167834. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidroximetil-piridinek előállítására

7 167834 8 zett növelése esetén sem lépnek fel a már említett és az irodalomból is ismert hátrányos bomlási folya­matok. Tiszta anyagokból kiindulva 95—99%-os kiter­meléssel 95—100%-os tisztaságban (az anyagtartal­mat spektrofotometriásán meghatározva) lehet eljá­rásunkkal a hidroximetil-piridin származékot előál­lítani. 2,6-Diacetoximetil-piridint tartalmazó reakció­elegyek metanolízisénél a keverék tényleges diace­toximetil-piridin tartalmára számolva elérjük a tisz­ta anyagoknál kapott eredményeket. Eljárásunk előnye, hogy a metanolízisnél alkal­mazott vízmentes közeg, a viszonylag kis mennyi­ségű bázikus anyag és a rövid reakcióidő miatt még nagyipari méretekben, magasabb hőmérsékleten sem történhet meg a kiindulási acetoximetil-piridin vagy a hidroximetil-piridin végtermék bomlása. A méta­nolízis gyakorlatilag kvantitatívan játszódik le. A reakcióelegy feldolgozása igen egyszerű, csak ol­dószer-mentesítésből áll. Mivel a keletkezett hidro­ximetil-piridin minden esetben tovább feldolgozásra kerül, igen lényeges előnye eljárásunknak, hogy az oldószer-mentesítéssel kapott nyers végtermék min­den tisztítás nélkül felhasználható a további reak­ciókban. Az ipari megvalósítás szempontjából egyik legje­lentősebb előnye eljárásunknak az, hogy a metano­lízis nem izolált acetoximetil-piridinekből is elvé­gezhető és így elkerülhető ezek gyakorlatilag meg­oldhatatlan tisztítása. Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy az ismert eljárásokkal vagy ezek kombinációjával az említett nagy anyagmennyiségek gyártása nem meg­oldható. Az általunk kidolgozott eljárás a jó kiter­melésen kívül egyszerű technológiájával teszi lehe­tővé a hidroximetil-piridinek nagyipari előállítását. A kiindulási vegyületek előállítása az irodalom­ból ismert módszerekkel történhet, például a 14.222/43 számú japán szabadalmi leírás vagy Ka­tó és munkatársai módszere szerint [C. A. 59, 559b (1963)]. A következő példák közelebbről szemléltetik a találmány szerinti eljárást. 1. példa 24,55 g (0,11 mól) 2,6-diacetoximetil -piridint 8,0 g (0,2 mól) nátriumhidroxid 223 ml vízmentes metanolos oldatával szobahőmérsékleten 3 óra hosz­szat keverünk. Az oldat pH-ját sósavas metilalko­hollal l-re állítjuk és a keveréket 0—10 C°-ra le­hűtjük. A kivált nátriumkloridot kiszűrjük és a szűrletet vákuumban szárazra pároljuk. A 2,6-di­hidroximetil-piridin sósavas sója fehér kristályos anyagként marad vissza, mely körülbelül 8% nát­riumkloridot tartalmaz. Kitermelés: 18,70 g. Olvadáspontja: 151—154, C°. Az anyag spektrofotometriás mérés alapján 93,6% tiszta anyagot tartalmaz nátriumklorid mellett. A tiszta anyagra számolt kitermelés az elméletinek 96,6%-a. 2. példa . 24,55 g (0,11 mól) 2,6-diacetoximetil-piridint 112 ml vízmentes metanol és 112 ml acetonitrir ele-5 gyében az 1. példában leírt módon nátriumhidroxid jelenlétében metanolizálunk. A reakcióidő elteltével a keveréket pH állítás után az 1. példában leírt mó­don feldolgozzuk. Az így kapott szervetlen sóval szennyezett 2,6-dihidroximetil-piridin-hidroklorid sú-10 lya 19,5 g. Olvadáspontja: 150—154 C°. A fenti anyag spektrofotometriásán meghatáro­zott anyagtartalma 95,8%-os. A tiszta anyagra számolt kitermelés az elméletinek 97%-a. 15 3. példa 4,46 g (0,02 mól) 2,6-diacetoximetil-piridint 44,6 ml vízmentes metanolban feloldunk, majd hoz-20 záadunk 0,28 ml (0,2 g = 0,002 mól) trietilamint és 3 óra hosszat forraljuk. A reakciókeveréket vákuum­ban szárazra pároljuk, a maradékként kapott 2,82 g színtelen olajat 10 ml petroléterrel elkeverjük és a kiváló kristályos 2,6-dihidroximetil-piridint szűrjük 25 és szárítjuk. Kitermelés: 2,69 g (96,7%). A termék olvadáspontja 113—114 C°; anyagtar­talma spektrofotometriásán meghatározva 99,6%. 30 4. példa 4,46 g (0,02 mól) 2,6-diacetoximetil-piridint 44,6 ml vízmentes metanolban feloldunk, majd 4,2 ml (3,01 g = 0,03 mól) trietilaminnal szobahő-35 mérsékleten 8 órát keverjük. A reakcióelegyet a 3. példa szerint feldolgozzuk. 2,64 g 114—116 C° olvadáspontú 2,6-dihidroxime­til-piridint kapunk. Kitermelés az elméletinek 95,0%-a; tiszta anyag-40 tartalma 99,8%. 5. példa A 3. példában leírt módon járunk el, de trietil-45 amin helyett ekvivalens mennyiségű piperidint hasz­nálunk. 5 órás reakcióidő után 2,71 g, 99,6%-os tisztaságú 2,6-dihidroximetil-piridint nyerünk, mely­nek olvadáspontja 114-115 C°. Kitermelés az elméletinek 97,4%-a. 50 6. példa A 4. példa szerint járunk el, de trietilamin helyett ekvivalens mennyiségű vízmentes etilalkoholos me-55 tilamin oldatot használunk. A reakcióidő 7 óra 25 C°-on. 2,72 g, 112—114 C° olvadáspontú 2,6-di­hidroximetil-piridint kapunk. Kitermelés az elméletinek 97,9%-a. 60 7. példa 8,76 g (0,05 mól) 2-metil-6-acetoximetil-piridint 88 ml vízmentes metanolban 6,25 ml (0,045 mól) trietilaminnal 5 óra hosszat 25 C°-on keverünk. 65 A reakciókeveréket vákuumban oldószermentesre 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom