167785. lajstromszámú szabadalom • Vízellátó berendezés járművön elrendezett esőztető vagy öntöző szerkezethez

7 167785 8 nek irányában, vagyis a talajhoz viszonyítva két­szeres sebességgel halad. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a kötél mellső irányú elmozdulásakor hátra irá­nyuló kötélmozgás is van, aminek következtében a kötél feszített állapotban marad és nem bo­nyolódik össze. Ez az elrendezés tehát az ábrá­zolt példakénti alak esetén végnélküli kötélme­netet eredményez. Természetesen ettől eltérő el­rendezést is választhatunk. Amikor a kötélmenet hatása alatt előre moz­gó 18 vízcsatlakoztató szerelvény 6 csapolási hellyel összekötött 18 vízcsatlakoztató szerel­vénnyel találkozik, a két szerelvény ütközését a fentiekben leírt elfordítható elrendezés akadá­lyozza meg. A szabad 18 vízcsatlakoztató szerel­vény a bekötött vízcsatlakoztató szerelvény 39 csőszakasza mentén eltolódik és oldalirányban kitér, hogy azután újból az 1 csőszakasz és a 19 tartó tengelyének irányát vegye föl. Ezt a rajzon föl nem tüntetett rugalmas berendezés biztosít­ja, amely a 35 könyökcsövet a 28 szelepszekrény­hez viszonyítva elfordítja. Amint az 1. és 6. ábrán látható, mindegyik 18 vízcsatlakoztató szerelvény mellső oldalán ré­zsútosan elrendezett 82 lemezzel van ellátva. A 82 lemeznek két alsó 83 pereme van, amelyek­nek köze a mellső irányban szélesedik, hátrafelé viszont tölcsér módjára a 13 perem átmérőjé­nek megfelelő szélességre összeszűkül. Ha tehát ily módon a 6 csapolási hellyel összekötött 18 vízcsatlakoztató szerelvény mellett elhaladó sza­bad 18 vízcsatlakoztató szerelvény a következő csapolási hellyel találkozik, a csapolási helyen csúszó rézsútos lemeze folytán a csapolási hely fölé emelkedik, oldalsó 83 peremei révén pedig a csapolási helynek megfelelő központos helyzetet foglal el, minthogy a 35 könyökcső csuklós rög­zítése, valamint a fentiekben említett rugózó visszatérítő szerkezet ilyen elmozdulást lehetővé tesz. Amikor a függőleges 41 csőszakasz alsó nyílá­sa pontosan a 6 csapolási hely 9 csatlakozó tol­data fölé kerül, a 18 vízcsatlakoztató szerelvény saját és a 39 csőszakasz súlya alatt teljes egészé­ben leejt és ezzel automatikusan kiváltja a kö­vetkező vízcsatlakoztató szerelvényt bekötő és a megelőző vízcsatlakoztató szerelvényt kiiktató szerkezet működését. Amint a 7. ábrán látható, a függőleges 41 cső­szakaszok mindkét oldalon önműködő 84 rete­szelő szerkezettel vannak ellátva, amelyekben egy-egy alsó 85 kilincs van. Ez egyrészt 88 csap útján 87 csuklórúddal, utóbbi pedig felső 86 csap­pal van összekötve. Az alsó 85 kilincs másrészt ugyancsak a felső 86 csapon kikötött és 91 csukló útján egymással összekötött 89, 90 könyökcsuklós rudazat 92 csapjával van összekötve. A 89 csuk­lórúd és a 41 függőleges csőszakasz közé 93 visz­szatérítő rugó van iktatva, amely a 85 kilincset külön intézkedés nélkül tartósan a 7. ábrán lát­ható helyzet értelmében terheli. E nyugalmi helyzetben a 91 csukló a 87 csuklórúdnak ütkö­zik, miután a holtponti helyzeten, illetőleg a 89 és 90 csuklórudak nyújtott helyzetén túljutott. Ekkor tehát a könyökcsuklós rudazatot alkotó 89 és 90 csuklórudak reteszelt (blokkolt) helyzet­ben vannak. Amikor a 18 vízcsatlakoztató szerelvény a fen­tiekben leírt módon szabadon a 6 csapolási hely­re ejtődik, a 93 rugók egyidejű megfeszülése közben a kilincsek szétnyílnak, minthogy lekere­kített végeik a 13 rögzítő peremen átcsúsznak. A 13 perem elhagyása után a 85 kilincsek a 93 rugók hatása alatt a 7. ábrán látható kiindulási helyzetükbe ugranak vissza és ezzel biztosítják a 18 vízcsatlakoztató szerelvény és a soron követ­kező csapolási hely 9 csatlakozó toldatának rete­szelődését. A kívánt hidraulikus kapcsolat létesítése vé­gett már most csak arra van szükség, hogy a 10 szelep (6. ábra) a víznyomás hatása alatt nyis­son. Ez lényegesen nagyobb erőt jelent, mint az egyes alkatrészek súlyából, illetőleg tehetetlen­ségéből származó erők. A vízcsatlakoztató 18 sze­relvényekben membránhenger vagy -motor ré­szét alkotó üreges 94 rúd van. A membránmo­tor 95 fedélből és 96 membránból van összeállít­va, amely a 94 rudat erőteljesen lefelé meneszti, ha felső oldalát a 94 üreges rúdon belül kialakí­tott 97 csatornán át víznyomás éri. A 97 csatorna alsó végén az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 98 harántnyílás van kialakítva. Ilyen nyí­lásból többet is alkalmazhatunk. A 94 rúd alsó végén 99 nyomáselosztó szerke­zet van elrendezve (10. ábra), amely a 94 rúd­hoz viszonyítva bizonyos határok között elállít­ható. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 94 rúddal evégből 100 illesztő szerv van össze­kötve, amely a 99 nyomáselosztó szerkezet tolda­tának hosszúkás nyílásával kapcsolódik. 102 ru­gó a 99 nyomáselosztó szerkezetet pályájának alsó vége felé nyomja, amelyben gyűrű alakú 104 hornyot felül és alul tömítő két 103 tömítő gyűrű és 98 nyílás alatt helyezkedik el. Ily mó­don nyugalmi helyzetben a 96 membrán fölött uralkodó nyomás a 97 csatornán és a 98 haránt­nyíláson át a vízcsatlakoztató szerelvény belse­jébe terjed tovább, a 96 membrán és a 94 rúd pedig a 6. ábrán látható felső helyzetüket foglal­ják el. Amikor az önműködő 84 reteszelő szerkezet re­teszel, a 10 szelep 11 szelepemelő rúdjának fel­ső vége a nyomáselosztó 99 szerkezetnek ütközik és ezt löketének felső véghelyzetébe meneszti, amikor is a 102 rugó összenyomódik. Ehhez csak igen kis erőre van szükség, minthogy a löket is igen kicsiny, hidraulikus ellennyomás pedig nincs. Amikor a 99 nyomáselosztó szerkezet a 94 ru­dat a 6. ábrán látható helyzetbe tolta el, a 98 harántnyílás a két 103 tömítő gyűrű közötti gyű­rű alakú 104 horonnyal áll kapcsolatban. A gyű­rű alakú 104 horonyban állandóan nyomás alatt álló víz van, amely a 106 toldathoz csatlakozta­tott kis 105 csővezetéken át érvényesül. A nyo­más alatt álló víz a 98 harántnyíláson és a 97 csatornán át a membránmotor felső rekeszébe jut, aminek következtében innen elég nagy erő terheli a 94 rudat ahhoz, hogy a nyomáselosztó 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom