167808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készítmény a növénynövekedés befolyásolására
17 167808 18 Ha a B kísérlet kivitelezésekor kb. 6,7 kg/hektár koncentrációban a B, V, X vagy XX vegyületet használjuk, a kezelt szójababok legalább kétharmad részének vegetatív növekedése a kezeletlen növényekkel összehasonlítva, 26%-osan vagy még jobban lassul. Az X vegyülettel kezelve klorózist, az apikális fejlődés gátoltságát és az axillaris rügyek fejlődését figyelhetjük meg. A találmány oltalmi köréhez tartozó fenti négy vegyületet a D kísérlet kivitelezésekor 5,5 kg/hektáros mennyiségben az 5—6 összetett leveles fejlődési szakaszt elért szójabab kezlésére használva, a vegetatív növekedés legalább 15%-os átlagos lassulását figyelhetjük meg, továbbá a B és X vegyülettel is bekövetkezik a levelek megváltozása. A V, X és XX vegyületekkel a 3—4 összetett leveles fejlődési szakaszban hasonló lassulás érhető el, az X vegyület ebben a koncentrációban is fitotoxikus hatású. Az X vegyület 2,8 kg/hektáros mennyiségben a 3—4 összetett leveles fejlődési szakaszban használva a fejlődést lassító hatás fitotoxikus hatás nélkül jelentkezik. Mind 5,5, mind 2,8 kg/hektáros koncentrációban ebben a fejlődési szakaszban kezelve a növényeket, az ernyőzet változása figyelhető meg. Ha a B kísérlet kivitelezésekor a C vegyületet kb. 6,7 és 3,4 kg/hektáros mennyiségben használjuk, fitotoxikus hatás figyelhető meg. Ugyancsak ebben a kísérletben a fenti vegyület 1,3 kg/hektáros koncentrációban a kezelt növények legalább kétharmad részénél a vegetatív növekedést, a nem kezelt növényekkel összehasonlítva, 26%-os vagy még nagyobb mértékben csökkenti vagy lassítja, továbbá az axillaris rügyek fejlődése figyelhető meg. A D kísérlet kivitelezésekor, ha a C vegyületet 2,8 és 1,1 kg/hektáros mennyiségben használjuk, mindkét fejlődési szakaszban kezelt növények vegetatív nönövekedése átlagosan legalább 15%-kal csökken. A magasabb koncentrációk használatánál igen, az alacsonyabbak esetén nem figyelhető meg fitotoxikus hatás. A fenti vegyületet 1,1 kg/hektár menynyiségben használva az 5—6 összetett leveles fejlődési szakaszban levő növények kezelésekor, korai hüvelyérés következik be. Az A kísérlet kivitelezésekor a GG vegyület kb. 6,7 és 3,4 kg/hektáros mennyiségben használva fitotoxikus hatású. Ez a hatás megszűnik, ha a kezeléskor használt hatóanyagmennyiséget 1,3 kg/hektárra csökkentjük, ugyanakkor a nem kezelt növényekhez viszonyítva a kezelt kukoricák legalább kétharmad részének vegetatív növekedése 26%-kal vagy nagyobb mértékben lassul. A C kísérlet során 1,8 kg/hektár koncentrációban fitotoxikus hatás mellett a kezelt növények vegetatív növekedésének átlagosan legalább 15%-os lassulása figyelhető meg. Megfigyeltük a virágpor hiányát is. Ha a D kísérlet során a W vegyületet kb. 5,5 és 2,75 kg/hektáros mennyiségben használjuk a két fejlődési szakaszban levő szójababok kezelésekor, legalább 15%-os vegetatív növekedéslassulás figyelhető meg. Nagyobb mennyiségű hatóanyag használatakor igen, kevesebb mennyiségűnél nem figyeltünk meg fitotoxikus hatást. A kisebb mennyiség használatkor mindkét fejlődési szakaszban levő növénynél klorózist figyeltünk meg, továbbá a hüvelyek fejlődésének korai fejlődési szakaszban bekövetkező késését. Ha a B kísérlet kivitelezésekor az Y vegyületet 6.7 kg/hektáros mennyiségben használjuk, mind az 5 axillaris rügyek kifejlődését, mind a levelek megváltozását megfigyeltük. A D kísérletben 5,5 kg/hektáros mennyiségben a fenti vegyület fitotoxikus hatású, és a vegetatív növekedést legalább 15%-osan lassítja. 