167808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készítmény a növénynövekedés befolyásolására

5 167808 6 A következő példákban azt szemléltetjük, hogy a találmány oltalmi körébe tartozó egyes vegyületek a kezelt növények természetes növekedését és fejlődését több egyéb és különböző szempontok szerint szabályozzák. Az egyéb szabályozó hatások között szerepel az axiális rügyek fejlődésének elősegítése, a levelek alakjának megváltoztatása, a gyümölcs vagy gubó fejlődésének lassítása vagy gyorsítása stb. Bár az olyan szabályozó hatások előnyei, amelyeket az előbbiekben tárgyaltunk, azonnal jelentkezhetnek, a legtöbb esetben a távolabbi és az elsődleges jelentőségű gazdasági tényezők javításában jelentkeznek. így fel kell ismernünk, hogy mind az egyes növények hozamának, mind az egységnyi terület hozamának növekedését, mind a betakarítás és/vagy az azt követő eljárások költségeinek csökkenését figyelembe kell vennünk a növények növekedését és fejlődését szabályozó egyes hatások következményeinek bármilyen értékelésekor. A következőkben megadott jellemző példákkal bemutatjuk a találmány szerinti eljárást, a találmány oltalmi körébe tartozó különböző vegyületek előnyös és váratlan szabályozó hatását, anélkül azonban, hogy ezzel szűkítenénk a találmány oltalmi körét. 1. példa A találmány szerinti eljárás során használt vegyületek a cukornádra kifejtett hatásának meghatározására vonatkozóan megjegyezzük, hogy az előnyös mennyiség kb. 0,1 kg/hektár és 5,5 kg/hektár között változik. A helyi termesztési gyakorlattól függően a cukornád betakarítás előtt 9—30 hónapig nő, így a használandó mennyiség meghatározásakor figyelembe kell vennünk mind a cukornád korát, mind annak érettségi fokát. A cukornád kezelését általában a betakarítás tervezett időpontja előtt 2— 10 héttel foganatosítjuk. Az alábbi kísérlet során egyes cukornádszárakat kezelünk a találmány oltalmi körébe tartozó vegyületekkel, a betakarítás előtt négy héttel. A kísérleti hibák elkerülésére öregebb, előnyösen 13—20 hónapos cukornádat kezelünk. Minden egyes vegyülettel legalább öt növényt kezelünk és vizsgálunk, és a kapott eredményből atlagot számolunk. Az analízis pontosságának javítása érdekében mindegyik növény szárának csak az utolsó 15 ízét tartalmazó részét vizsgáljuk. Kontrollként azonos számú és korú nem kezelt cukornádszárat használunk. A kezelt és kezeletlen növények vizsgálataiból származó eredmények összehasonlítása alkalmas a használt vegyületek szabályozó hatásának meghatározására. Az analíziseket Tanimoto, T. (Hawaiian Planters' Record, 57. kötet, 133—150. oldal) által kidolgozott feltáráson alapuló módszerrel végezzük. Az adatokat mint a „nedvtisztaság" és mint „pol. százalék, cukornád" adjuk meg. Az utóbbi polarimetriás meghatározást jelent és arányos a százalékban kifejezett szacharóztartalommal, ha a szacharóz az egyedüli jelenlevő vegyület, amely a polarizált fény síkját elforgatja. A cukornád szacharóztartalmának a polarizáció mérésén alapuló meghatározása ismert és használható módszer. A kezelésre használt vegyület 38 mg-ját kis menynyiségű felületaktív anyagot tartalmazó vízben oldjuk. Az így elkészített oldatot a kontroli-növények kivételével, mindegyik növény szárának felső részére juttatjuk. Betakarításkor, a vizsgálandó száraknak 5 a felső 15 ízt tartalmazó részét elkülönítjük, egyesítjük, megvizsgáljuk és az eredményeket leírjuk. Négy különböző időben, cukornádszárakkal végzett kísérletkor N-foszfonometilglicint (A vegyület) használtunk. Az analízis eredményei szerint a nedv-10 tisztaság 4,9—20,6%-ra emelkedett, míg a szacharóztartalom (pol. százalék, cukornád) 1,3—6,4-re emelkedett. Ilyen mértékű növekedés feltétlenül számtani különbséget jelent a kezelt és a kezeletlen vagy kontroll csoportok adatai között. Az N-foszfo-15 nometilglicin-monodimetilamin sójával (B vegyület) különböző időben végzett három kísérlet eredményei szerint a nedvtisztaság 3,6—17,3%-ra, míg a szacharóztartalom (pol. százalék, cukornád) 2,3— 3,9-re emelkedett. 20 Az A vegyület vizsgálatával egyidőben a következő, a találmány oltalmi köréhez tartozó 11 további vegyület hatását vizsgáltuk meg. A kísérletek kivitelezése a fentiekhez hasonlóan történt. N-foszfonometilglicin-mononátrium (C vegyület) 25 metil-N-foszfonometilglicinát (D vegyület) etil-N-foszfonometilglicinát (E vegyület) 2-kloroetil-N-foszfonometilglicinát (F vegyület) n-propil-N-foszfonometilglicinát (G vegyület) n-butil-N-foszfonometilglicinát (H vegyület) 30 n-hexil-N-foszfonometilglicinát (I vegyület) ciklohexil-N-foszfonometilglicinát (J vegyület) n-oktil-N-foszfonometilglicinát (K vegyület) n-decil-N-foszfonometilglicinát (L vegyület) n-dodecil-N-foszfonometilglicinát (M vegyület) 35 Az ezekkel a vegyületekkel végzett kísérletek során a nedvtisztaság 5,1—12,9%-ra, míg a szacharóztartalom (pol. százalék, cukornád) 1,8—5,3-ra emelkedett. Egy további, a fentiek szerint kivitelezett kísér-40 let során további, szintén a találmány oltalmi körébe tartozó 13 vegyület hatását vizsgáltuk meg. N-foszfonometilglicin-dílitium (N vegyület) N-foszfonometilglicin-monometilamin (O vegyület) N-foszfonometilglicin-diizopropilamin (P vegyület) 45 N-foszfonometilglicin-monodietanolamin (Q vegyület) tetrametilén-N-foszfonometilglicinamid (R vegyület) N-foszfonometilglicin-dinátrium {S vegyület) N-foszfonometilglicin-trinátrium (T vegyület) 50 N-foszfonometilglicin-monoammónium (U vegyület) N-foszfonometilglicin-kalcium (V vegyület) N-foszfonometilglicin-monokálium (W vegyület) N-foszfonometilglicin-hemimagnézium (X vegyület) N-foszfonometilglicin-hemiréz (Y vegyület) 55 N-foszfonometilglicinamid (Z vegyület) A kísérletekből kiderült, hogy a P, U és X vegyület használatakor mind a nedvtisztaság, mind a szacharóztartalom (pol. százalék, cukornád) csökkent. Ugyanakkor, egy olyan kísérlet során, amikor 60 a cukornád szárait a betakarítás előtt hosszabb időn át kezeltük, mindkét szempontból emelkedést tapasztaltunk. Az O és S vegyület használatakor a nedvtis'ztaság csökkent, a szacharóztartalom (pol. százalék, cukornád) viszont emelkedett a kontroll-65 növényekhez viszonyítva. 3