167858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2,4-oxadiazolo [2,3-A] [1,5] benzodiazocin- származékok előállítására

3 167858 4 halogénatomot (például klór-, brómatomot stb.), rövid­szénláncú alkilcsoportot (például metil-, etil-, n-propil­csoportot stb.), rövidszénláncú alkoxicsoportot (például metoxi-, etoxi-, n-propoxicsoportot stb.), nitrocsoportot, karboxilcsoportot és hasonló csoportokat tartalmaznak szubsztituensként, és a fenilgyűrű egy vagy több szubsz­tituenssel rendelkezhet. Persav helyett hidrogénperoxi­dot és valamely szerves savat használhatunk, a szerves sav példái a hangyasav, ecetsav és trifluórecetsav és ha­sonlók. Az alkalmazott oxidálószer-mennyiség 1 mól III álta­lános képletű vegyületre számítva körülbelül 1 — körül­belül 10 mól, előnyösen körülbelül 1,1 — körülbelül 3 mól. Az oxidációt általában körülbelül —10 C° és körül­belül 100 C° közötti, előnyösen körülbelül 0 C° és körül­belül 30 Cc közötti hőmérsékleten valósítjuk meg vala­mely oldószer jelenlétében. Oldószerként használhatunk alkoholokat (például metanolt, etanolt, propanolt stb.), étereket (például dietilétert, dioxánt stb.), szénhidrogé­neket (például n-hexánt, benzolt, toluolt stb.), halogéne­zett szénhidrogéneket (például széntetrakloridot, kloro­formot, diklórmetánt stb.), ketonokat (például acetont, metiletilketont stb.), amidokat (például dimetilformami­dot, hexametilénfoszforsavamidot stb.) és rövidszénlán­cú szerves karbonsavakat (például hangyasavat, ecetsa­vat, trifluorecetsavat stb.). Ebben az oxidációban a II általános képletű vegyüle­tet az alkalmazott savval képezett vagy az oxidáló szer­ként alkalmazott persavból képződött savval képezett savaddíciós só alakjában kapjuk. Ezt a sót a szokásos semlegesítéssel savvá alakíthatjuk erősen bázisos ion­cserélő gyanták, alkálihidroxidok (például nátriumhid­roxid, káliumhidroxid stb.), alkálikarbonátok (például nátriumkarbonát, káliumkarbonát stb.), alkálihidrogén­karbonátok (például nátriumhidrogénkarbonát, kálium­hidrogénkarbonát stb.) vagy kvaterner ammónium­hidroxidok alkalmazásával. A keletkező II általános képletű vegyületeket a szoká­sos módon tisztíthatjuk, így átkristályosítással, oszlop­kromatográfiával stb. A II általános képletű vegyülete­ket megfelelő savval, így sósavval, brómhidrogénsavval, kénsavval, foszforsavval, ecetsavval, oxálsavval, palmi­tinsavval, borostyánkősavval, borkősavval, almasavval, maleinsavval, benzoesavval, szalicilsavval, metánszul­fonsavval, p-toluolszulfonsavval stb. sóvá alakíthatjuk. AII általános képletű vegyületek Ha általános képletű tautomer alakot képezhetnek. Az így kapott II általános képletű vegyületek értékes kiindulási anyagok az I általános képletű anyagok szin­tézisében, továbbá maguk is fájdalomcsillapító és gyul­ladásgátló hatást mutatnak, így fájdalomcsillapító és gyulladásgátló szerként alkalmazhatók. Ha a II általános képletű vegyületeket fájdalomcsillapító- és gyulladásgát­lószerként alkalmazzuk, ezeket a vegyületeket önmaguk­ban vagy a szokásos gyógyászatilag elfogadható készít­mények alakjában, így porok, szemcsék, injekciós olda­tok, tabletták stb. alakjában adhatjuk be gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagokkal vagy hatásfokozó anya­gokkal együttesen, orálisan vagy parenterálisan. Orális adagolás esetén egy felnőtt napi adagja körülbelül 1 — körülbelül 100 mg. 2. lépés A fenti lépésben ily módon kapott vegyületeket ezután karbonilező- vagy tiokarbonilezőszerrel reagáltatjuk. 