167808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készítmény a növénynövekedés befolyásolására

15 167808 16 3,4 kg/hektár mennyiségben használva a kezelt kukoricákon fitoxicitásra utaló jeleket figyelhetünk meg. Ha a kezeléskor használt fenti koncentrációkat kb. 1,3 kg/hektárra csökkentjük, az E, P, Q és OO vegyületek továbbra is fitotoxikus hatásúak. Ugyanakkor az F, O, FF, NN és PP vegyület bármelyike kb. 1,3 kg/hektár mennyiségben használva nem fitotoxikus hatású, és a nem kezelt növényekkel összehasonlítva, a kezelt kukoricák legalább kétharmad részének vegetatív növekedése 26%-osan vagy nagyobb mértékben csökkent. Az F, O és FF vegyület szövetelhalást és klorózist okoz. Ha a kezeléskor használt hatóanyag mennyiségét kb. 0,6 kg/hektárra csökkentjük, az E, P, Q és OO vegyület sem fitotoxikus hatású és klorózis és szövetelhalás mellett a fentivel azonos mértékű csökkenést okoznak a vegetatív növekedésben. Ha a B kísérlet kivitelezésekor az N-foszfonometilglicin-monoizopropilamin, az NN, OO vagy PP vegyület bármelyikét kb. 6,7 és 3,4 kg/hektár, vagy ha az OO és BBB vegyületet 1,3 kg/hektár mennyiségben használjuk, a kezelt növényeken fitotoxikus hatás mutatható ki. Ugyanakkor egy későbbiekben megadott koncentrációértékben az NN és a PP vegyület, a nem kezelt növényekkel összehasonlítva, a kezelt szójababok legalább kétharmad részénél a vegetatív növekedésben 26%-os vagy nagyobb csökkenést okoz és fitotoxikus hatás nem figyelhető meg. Ugyanakkor a fenti kísérletben klorózis lépett fel, az axillaris rügyek fejlődése és a levelek növekedésének gátlása mellett. Az OO és BBB vegyület kezelésekor használt mennyiségét kb. 0,67 kg/hektárra csökkentve, a fitotoxikus hatás megszűnt, a vegetatív növekedés csökkenésének mértéke ugyanakkor a fentivel azonos marad. Kezeléskor a fenti menynyiséget használva mindkét vegyület a levelek alakjának megváltozását okozta, az OO vegyülettel az axillaris rügyek fejlődése figyelhető meg. A B kísérlet kivitelezésekor kb. 6,7 és 3,4 kg/hektár mennyiségben használva az E, F, I, O, P vagy Q vegyület bármelyike fitotoxikus hatásúnak bizonyult. A kezeléskor használt mennyiséget 1,3 kg/hektárra csökkentve, az összes fent felsorolt vegyület fitotoxicitása megszűnik, és a nem kezelt növényekkel összehasonlítva, az I vegyület kivételével mindegyik, a kezelt szójababok legalább kétharmadának vegetatív növekedését 26%-osan vagy nagyobb mértékben csökkenti. Hasonló mértékű csökkenés figyelhető meg az E és a Q vegyülettel, ha azokat 0,67 kg/hektáros mennyiségben használjuk. Az E és F vegyület klorózist okoz, és a levelek fejlődését gátolja, ugyanakkor az összes fent felsorolt vegyület 1,3 kg/hektáros koncentrációban használva az axillaris rügyek fejlődését és/vagy a levelek alakjának megváltozását váltja ki. A D kísérletben, kb. 1,1 kg/hektár mennyiségben használva az E, F és I vegyület gyenge fitotoxikus hatás mellett gátolja a hüvelyek kialakulását. Ugyanabban a kísérletben, a fenti koncentrációban az O, P és Q vegyület nem fitotoxikus hatású, és az utóbbival kezelt növényeken, a nem kezelt szójababokhoz viszonyítva, a vegetatív növekedésben átlagosan legalább 15%-os csökkenést vagy lassulást figyelhetünk