167676. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirimidin-származékok előállítására

o 167676 J 4 R3 vagy R4 gyököknek legalább egyike aminocsopor­tot jelent, a találmány szerinti eljárást megvalósíthat­juk ammónia vagy valamely ammóniát képző anyag távollétében is. Az ammóniát képző vegyületek példáiként megne­vezzük az amidokat, így a formamidot vagy valamely 5 szerves vagy szervetlen ammóniumsót, így ammó­niumkloridot, ammóniumszulfátot, ammóniumacetá­tot vagy ammóniumformiát. A beadagolt ammónia vagy ammóniát képző anyag mennyisége 1 mól (II) általános képletű vegyületre számítva előnyösen 10 körülbelül 1—10 mól. A (II) és (III) általános képletű vegyületeket általában ekvimoláris mennyiségekben adagoljuk. A reakcióhőmérséklet általában körülbelül 5 C° és körülbelül 180 C° közé esik. A fenti reakciót megva- 15 lósíthatjuk oldószer jelenlétében vagy távollétében. Az oldószerek példáiként megnevezzük a vizet, alko­holokat, aromás szénhidrogéneket, így benzolt, tolu­olt vagy xilolt, halogénatommá vagy nitrocsoporttal szubsztituált aromás szénhidrogéneket, így klórben- 20 zolt, diklórbenzolt, triklórbenzolt vagy nitrobenzolt, étereket, így tetrahidrofuránt és ciklusos aminokat, így piridint. A találmány szerinti reakciót meggyorsíthatjuk katalitikus mennyiségű szerves sav, így ecetsav vagy 25 propionsav hozzáadásával. Azokban az esetekben, amikor R3 és/vagy R 4 aminocsoportot jelent, a reakciót meggyorsíthatjuk • valamely alkalikus anyag, például alkálialkoholátok, így nátriummetoxid vagy nátriumetoxid, alkálihid- 30 roxidok, így nátriumhidroxid vagy káliumhidroxid vagy alkálikarbonátok, így nátrium- vagy káliumkar­bonát, nátrium- vagy káliumhidrogénkarbonát beada­golásával. A találmány szerinti reakcióban közbenső termékként (IV) vagy (Wa) általános képletű vegyü- 35 let keletkezik, ahol a képletben R1, R 5 és n a fenti jelentésű. A találmány szerinti eljárást megvalósíthat­juk a közbenső termék elkülönítésével vagy anélkül is. A közbenső terméket'körülbelül 100 C° és körül­belül 200 C° közötti hőmérsékletre való melegítéssel40 alakíthatjuk át (I) általános képletű vegyületté. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általá­nos képletű vegyületet ismert módon választhatjuk el, például úgy, hogy az oldószert eltávolítjuk areakció­elegyből és a terméket ismert eljárással tovább tisztít- *5 juk, így például oszlopkromatográfiával, alkalmas oldószerrel végzett extrakcióval, desztillációval vagy átkristályosítással. Az (I) általános képletű vegyületet valamely szer- Q vétlen savval, így sósavval, kénsawal, salétromsavval vagy foszforsawal vagy valamely szerves savval, így oxálsawal, citromsawal, almasawal, maleinsawal, borostyánkősawal vagy esetsavval ismert módon sav­addiciós sóvá alakíthatjuk. g5 Az (I) általános képletű vegyületeket vagy azok savaddiciós sóit valamely alkflezőszerrel, így alkilszul­fáttal, például dimetilszulfáttal vagy dietilszulfáttal, valamely alkilhalogeniddel, például metilkloriddal, metilbromiddal, etiljodiddal vagy etilbromiddal vagy gg valamely aralkilezőszerrel, például benzilbromiddal, benzilkloriddal vagy fenetilbromiddal az 1-helyzetben levő nitrogénatom kvatemer ammóniumsójává alakít­hatjuk. A kvatemer ammóniumsó előállításának reak­ciókörülményeit a célnak megfelelően választjuk meg gg az ismert eljárások alapján. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, ame­lyekben R1 alkoxikarbonilcsoportot jelent, ismert hidrolízissel szabad karboxilcsoportot tartalmazó vegyületekké és ismert amidálással karbamoilcsopor­tot tartalmazó vegyületekké alakíthatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek, azok savaddi­ciós sói és kvatemer ammóniumsói fájdalomcsillapító­szerként, lázcsillapítóként és gyulladást csökkentő szerként alkalmazhatók. A fenti vegyületeket a szokásos gyógyászati készít­- menyek,. így porok, szemcsék, tabletták vagy injek­ciók alakjában adagolhatjuk. Bár az adagolt mennyi­ség a vegyület fajtájától, a betegségtől és a szimptó­máktól függ, orális adagolás esetén felnőtteknek a napi adag körülbelül 0,1-10 g és parente ralis adagolás esetén felnőtteknek napi körülbelül 1-1000 mg. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. /. példa 100 ml etanolban feloldunk 2,3 g fémnátriumot és 4 C°-on hozzáadunk 17 g 7-amino- 3,4,5,6-tetrahidro-2H-azepin-ecetsavas sót. Az elegyet 30 percen keresz­tül keverjük, majd 6 C° alatti hőmérsékleten hozzá­adunk 21 g etil-etoximetilmáonátot. Az elegyet 30 percen át keverjük és közben jeges vízzel hűtjük, majd 1 órán keresztül visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. Az oldószer ledesztillálása után a maradék­hoz vizet adunk és az elegyet kloroformmal extrahál­juk. A kloroformos réteget vízzel mossuk és az oldószert vákuumban lepároljuk. A maradékot éter­ben feloldjuk és 3%-os sósavval extraháljuk. A vizes réteget éterrel mossuk, nátriumkarbonáttal meglúgo­sítjuk és kloroformmal extraháljuk. A szerves fázist vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük és betöményítjük, így 14 g kristályos anyagot kapunk. Etanol-éter elegyből végzett átkristályosítás után 5,35 g 3-etoxikarbonü -7,8,9,10-tetrahidro-pirimido [l,2a]-azepin -4(6H)-ont kapunk, amelynek olvadás­pontja 80-82 C°. Az anyalúgból további 7,50 g kristályt kapunk. Elemzési eredmények Ci2 Hi 6 N 2 03-ra számítva: számított: C 61,00%, H 6,83%, N 11,86%, talált: C 61,01%, H 6,96%, N 11,89%. Infravörös spektrum (CHá3 ): 1730,cm— 1 (észterkar­bonil), 1680-1705 cm-1 (amidkarbonil). NMR-spektrum (100 MHz, CDCI3): 1,36(3H,t ,J = 7Hz) CH3 -CH 2 -1,83 (6H br.s) -CH2 ^CH 2 -CHj -CH 2 -CH 2 ­N I 3,0(2H) -CH2 -CH2-C=N 4,2(2H)-CH2 -CBTN 4,30(2H, q, J=7Hz) CH3 -CH 2 -O 4,48(lH,s) =N-C=G H 2. példa 12,7 g O-metilkaprolaktim, 25 g etil-etoximetil­malonát és 8 g ammóniumacetát elegyét 7,5 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával, majd az oldószert vákuumban lepároljuk. A maradékot felold­juk 6%-os sósavban, éterrel mossuk, nátriumkarbonát­tal meglúgosítjuk és éterrel extraháljuk. Az éteres fázist vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom