167820. lajstromszámú szabadalom • Gumisiló és tárolási eljárás

3 167820 4 szállított, felszereléskor pedig hengeresen kiterí­tett és összefogott acálháló oldalt nem nyújt vé­delmet a sérülékeny és feszített állapotban öre­gedésre hajlamos guminak, bizonyos magassá­gon túl nem rendelkezik megfelelő függőleges merevséggel, ami korlátozza a siló hasznos ma­gasságának növelését és rontja a területkihaszná­lást. Problémát, ill. időszakos ráfordításokat okoz emellett a háló korrózióvédelme is. A vulkanizált lemezek illesztését hideg ragasz­tással vagy meleg vulkanizálással végzik. Az il­lesztett felületrészek közé ilyenkor kötőanyagot visznek, a kérdéses felületrészeket átlapolják és a lemez síkjára merőleges irányban összenyom­ják. Egyik ismert megvalósítási mód szerint a kötőanyag nyers és vulkanizálásra alkalmas gu­miszalag. Ennek elhelyezése és a felületek átla­polása után az illesztett részeket egymással pár­huzamosan elhelyezett sima préslapok között nyomják össze magas hőmérsékleten. Az így ki­alakult, keresztmetszetében lépcsős illesztés gyakran csökkent szilárdságú és a lépcsős alak következtében mindenképpen növeli a sérülé­kenységet külső vagy belső mechanikai hatások­ra, pl. szerszámok beakadására. Az összeillesztett zárt fólián a felfújásra, töl­tésre és ürítésre szolgáló nyílások az ismert meg­oldásokban a kúpalakú felső rész oldalán helyez­kednek el és az acélhálóhoz erősített merev szer­kezethez vagy egyéb merev szerkezetekhez kap­csolódnak. Ez nagymértékben csökkenti a töltés és különösen az ürítés megvalósítását, a korszerű anyagmozgató berendezések sokoldalú kihaszná­lását, növeli e műveletek munkaigényességét. A töltésnél ui. nem lehet kiaknázni a szemcsés és poranyagok természetes rézsűszögét és a tá­rolt anyag külön elegyengetésre szorul. Az ürí­téskor nem lehet kihasználni a tárolt anyag gra­vitációs ömlését és nem lehet alkalmazni olyan nagyteljesítményű berendezéseket, mint kotró-és szállítószalagok. A tapasztalat szerint az ilyen szerkezetű gumisilóból csak pneumatikus úton vagy szállítócsigával lehet eltávolítani a tárolt anyagot, de ez a rendelkezésre álló berendezések mellett meglehetősen energiaigényes és a csigás szállításnál erősen munkaigényes is. Az ürítés végső fázisában, mint már említettük, a gumi nagy nyúlása következtében a fokozott felfújás és a szélek felemelése nehézséget okoz, így a gravitációs középre terelés nem alkalmazható a sérülés veszélye nélkül. Végül sok esetben csökkenti az ismert gumi­silókban végzett hermetikus tárolás biztonságát magának a tárolásnak a módja is. Ha a zárt gu­mifólia nem sérül meg, a gyakori nyitások alkal­mával a külső levegő behatol a tárolótérbe és a káros külső tényezők, pl. a levegő nedvességtar­talma, a levegő oxigénje hátrányosan befolyásol­ja a tárolt anyagot. Ennek következtében meg­változik a higroszkópos anyagok konzisztenciája, káros folyamatok indulnak meg az oxigénre ér­zékeny anyagokban stb. Ezen csak részben segít az a jelenleg is alkalmazott eljárás, hogy a her­metikus silót az egyes ürítési műveletek után azonnal ismét lezárják, vagy indifferens gázzal árasztják el. Ezért az ilyen silókban csak rövid idejű tárolás valósítható meg, ill. az ilyen káro­sodó anyagokra csak viszonylag kis térfogatú tárolókat célszerű készíteni. Ez jelentősen növe­li a tárolás fajlagos költségeit. Célunk olyan hermetikus siló és tárolási mód kialakítása volt, amely lehetővé teszi a külső ha­tásokra érzékeny anyagok hosszan tartó és meg­bízható tárolását nagy térfogatokban is oly mó­don, hogy emellett a tárolósiló élettartama nő­jön, a területkihasználás javuljon, a tárolással kapcsolatos műveletek munkaigénye pedig csök­kenjen. Megoldásuk lényege azon a felismerésen ala­pul, hogy ha a külső hatásokra érzékeny anya­gokat, pl. nedves takarmányokat a töltés vagy ürítés alatt több ízben külső levegő éri, akkor a siló hermetikus lezárása vagy indifferens gáztér alkalmazása sem zárja ki a tárolt anyagok káro­sodását, de a tárolótér vákuum alá helyezése és indifferens gáz bevitele az egyes ürítési vagy töltési műveletek és az ismételt hermetikus zá­rás után nagymértékben meghosszabbítja és biz­tonságossá teszi, és ezt a hatást csak fokozza, ha a tárolósiló lehetővé teszi az ürítés és tárolás mű­veleteinek gyors végrehajtását, valamint úgy ké­szül, hogy folytonossági hiányokban megnyilvá­nuló sérülése minimális gyakorisággal fordulnak elő rajta és amennyiben ilyenek bekövetkeznek, azonnal észlelhetők. Az ilyen siló szerkezetének tehát olyannak kell lennie, hogy ne csak a túl­nyomás 0,0001—0,001 kp/cm2 nagyságrendű ér­tékeinek álljon ellen, hanem a negatív nyomás­különbség 0,5—1,0 értékeinek is, ezáltal bizto­sítva az egész tárolótér vákuum alá helyezését, valamint a külső szívás megszüntetése esetén az esetleges folytonossági hiányok által okozott lég­zárási hiba azonnali jelzését is. Az ilyen tulaj­donságokkal rendelkező tárolósiló anyagát, az il­lesztések módját, a zárt fólia és a külső nyomás­gátló kerítés kialakítását beláthatóan máskép­pen kellett kiválasztani, mint az eddig ismert gumisilóknál. Számos modellkísérlet és próba­tárolás alapján dolgoztuk ki a találmány szerinti megoldást. A találmány szerinti megoldás lényege, hogy két, gépesített töltésre és ürítésre alkalmas nyí­lászáró szerkezete van, melyek közül a felső az alap geometriai középpontja felett, az oldalsó pedig a talaj szintjétől célszerűen legalább a nyo­máshordó kerítés magasságáig terjedően van ki­alakítva; nyomáshordó kerítésén pedig kapu van elhelyezve, a zárt palást oldalnyílásának megfe­lelő helyen, mely kapu keretének belsejét sza­kaszosan vagy folyamatosan nyitható lemezek képezik, míg a siló létesítésére vagy indifferens gázok bevezetésére stb. alkalmasan kialakított külön-külön nyílások vannak. A geometriai középpont felett elhelyezett nyí­lászáró szerkezet előnyösen egy huzalgyűrűvel és textíliával erősített gumicső lehet. A nyomáshordó kerítés célszerűen külső füg­gőleges bordákkal és/vagy fém idomdarabokkal erősített alumíniumból, vagy egyéb fémből álló 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom