167808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készítmény a növénynövekedés befolyásolására

167808 11 12 lék, cukornád) 4,0—5,9-es emelkedését figyeltük meg. A B vegyülettel kivitelezett három kísérletsorozatban a létisztaság 8,4—10,9%-ra emelkedett, míg a szacharóztartalom (pol. százalék, cukornád) 3,6—5,6-os növekedését figyeltük meg. Ebben a példában is, hasonlóan az 1. példához, a közölt emelkedések a kezelt és a nem kezelt cukornádszárak mérési adatai közötti matematikai különbséget jelentik. A C—M vegyületek bármelyikével kivitelezett kísérletek során a létisztaság 2,2—10,6%-os, és a szacharóztartalom (pol. százalék, cukornád) 2,0— 5,5-ös emelkedését figyeltük meg. Az N—Z vegyületek bármelyikével kezelve a cukornádat, az N vegyülettel a létisztaság csökkent, míg a további tizenkét vegyülettel 6,3—14,8%-os emelkedés következett be. Bármelyik vegyülettel kezeltük, a szachóztartalom (pol. százalék, cukornád) 0,1—4,7-es emelkedését figyeltük meg. Az AA—KK vegyületek bármelyikével foganatosított kísérletek során a létisztaság 2,8—14,5%-os növekedése és a szacharóztartalom 1,2—6,9-es emelkedése figyelhető meg. A C, D, F, I, J és L vegyületek bármelyikével kivitelezett második kísérlet során a létisztaság 7,0—14,1%-osan növekedett, míg a szacharóztartalomban 2,0—4,8-as emelkedést figyeltünk meg. 7. példa A következő kísérlettel a találmány oltalmi köréhez tartozó vegyületek szabályozó hatását bizonyítjuk gabonaszemeken. Alumíniumcserépben a Waldron változathoz tartozó magokról egy héten át búzát növesztünk. Mindegyik növény hosszúságát a legmagasabb örvöt figyelembevéve lemérjük. Az A vegyülettel 1%-os ácetonos oldatot készítünk, és ennek 2 ml-ét 0,8 ml aceton és 2,8 ml 0>05% Aerosol OT-val kiegészített vízzel elegyítjük. Az ilyen módon kapott oldatot 5,5 kg/hektár mennyiségnek megfelélő koncentrációban az alumíniumcserépben kinőtt növényekre szórjuk. A kontroli-cserepekben azonos időben ültetett, kinőtt és lemért növényeket nem kezeljük. A cserepeket üvegházba visszük és alulról, homokágyról locsoljuk őket. A kezelés után 2 nappal mindegyik cserepet 40 ml Rapid-Grö 1,5%-os oldatával trágyázzuk. A kezelés után két héttel a cserepekben kinőtt mindegyik búzaszál hosszát a legmagasabban levő örv figyelembevételével ismét lemérjük. A kontrolicserépben kinőtt nem kezelt növények átlagos hossznövekedésének meghatározása után kitűnik, hogy a találmány oltalmi köréhez tartozó vegyülettel kezelt búzaszálak legalább kétharmada a kontrolibúzával történő közvetlen összehasonlítás szerint 26%-os vagy még nagyobb vegetatív növekedéscsökkenést mutatnak. Csekély fitotoxikus hatás figyelhető meg a kezelt növényeken. A következő kísérlet során, ahol a kezelésre szintén a fenti vegyületet használjuk, a fenti változathoz tartozó búzaszemeket ültetünk, és a levelek megjelenéséig növesztjük a növényeket. A legfelső örvöt figyelembe véve lemérjük a növények hosszúságát. majd az A vegyület különböző koncentrációjú oldataival bepermetezzük őket. Ezután a kontroli-cserepekkel együtt, az előzőekben leírtak szerint járunk el. A kezelés után két héttel ismét megmérjük a nö-5 vények hosszúságát és az adatokat összehasonlítjuk a kontroli-cserépben kinőtt búza adataival. A közelítőleg 5,5, 2,75, 1,1 és 0,55 kg/hektár mennyiségnek megfelelő hatóanyagot tartalmazó oldattal kezelt búzaszálak vegetatív növekedéscsök-10 kenése legalább 26%-os. Míg a két magasabb koncentrációjú oldattal kezelt növényeken fitotoxikus hatás figyelhető meg, az 1,1 és 0,55 kg/hektár menynyiségnek megfelelő dózissal kezelt növényeken ez nem látszik. Megjegyezzük, hogy a virágzás idő-15 pontja hasonló arányban eltolódott. 8. példa 20 A találmány oltalmi köréhez tartozó vegyületek tipikus egy- és kétszikű növényekre kifejtett hatását bizonyítjuk a következő kísérletsorozattal. A kezelésre használt vegyületeket minden esetben acetonban és/vagy vízben oldjuk, és az oldatot kis mennyi-25 ségű felületaktív anyaggal egészítjük ki. A kezelésre használt anyag mennyisége az egyes vegyületek és kísérletek során változik. Tipikus egyszikű növényként az XL—45 vagy Pioneer 3567 változathoz tartozó kukoricát, tipikus kétszikű növényként a 30 Wayne vagy Corsoy változathoz tartozó szójababot kezeljük. Minden kísérletben összehasonlításra, nem kezelt kontrollnövényeket is növesztünk. Az eljárás a következő: „A" kísérlet Egy héten át, alumíniumcserépben, magokból kiindulva kukoricát növesztünk. Mindegyik kukorica 40 hosszúságát a legfelső örvöt figyelembevéve lemérjük. A megfelelő mennyiségű vizsgálandó vegyületet tartalmazó oldatot a cserépben kinőtt növényekre permetezzük. A cserepeket üvegházba tesszük és alulról, homokágyról locsoljuk őket. A kezelés után 45 két nappal mindegyik cserepet 40 ml 1,5%-os Rapid-Gro oldattal trágyázzuk. Két hétel a kezelés után ismét megmérjük a cserepekben növő növények hosszúságát úgy, hogy a mérésnél a legfelső örvöt vesszük figyelembe, majd az oldatokat közvetlenül 50 összehasonlítjuk a nem kezelt növények adataival. „B" kísérlet 55 Alumíniumcserépben, magokból kiindulva egy héten át szójababot növesztünk. Mindegyik palánta hosszúságát az utolsó hajtás figyelembevételével lemérjük. A vizsgálandó vegyület megfelelő menynyiségét tartalmazó oldattal bepermetezzük a növé£0 nyéket, majd a cserepeket az A kísérletben leírt módon kezeljük. A kezelés után két héttel a cserepekben kinőtt növények hosszúságát az utolsó hajtás figyelembevételével ismét lemérjük, és az adatokat közvetlenül összehasonlítjuk a nem kezelt 65 kontroli-növények adataival. 6