167808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készítmény a növénynövekedés befolyásolására

167808 9 10 amelyeket csak az oldószerrel és a felületaktív anyaggal kezelünk. A kezelés után 4 héttel a legmagasabb szacharóz-és össz-szénhidráttartalmat a kezeletlen cukorrépák­ban találjuk. Az utóbbi eredmény azt bizonyítja, hogy a találmány oltalmi köréhez tartozó vegyüle­tek bizonyos hatása ideiglenes vagy múlandó lehet. 4. példa Az alábbi kísérlettel a találmány oltalmi köréhez tartozó egyes vegyületeknek a füvek vegetatív nö­vekedésére kifejtett szabályozó hatását bizonyítjuk. Néhány cserepet beültetünk K—31 vagy Merion fűvel és a növényeket kb. 4 héten át növesztjük. A használt vegyületet aceton és víz elegyében old­juk és az oldatot 0,5% felületaktív anyaggal egé­szítjük ki. A kezelést kéziszóróval foganatosítjuk, és az összehasonlító vizsgálatokat két héttel később végezzük el. Az eredmények több ismétlés adatai­ból származnak, és a kezeletlen kontroli-növények­kel történő összehasonlításon alapulnak. Ha etil-N-(dimetoxifoszfinilmetil)-glicinátot (LL vegyület) vagy N'-allil-N-foszfonometilglicinamidot (MM vegyület) kb. 5,5 vagy 2,75 kg/hektár meny­nyiségben használunk, a K—31 változat vegetatív növekedése vagy magassága legalább 25°/o-kal csök­kent a nem kezelt kontrollhoz képest. Mindkét ve­gyület 5,5 kg-ban gyengén fitotoxikus hatású a Me­rion változatra. 0,55 kg/hektár mennyiségben az A vegyület a fenti két növényre a fentiekkel azonos hatású. Ha N-foszfonometilglicin-monoetilamint (NN ve­gyület) vagy N-foszfonometilglicin-monobutilamint (OO vegyület) kb. 0,55 és 0,275 kg/hektár mennyi­ségben használunk, a K—31 változat vegetatív nö­vekedése vagy magassága legalább- 25%-kal csök­ken a nem kezelt kontrollhoz képest; megjegyezzük, hogy a Merion változat a magasabb koncentráció használatakor elpusztul. Az N-foszfonometilglicin­-monoizobutilamin (PP vegyület) a K—31 vegetatív növekedését kb. 1,1 és 0,55 kg/hektár mennyiségben használva a fentiekhez hasonlóan hátráltatja. A Me­rion változattal ezt a vegyületet nem vizsgáltuk. Az N'-p-aniszil-N foszfonometilglicinamid (QQ ve­gyület) 5,5 kg/hektár mennyiségben használva a K—31 változatra hatástalan, míg a Merion változat vegetatív növekedésének lassulása vagy a magas­ságának csökkenése legalább 25%-os. A Z vegyület kb. 5,5 kg/hektár és az FF vegyület kb. 1,1 kg/hektár mennyiségben használva mérsé­kelten fitotoxikus hatású a K—31 változatra, a V vegyület 5,5 kg/hektár koncentrációban ugyancsak a K—31-re gyengén fitotoxikus hatású. Ugyanakkor, ha a V vegyület koncentrációját 2,75, a Z vegyüle­tét 1,1 és az FF vegyületét 0,55 kg/hektárra csök­kentjük, a fitotoxikus hatás megszűnik, és a K—31 változat vegetatív növekedése vagy hosszúsága a nem kezelt kontrollhoz képest legalább 25%-kal csökken. A V és az FF vegyület magasabb koncent­rációban, és a Z vegyület kb. 2,75 kg/hektár kon­centrációban használva a Merion változatra toxikus hatású. Ha N'- (3,4-diklorof enil) -N-f oszfonometilglicin­amiddal (RR vegyület) 5,5, 2,75 és 1,1 kg/hektár koncentrációban a K—31 változatot kezeljük, leg­alább 25%-os vegetatív növekedéshátráltatást vagy hosszúságcsökkenést figyelhetünk meg. Ez a vegyü-5 let a Merion változatra a legmagasabb koncentráció­ban sem hatásos. Ahogy az előbbiekben kifejtettük, és ahogy ebben a példában tovább bizonyítottuk, a találmány oltal­mi körébe tartozó jellemző hatású vegyületek a kü-10 lönböző növényekre különbözőképpen hatnak, a nö­vényekben bekövetkező változás nagysága és termé­szete függ a használt koncentrációtól, a növény fej­lettségi állapotától, a környezeti feltételektől és ha­sonlóktól. 15 5. példa A találmány oltalmi köréhez tartozó vegyületek 20 egy másik típusú szabályózó hatását a következő kísérletben almafákon bizonyítjuk. A B vegyületet részletesen vizsgáltuk, gyümölcskertben Mcintosh almafákat kezelünk. A kezelés időpontjában a vi­rágzás lényegében teljes és levelek teljesen kinőttek. 25 A kezelésre használt vegyületet vízben oldjuk, és az oldathoz 0,05% felületaktív anyagot adunk. A kí­sérlet kezdetén minden fán 4 ágat kiválasztunk, megmérjük az elágazástól számított hosszúságukat és megjelöljük őket. A megmért ágakat kb. 0,5, 0,25. 30 0,125 és 0,0625 kg/hektár koncentrációnak megfe­lelő mennyiségű anyaggal kezeljük. Minden kon­centrációban legalább két fa ágait kezeljük, a külön­böző koncentrációk hatásának megállapításakor más­más fát kezelünk és kontrollként három fa ágait 35 mérjük és jelöljük meg. A kezelés után 5 héttel az összes kezelt és kont­roll-ág hosszúságát ismét megmérjük. Három ág mérési adatai szerint ezek hossza csökkent. Ezt az első mérés hibájának tulajdonítottuk, és az átlagos 40 növekedés kiszámításakor ennek a három ágnak az adatait kihagytuk. A nem kezelt ágak átlagos nö­vekedése 13 cm. Ezzel szemben a 0,0625 kg/hektár mennyiség használatakor 11,8 cm átlagos növekedés (9%-os vegetatív növekedés csökkenés) 0,5 kg/hek-45 tár koncentrációnak megfelelő mennyiség mellett, csak 7,8 cm átlagos növekedés (40%-os vegetatív növekedés csökkenés) figyelhető meg. A második méréskor megfigyeltük, hogy a kü­lönböző mennyiségű kísérleti vegyülettel kezelt ága-50 kon legalább annyi gyümölcs volt, mint a nem ke­zelt ágak bármelyikén. 6. példa 55 Az 1. példában leírt kísérlethez hasonlóan, a ta­lálmány oltalmi köréhez tartozó vegyületekkel cu­kornádszálakat kezelünk, de a betakarítást a keze­lés után 5 héttel végezzük. Ugyanakkor a nem ke-60 zeit kontroli-növényeket is betakarítjuk, és minden szárat az 1. példában leírt módon megvizsgálunk. Az A vegyülettel kivitelezett négy kísérlet közül egyben, mindkét mért adatban csökkenés mutatko­zott, míg a további három kísérletben a létisztaság 65 9,0—14,0%-os, és a szacharóztartalom (pol. száza-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom