167637. lajstromszámú szabadalom • Eszköz mikrobiológiai célra és eljárás az eszköz előállítására

7 167637 8 Mint korábban említettük, a találmány szerinti eszköz tartalmazhat szinindikátorokat és háttér színezékeké t. Ilyen szinindikátorok és háttér színezékek megkülönböztető jelleggel bírnak a találmányra vonatkozólag. A "szinindikátor" kifejezés alatt olyan színezékeket értünk, amelyek mikroorganizmusok növekedésének a hatására színüket változtatják. Szinindikátorként igy használható valamilyen egyszerű pH-indikátor, például a fenolvörös, amelynek szine narancssárgáról élénk rózsaszínűre változik valamilyen, a vegyületben karbamidot lebontani képes mikroorganizmus jelenlétében, Szinindikátorként használhat ó továbbá valamilyen redox-indikátor, például valamilyen tetrazólium-származék, -Így a 2,3,5,-trifenil-tetrazólium-klorid, amelynek szine színtelenről intenzív vörösre változik a legtöbb mikroorganizmus jelenlétében. A szinindikátor használatával a mikroorganizmusok telepei könnyebben észlelhetők, ha a találmány szerinti eszközt félkvantitativ vizsgálati eszközként hasznosítjuk. Másrészről a "háttérszinezék" kifejezés alatt olyan színezékeket értünk, amelyek nem sznvednek változást a mikroorganizmusok jelenlétében, A háttér színezékek feladata igy csupán színes háttér biztosítása a mikroorganizmusok képződött telepeinek megfigyelésekor, mely ilyen festékek távollétében nehéz, például lényegében átlátszó telepek esetén. Számos színezék, igy például az amorántvörös használható háttérszinezékként, ez a színezék például vörös hátteret biztosit, A találmány szerinti eszköz egy előnyös kiviteli alakja szerint az abszorbens szövet valamilyen reagenssel, igy valamilyen szuszpendáló szerrel, például közömbös gyantával, karragénekkel, alginátokkal és különböző komplex poliszacharidokkal vagy polipeptidekkel lehet átitatva, A szuszpendálószer feladata az átitatás elősegítése, valamint az abszorbens szövetből a reagensek eluálódásának megakadályozása, vagyis a vizsgálati eszköz vizfelvétele során a szuszpendálószer megakadályozza a reagensek kilugozódását az abszorbens szövetből, A találmány szerinti eszköz előállítására szolgáló eljárás két alapvető műveletből áll, éspedig a gélréteg vagy rétegek kialakításából és a kapott laminált szerkezet szárításából. Az abszorbens szövet vagy a gélrétegek impregnálását előnyösen a gélréteg vagy rétegek kialakítása előtt végezzük, A gélréteg vagy rétegek kialakítását a gél vizes oldatának öntésével vagy szórásával, illetve bemártással vagy "hengerléssel" olymódon végezzük, hogy folyamatos rétegek alakuljanak ki, ahol az első réteggel a korábban részletesen ismertetett határréteget is kialakítjuk. A találmány szerinti eszköz előállítási eljárását illetőleg megjegyezzük, hogy valamely gélréteg kialakítását nem feltétlenül a felsorolt müveletek valamelyikével foganatosítjuk, hanem a gélréteg kialakítása számos müvelet eredménye lehet, A rétegek közötti különbség inkább a különböző összetételű gélek felhordásának eredményeképpen jelentkező különbségben, valamint a reagensek különbségében és a reagensek eltérő koncentároiójában rejlik, mint a rétegvastagságban vagy a kialakítási módban, A kapott laminált szerkezetet ezt követően csaknem teljesen megszárítjuk valamilyen alkalmas módszerrel, például kemencében szabályozottan végzett szárítással, szobahőmérsékleten történő szárítással vagy csökkentett nyomáson, A száritást végezhetjük például szobahőmérsékleten csökkentett páratartalmu, azaz például 5-20 % relativ páratartalmu helyiségben 10-15 órán át tárolással. Gyorsabb szárítási módszer, ha az eszközt szárítókemencében 50 °C-on szárítjuk 0,5-2 órán ét. A kapott, lényegében száraz eszközt előnyösen valamilyen tartóhoz rögzítjük az 1. és 6, ábrákon bemutatott módon, A laminált szerkezet és a tartó rögzítési módját ugy kell megválasztanunk, hogy az ne károsítsa a mikroorganizmusokat és ne befolyásolja az eszköz diffúziós vagy abszorpciós jellemzőit. Mint korábban emiitettük, a találmány szerinti szerkezet többféle kiviteli formát ölthet és többféle módon használható fel mikroorganizmusok tenyésztésére, kimutatására és elemzésére, A csatolt ábrák a kiviteli formákat illusztrálják. A felhasználást illetőleg kétféle kísérleti módszert használhatunk, éspedig az úgynevezett "bekenési" és az úgynevezett "mártsd be - inkubáld - olvasd le" technikát. Ha a "bekenési" kísérleti technikát alkalmazzuk, a találmány szerinti eszközt bemártjuk vagy más módon érintkeztetjük valamilyen steril folyadékkal a gélréteg vagy — rétegek csaknem teljes vizfelvételéhez /vizzel telítéséhez/ elegendő időn át, majd a gélből álló fedőréteget "bekenéssel" oltjuk be. A "bekenési" technikát alkalmazva f élkvantitativ eredmények kaphatók, ahol a vizsgált minta ismert mennyiségét vagy ismert térfogatú mennyiségét kenjük fel a gélfelületre. Szabványosított körülmények között végzett inkubálás után /melyet előnyösen zárt tartályban, például a 32 műanyagtárolóban végzünk a folyadékelpárolgás megelőzésére/ a mikroorganizmus növekedése vagy nemnövekedése könnyen megállapítható a gélfelület megfigyelése utján. Ha a fentiekben ismertetett félkvantitativ "bekenési" technikát alkalmazzuk, a gélfelületen a mikroorganizmusok telepeinek sűrűsége és megfelelő standard összehasonlításéval valamilyen fertőzés mértékét félkvantitative meghatározhatjuk. Ha az úgynevezett "mártsd be - inkubáld -olvasd le" technikát alkalmazzuk, a találmány szerinti eszközt a vizsgálni kívánt folyékony halmazállapotú mintába mártjuk, majd a gélréteg vagy- rétegek csaknem teljes vizfelvételéhez szükséges idő eltelte után az eszközt kiemeljük a mintábó}., és a felesleges folyadékot az eszközről lefolyni hagyjuk, A fenti müvelet eredményeképpen a gélrétegek vizzel telitődnek és egyidejűleg a vizsgálati eszköz beoltása is megtörténik. A mikroorganizmusok növekedéséhez szükséges nedvességet is felszivja ugyanekkor az abszorbens szövet. Ha a folyadék tartalmaz mikroorganizmusokat, akkor azok az abszorbens szövetbe és a gélfelületre kerülnek. A mikroorganizmusok növekedése igy mind az abszorbens szövetben, mind a gélfelületen megindul, de a szöveten belül képződő telepek elhanyagolhatók a gél felületén növekvő telepek mellett, A nedvesség elpárolgásának megelőzésére lezárható tartályban szabványosított körülmények között végzett inkubálás után a mikroorganizmusok növekedése vagy nemnövekedése könnyen megállapítható a gélfelület megfigyelésével. Mindkét fent ismertetett kísérleti módszer esetén a mikroorganizmusok növekedése a gélfelületen megy végbe, igy a telepek a felületről eltávolíthatók további elemzés, például Gram-próba céljára. Gélek, igy például a Petricsészés kísérleti módszernél szokásosan használt agar-agar gél alkalmazása lehetővé teszi a tiszta telepek morfológiai vizsgálata által a fertőzés tipusának gyors diagnózisát. Az agar-agarból álló fedőréteg felülete gyakorlatilag ekvivalens a Petri-csészés kisérleti módszerben használt agar-agar gél felületével. A felületi növekedés, valamint a gélfelület jellege következtében a találmány szerinti eszköz mikroorganizmusok kimutatására rendkívül hatékony eszköz a mikrobiológusok és laboratóriumi orvosok számára. A találmány szerinti eszköz lényegében dehidratált állapota következtében rendkivül stabil, vagyis gélfelülete hosszú időn át felhasználható marad, illetve dehidratált állapota következtében a környezetből nem fertőződhet. A találmány szerinti eszköz továbbá megbízható, minthogy a folyamatos átmeneti határréteg biztosítja a kölcsönös kapcsolatot a nedvességet visszatartó abszorbens szövet és a mikroorganizmusok növekedését biztositó gélréteg között; kompakt volta következtében egyszerűen használható és a technika állása szerint ismert kisérleti eszközök és módszerek költségeinél kisebb kiadásokkal jár előállítása és felhasználása. Így a találmány szerinti eszköz a mikrobiológiában különlegesen előnyösen használható fel. A találmányt közelebbről äz alábbi példával kivánjuk megvilágítani. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4