meg. Ebben a koncentrációban használva az O, P és Q vegyülettel kezelt növényeken a levelek alakjának megváltozása és az axillaris rügyek fejlődése figyelhető meg. Az O vegyület a hüvelyfeflődést is fokozza, a Q vegyület megváltoztatja az ernyőzetet. A Q vegyület kb. 0,55 kg/hektár menynyiségben használva korai hüvelyérést okoz, és megváltzotatja a levelek alakját. A D kísérlet kivitelezésekor az E, F és J vegyületeket, 0,55 kg/hektár mennyiségben használva, a kezelt növényeknél, a nem kezeitekkel összehasonlítva, átlagosan legalább 15%-os lassulást figyelhetünk meg a vegetatív növekedésben. Ugyanebben a koncentrációban az E vegyület klorózist okoz, és az axillaris rügyek fejlődését, továbbá az apikális fejlődés gátlását figyelhetjük meg. Az I vegyület az axillaris rügy fejlődését, továbbá a levelek és az ernyőzet változását okozza. Az F vegyülettel kezelve a növényt a levelek alakja megváltozik, a levéllemezek színe sötétebb lesz és a hüvelyfejlődés fokozódik. Ha az A kísérletben az N vegyületet kb. 6,7 és 3,4 kg/hektáros mennyiségben használjuk, a kezelt kukoricák legalább kétharmad részénél a nem kezelt növényekkel összehasonlítva a vegetatív növekedés 26%-os vagy nagyobb mértékű csökkenését vagy lassulását figyelhetjük meg. Nagyobb menynyiség hektáronkénti fitotoxikus hatás figyelhető meg, ez megszüntethető a fenti koncentráció csökkentésével. A C kísérletben a fenti vegyület kb. 0,67 kg/hektáros mennyiségben használva fitotoxikus hatású, ez a hatás azonban nem figyelhető meg 0,28 kg hatóanyag hektáronkénti használatakor. Ez utóbbi esetben a kezelt növények a nem kezeitekkel összehasonlítva legalább 15%-os átlagos csökkenést mutatnak vegetatív növekedésükben. A B kísérletben a BB vagy az FF vegyület kb. 3,4 kg/hektár mennyiségben használva fitotoxikus hatású, ugyanakkor az AA, CC, EE és HH vegyületek bármelyike, a nem kezelt szójababbal összehasonlítva, a kezelt növények legalább kétharmad részénél a vegetatív növekedés 26%-os vagy nagyobb mértékű csökkenését okozza. A fenti vegyületek klorózist, az axillaris rügyek fejlődését, a levelek alakjának megváltozását és/vagy növekedésük gátlását okozzák. Ugyancsak ebben a kísérletsorozatban a BB, CC, FF és HH vegyületek 1,3 kg/hektár mennyiségben nem fitotoxikus hatásúak, a CC és az FF vegyület a fenti mértékben lassítja a vegetatív növekedést. A fenti négy vegyület mindegyike, a fenti koncentrációban elősegíti az axillaris rügyek fejlődését. A D kísérlet kivitelezésekor a CC, EE és HH vegyület kb. 2,8 kg/hektár mennyiségben használva fitotoxikus hatású és a hüvelyek kifejlődését gátolja. 1,1 kg/hektáros koncentrációban az AA, BB, CC és FF vegyület igen, míg a HH nem fitotoxikus hatású. A BB kivételével mindegyik vegyülettel késleltetett vagy gátolt hüvelyfejlődés és/vagy a levelek alakjának megváltozása figyelhető meg. Ha a kezeléskor használt hatóanyag mennyiségét tovább csökkentjük, 0,55 kg/hektárra, az AA, BB, CC és FF vegyületekkel kezelve a szójababot, azok vegetatív növekedése, a nem kezelt növényekkel összehasonlítva, átlagosan 15%-osan csökken vagy lassul, továbbá minden esetben a levelek alakjának megváltozása figyelhető meg. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8