5 A karbonilező- vagy tiokarbonilezőszer olyan reagenst jelent, amely úgy reagál a II általános képletű vegyülettel, hogy az 1-helyzetben levő oxigénatomot és a 2-helyzet­ben levő aminocsoport nitrogénatomját karbonil- vagy tiokarbonilcsoporton át összeköti egymással. 10 Az alkalmazható kabonilező- vagy tiokarbonilezősze­rek példái a W\ 15 általános képletű vegyületek, ahol Y oxigén- vagy kén­atomotjelent és W és Z azonos vagy különböző jelentésű és halogénatomot (például klór-, brómatomot stb.), rövidszénláncú alkoxicsoportot (például metoxi-, etoxi-, n-propoxi-, n-butoxicsoportot stb.), aminocsoportot, 20 rövidszénláncú alkilaminocsoportot (például metilami­no-, etilamino-, n-propilamino-, n-butilamino-, dimetil­amino-, dietilaminocsoportot stb.), imidazolilcsoportot, rövidszénláncú alkilcsoporttal szubsztituált imidazolil­csoportot jelent (például metilimidazolil-, etilimidazolil­csoportot stb.), beleértve azt az esetet is, amikor W\ y C = RNC = csoportot képvisel (ahol R alkilcso­z/ portot, például metil-, etil-, propil-, hexilcsoportot, fe­nilcsoportot vagy naftilcsoportot vagy fenil- vagy naftil­csoporttal szubsztituált alkilcsoportot-, például benzil­csoportot jelent). A vegyületek példái a szénsav- vagy tioszénsav­,. dihalogenidek (például foszgén, tiofoszgén stb.), észter­halogenidek (például klórhangyasav-metil-, vagy -etil­észter stb.), diészterek (például dimetilkarbonát, dietil­karbonát, xantogénsav stb.), diamidok például karba­mid, tiokarbamid, dimetilkarbamid, N,N'-karbonildi­imidazol, N,N'-tiokarbonildiimidazol, N,N'-karbonil-40 -bisz-(2-metilimidazol), N,N'-tiokarbonil-bisz-(2-metil­imidazol) stb.] és imidek (például metilizocianát, metil­izotiocianát, fenilizocianát, fenilizotiocianát, benzilizo­cianát, benzilizotiocianát, fenilizotiocianát, benzilizo­cianát, benzilizotiocianát stb.). A karbonilező- és tiokarbonilezőszer alkalmazott mennyisége 1 mól II általános képletű vegyületre szá­mítva körülbelül 1— körülbelül 10 mól, előnyösen kö­rülbelül 1— körülbelül 3 mól. 5Q Ha olyan karbonilező- vagy tiokarbonilezőszert hasz­nálunk, amely molekulájában egy vagy több halogén­atomot tartalmaz, ha bázis van jelen a reakcióelegyben. Ez a bázis szerves bázis, így alifás amin (például trietil­amin, tributilamin), heterociklusos amin (például piridin, 55 2-hidroxi-piridin, imidazol, 2-metil-imidazol) stb. vagy szervetlen bázis, így alkálihidroxid (például nátriumhid­roxi, káliumhidroxid), alkálikarbonát (például nátrium­karbonát, káliumkarbonát), alkálihidrogénkarbonát (pél­dául nátriumhidrogénkarbonát, káliumhidrogénkarbo-60 nát) stb. lehet. A reakciót körülbelül -20 C° és körülbelül 150 C° közötti hőmérsékleten valósítjuk meg valamely oldószer, így aromás szénhidrogén (például benzol, toluol, xilol), halogénezett szénhidrogén (például diklórmetán, klo­>'j roform, széntetraklorid), észterek (például etilacetát), 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom