167660. lajstromszámú szabadalom • Művese szabályozott ultrafiltrációs vérdializálására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972.XII.5. (RO-688) Elsőbbsége: Franciaország: 1971. XII.6. (71-43720) Közzététel napja: 1975. VI.28. Megjelent: 1978.XII.15. 167660 Nemzetközi osztályozás: A 61 m 1/24; G 01 n 33/16; A 61 f 1/24 / i ír; Feltalálói k): Granger Alain, flzikus, Lesigny (Seine-et^larne), Sausse André, orvos, Sceaux (Hauts-de-Seine) Franciaország Tulajdonos: Rhone-Poulenc S A. Párizs, Franciaország Művese szabályozott ultrafiltrációs vérdíalizálásra 1 A találmány tárgya művese vér dializálására az ultrafiltrációs teljesítmény pontos szabályozásának lehetőségével. Olyan betegek vérét, akiknek a veséje rosszul vagy egyáltalán nem működik, időnként dializálni kell a káros anyagcseretermékek eltávolítására. Minden kezelés alkalmával pontosan meghatározott vízmennyiséget kell kivonni ultrafiitrációvá a dializáló hártyán át, hogy el lehessen kerülni a vérnyomás fokozódását vagy éppen ödémák képződését. A beteg állapota az eltávolított vízmennyiségtől függ. A Josef Lucas Ltd. birminghami cég által gyártott készülékben a vérdializálás során a víz elvonása közben szabályozzák a dializáló folyadék depressziójának mértékét. Mivel azonban az ultrafíltrátum a dializáló folyadékkal együtt távozik, általában dializálás közben nem állapítható meg, hogy mennyi vizet sikerült elvonni (lásd a 3 527 700 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást is, feltaláló: Baxter). Ez ugyanis számos más tényezőtől függ, például a vérnek a dialízis közben változó összetételétől, a vér és a dializáló folyadék nyomása ismeretének pontosságától a hártya szintjén, a hártya természetétől és az eltömődöttsége mértékétő, és annál bizonytalanabb, minál nagyobb az ultrafiltrálás sebessége a hártyán át. Ennélfogva a vérdializis eredménye paradoxszerűen annál bizonytalanabb, minél jobb minőségű ultrafiitrációra képes a hártya. Utólag természetesen korrigálható az eredmény, de nem elég gyorsan ahhoz, hogy ne zavarodjék meg a sejtkörnyezet egyensúlya. Ennélfogva előnyös} ha a vérdializáló kezelés előtt, tehát előre meghatározható az ultrafiitráció menete, és nincs szükség utólagos korrekciók végrehajtására. A korszerű hártyák gyakran túlságosan gyorsan 5 ultrafiltrálnak, különsen gyermekek kezelése során. Ezért a fiitráció sebességét elfogadható értékre kell tudni csökkenteni, sőt az ultrafiitrációt bizonyos esetekben meg is kell tudni állítani. A vér ultrafiltrálására használt, illetve javasolt 10 berendezések terén a technika állását a W.K. Stewart és A.R. Rimmer által a The Lancet 1973. április 14. száma 809. oldalán leírt készülék képviseli. Ez lényegében egy zárt tokban elhelyezett csőtekercs. A vér a beteg érrendszerére kapcsolt csőtekercsben kering, a 15 dializáló folyadék a doboz belsejében a csőtekercs mentén áramlik, a folyadékot részben recirkuláltatják, és egy adagoló szivattyú segítségével gondoskodnak a friss és a recirkuláltatott folyadék előre meghatározott keverékarányáról. A nem recirkulálta-2Q tott folyadékot és az ultrafiltrátumot azután egy túlfolyón át kibocsátják. Ebben a készülékben a dializáló folyadék nyomása az atmoszférikus nyomásnál legfeljebb 250 Hg-mm-rel kisebb, ami egy beteg óránként 550-800 ml vérének 25 ultrafiltrálását teszi lehetővé, amikor a vér percenként legfeljebb 200 ml sebességgel és 50 Hg-mm-nél kisebb nyomással kering. A találmány szerinti új készülék ettől a The Lancetban közölt készüléktől a következő lényeges 2Q jellemzőkben különbözik: a) a dializáló folyadék kifelé zárt áramkörben mozog; ez lehetővé teszi az egész dializáló folyadék 167660