2,8 kg hatóanyag hektáronkénti használata-10 kor a fitotoxikus hatás megszűnik, és a 3: —4 összetett leveles fejlődési szakaszban levő kezelt növények fejlődése a fenti mértékben lassul. Késik a hüvelyek kifejlődése és az ernyőzet is megváltozik. Ha a D kísérlet kivitelezésekor az N vegyületet 15 2,8 és 1,1 kg/hektáros mennyiségben használjuk, a 3—4 összetett leveles fejlődési szakaszban kezelt szójabab vegetatív növekedése legalább 15%-kal lassul. A nagyobb mennyiségek használatakor igen, a kisebbek használatakor nem figyeltünk meg fi-20 totoxikus hatást. A fitotoxikus hatás nem figyelhető meg, ha a növények kezelése a másik fejlődési szakaszban történik. A 3—4 összetett leveles fejlődési szakaszban kezelt szójababon szintén felfedezhető a klorózis, az axillaris rügy kifejlődése és 25 az ernyőzet megváltozása, ha a kezelés 2,8 kg/hektárnak megfelelő hatóanyag-mennyiséggel történik, ugyanakkor 1,1 kg/hektáros mennyiséggel kezelve a növényeket, a levelek és az ernyőzet megváltozását figyeltük meg. 30 Ha a D kísérlet kivitelezésekor a D vegyületet 2.8 és 1,1 kg/hektáros mennyiségben használjuk, az 5—6 összetett leveles fejlődési szakaszban kez'elt szójababok vegetatív növekedése legalább 15%-kal lassúbb. A 3—4 összetett leveles fejlődési szakasz-35 ban 2,8 kg/hektáros mennyiséggel kezelt növényeken hasonló változást figyeltünk meg, gyenge fitotcxicitás mellett. Ez utóbbi hatás a kisebb menymennyiséggel kezelve nem jelentkezik. 1,1 kg/hektárnak megfelelő mennyiséggel kezelve az 5—6 40 összetett leveles fejlődési szakaszban levő növényeket, a levelek alakja megváltozik, ugyanakkor a nagyobb mennyiséggel kezelt növényeken klorózis lép fel, a hüvelyek fejlődése lassabb és az axillaris rügy fejlődése gátolt. 45 Ha az A és C kísérletben a növényeket az A vegyület 5,5 kg/hektáros mennyiségével kezeljük, a kukoricák és szójababok legalább kétharmad részének vegetativ növekedése, a nem kezelt növényekkel összehasonlítva, 26%-kal vagy nagyobb mér-50 tékben csökken vagy lassul. Ha a fenti vegyületet a B és a D kísérletek kivitelezésekor különböző koncentrációkban használjuk, a vegetatív növekedés hasonló mértékű lassulását figyelhetjük meg, és a D kísérletben fitotoxikus hatás is jelentkezik. 55 Ha a B kísérletben az U vegyületet kb. 6,7 és 3,4 kg/hektárnak megfelelő mennyiségben használjuk, fitotoxikus hatást tapasztalunk. A kezeléskor használt hatóanyagmennyiséget 1,3 és 0,7 kg/hektárra csökkentve ez a hatás megszűnik, és megfi-60 gyelhető, hogy a kezelt szójababok legalább kétharmad részének vegetatív növekedése, a nem kezelt növényekkel összehasonlítva, 26%-kal vagy még nagyobb mértékben lelassul. 1,3 kg hatóanyag . hektáronkénti használatakor a levelek alakja meg-65 változik. Ha a D kísérletben az U vegyületet a ke-9
