál kisebb frakciótól megtisztítjuk, mert ez az utóbbi frakció szemcséi pórusteret már nem tartalmaznak. 50 liter térfogatra kiegészítve a tisz­tított szuszpenzió szárazanyagtartalma 38%. A szuszpenzió szemcseösszetételére jellemző, hogy 25 68% kisebb 20 mikronnál. A szuszpenzióhoz ezután 3 kg olyan légszáraz bentonitot adagolunk, amely­nek röntgenometriásan meghatározott montmorillo­nit-tartalma 27%, emellett túlnyomó részt kvarcot, kisebb részben kaolinitet és mintegy 7% illitet tar-30 talmaz. A szuszpenzióhoz még a bentoniton kívül szintén légszáraz, gyakorlatilag egész tömegében illitnek tekinthető illites anyagból 1 kg-ot adunk. A szuszpenziót ezután 3 órán át tartó iszapoló be­őrléssel homogenizáljuk. A szuszpenzió végső szá-35 razanyagtartalma kereken 35% és térfogatsúlya 1265 g/liter. Félüzemi méretű porlasztóberendezés­ben ezután a szuszpenziót 0,9 mm-es fúvókaméret mellett 15 kg/cm2 nyomáson 400 °C belépő hőmér­sékletű levegővel porlasztva szárítjuk. A kapott hor-40 dozóanyag teljes mennyiségben 0,2 mm feletti szem­cseméretű. A hordozóanyagot ezután laboratóriumi tokos kemencében 1000 °C-on 25 percen át izzítjuk. Szorpciós kapacitása n-xilollal mérve az izzítás után 58%, viszonylag szemcseszilárdsága igen jó. 45 3. példa (ellenpélda) Ebben a példában azt kívánjuk bemutatni, hogy 50 milyen hátrányokkal jár, ha a porlasztásps szárí­tásra kerülő szuszpenzió szárazanyagtartalma 30%­nál kisebb. Az 1. példában ismertetett összetételű kovaföld­ből 28,5% szárazanyagtartalmú szuszpenziót készí-55 tünk 2650 kg nyersanyag (nedvességtartalma 43%) és 2350 liter víz iszapoló dobmalomban összeőrlé­se útján. A szuszpendálást 3 órás malomforgatással végezzük, amikoris 1,4 E° viszkozitású szuszpenziót kapunk. 60 Az így kapott szuszpenziót ezután 17,5 kp/cm2 nyomáson és 650—700 °C bemenő hőmérsékletű le­vegővel 1,8 mm fúvókaméret mellett porlasztva szá­rítjuk 2—3% maradék nedvességtartalomig. A ka­pott hordozóanyagban a 0,1 mm alatti frakció a kü-65 lönböző időkben vett mintáktól függően 2,5% és 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom