167808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készítmény a növénynövekedés befolyásolására

167808 7 8 A kísérlet során kapott további adatok azt jelzik, hogy a többi nyolc vegyület a nedvtisztaságot 0,2— 5,3%-ra, míg a további tíz vegyület a szacharóztartalmat (pol. százalék, cukornád) 0,3—1,2-re növelte. A szacharóztartalomban bekövetkező 0,3 emelkedés jelentőségének helyes értékelése miatt megjegyezzük, hogy a kísérletet olyan vidéken végeztük, ahol a hektáronkénti cukornádhozam kb. 250— 275 tonna, ilyen mennyiségű cukornádból 25 tonna cukor nyerhető. A 0,3-as emelkedés 750 kg cukortöbbletet jelent hektáronként. Egy következő kísérletsorozatban a következő, a találmány oltalmi körébe tartozó 11 vegyület a cukornádra kifejtett hatását vizsgáltuk meg. A kísérleteket a fentiek szerint} végeztük. N-foszfonometilglicin-monodietilamin (AA vegyület) N-foszfonometilglicin-monopiridin (BB vegyület) N-foszfonometilglicin-monofenilamin (CC vegyület) N-f oszf onometilglicin-hemihidroklorid--hemihidrát (DD vegyület) N-foszfonometilglicin-monodipropargilamin (EE vegyület) etil-N-foszfonometilglicin-mononátrium (FF vegyület) N-foszfonometilglicin-monoetanolamini (GG vegyület) N-f oszf onometilglicin-monodiallilamin (HH vegyület) metil-N-acetil-N- (dietoxi-f oszf inilmetil)-glicinát (II vegyület) trietil-N-f ormil-N- (f oszf onometil) --glicinát (JJ vegyület) trimetil-N-f ormil-N- (f oszf onometil) --glicinát (KK vegyület) A kísérlet eredményei szerint az II vegyület a nedvtisztaság csökkenését eredményezte, míg a JJ vegyület mindkét mért szempontból csökkenést okozott. Hasonlóan az előbbiekhez, egy olyan kísérletben, ahol a fenti két vegyülettel hosszabb ideig kezeljük a cukornádat, emelkedést figyeltünk meg mindkét mért adat értékében. A további kilenc vegyülettel kezelve a növényeket, a nedvtisztaság 0,2—10,5%-ra emelkedett, és az eddigiek során nem ismertetett tíz vegyület a szacharóztartalmat (pol. százalék, cukornád) 0,5— 3,8-ra emelte. A fenti eljárást más időpontban megismételtük a C, D, F, I, J és L vegyületekkel. Ezen kísérlet során a D és F vegyület a nedvtisztaságot csökkentette, bár hosszabb időn át kezelve a növényeket, a tisztaság növekedését figyeltük meg. A további négy vegyület a nedvtisztaságot 2,4—11,4%-ra növelte, ugyanakkor mind a 6 vegyület a szacharóztartalmat (pol. százalék, cukornád) 0,1—3,0-ra növelte. 2. példa A találmány oltalmi köréhez tartozó vegyületek egy másik szabályozó hatását bizonyítjuk a következő kísérletekkel, gyapoton. Az előzőekben leírt B vegyület hatását részletesen vizsgáltuk, a kezelt növény a 95%-ig nyitott magburokkal rendelkező, érett gyapot Coker 413 változata. A kezelés során a vegyületet felületaktív anyaggal kiegészítve, két koncentrációban, kiszórással juttatjuk a gyapotra, a közölt eredmények több ismétlés adatait tartalmazzák. Kb. 1130 g B vegyületet használva hektáronként, 5 három napig nem tapasztalunk változást a gyapoton. 14 és 30 nappal a kezelés után 55 és 83%-os lcmbtalanodást vagy levélhullást tapasztalunk. Ugyanazon vegyület kb. 2260 g/hektár mennyiségben használva, 3 nappal a kezelés után 5%-os lomb-10 talanodást vagy levélhullást tapasztalunk, és a levelek összecsavarodnak. Az utóbbi jelenség 88, illetve 100%-os. A kísérletekben, bármelyik koncentrációban használva a vegyületet, a kezelt gyapoton újranövekedés nem tapasztalható, ugyanakkor a ke-15 zeletlen kontroli-növényeknél nincs sem lombtalanodás, sem levélhullás. A fenti kísérlet részeként a gyapotot két ismert lombtalanító keverékével kezeltük, a szokásosan használt koncentrációban. Három nappal a kezelés 20 után a lombtalanodás vagy a levélhullás 58%-os, ez valamivel magasabb, mint a B vegyülettel kapott érték, és körülbelül azonos a B vegyület nagyobb koncentrációban történő használatakor a két későbbi időpontban kapott értékekkel. Ugyanakkor azonban, 25 az ismert vegyületek keverésével kezelt gyapoton a két későbbi időpontban 67 és 73% újranövekedés vagy új levelek kinövése tapasztalható. 30 3. példa A találmány oltalmi köréhez tartozó vegyületek a cukorrépára kifejtett szabályozó hatását bizonyítjuk a következő kísérlettel. Az előzőekben leírt A 35 vegyület hatását részletesen vizsgáltuk, az 50 napig növesztet „korai csoda" (Early Wonder) változatot kezeltük. A vegyületet aceton és víz elegyében oldjuk, és az oldatot 0,05% felületaktív anyaggal egészítjük ki. 40 A vegyületet kéziszóróval, 1,0, 0,5 és 0,25 mg/növény mennyiségben juttatjuk a növényekre, és a gyökereket 2 és 4 héttel a kezelés után betakarítjuk. A gyökerekből megfelelő módon mintákat veszünk, és a léből anthron-módszerrel meghatározzuk a 45 szacharóz és teljes-szénhidrát mennyiségét. Meghatározzuk a kezeletlen és azoknak a gyökereknek a cukortartalmát is, amelyeket csak az oldószerrel és felületaktív anyaggal kezelünk. Az eredmények mindegyik kísérlet többszöri ismétléséből származ-50 nak. A kezelés után két héttel betakarított és csak az oldószerrel és a felületaktív anyaggal kezelt cukorrépagyökerek 11%-kal több szacharózt tartalmaznak, mint a kezeletlenek, a különböző mennyiségű 55 A vegyülettel kezelt cukorrépagyökerek 15—32%kal több szacharózt tartalmaznak. Továbbá, kezelés után két héttel a cukorrépagyökerek 4—18%-kal több szacharózt tartalmaznak, mint az A vegyület nélkül kezeltek. 60 Kezelés után két héttel mindegyik kezelt növény össz-szénhidráttartalma legalább 10%-kal nagyobb, mint a kezeletlen növényeké. Megjegyezzük, hogy azok a cukorrépák, amelyeket a legkisebb mennyiségű — 0,25 mg/növény — A vegyülettel kezelünk, 65 kevesebb össz-szénhidráttartalmúak, mint azok. 4