167596. lajstromszámú szabadalom • Amino-CEF-3-AM-4-karbonsav-származékok előállítására és izolálására
3 167596 4 amelyet már leszűrtünk, vagy még nem. Egy ilyen leszűrt fermentlé mindazonáltal a találmány szempontjából kezeletlen lének számít. A vizes cefalosporin C típusú vegyületeket tartalmazó közeget betöményíthetjük; a metanollal kezelt fermentlét a későbbiekben részlegesen kezelt lének referálják. A 5 kezelendő cefalosporin C típusú vegyület egy gyanta eluátumban is jelen lehet, amely egy fermentlének egy vagy több gyantaoszlopon történő átengedéséből származik, és mely a cefalosporin C származék részleges tisztítására szolgál. 10 A 3 160631 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás a cefalosporin C nátriumsójának acilezését, majd ezt követően a termék észterezését írja le. A sót vízben oldják, majd nátriumhidrogén- 1& karbonáttal és acetonnal kezelik 0 C°-on. A kapott elegyet benzoilkloriddal kezelik acetonban. Ezután a reakcióelegyet kloroformmal extrahálják, megsavanyítják és az N-acilezett cefalosporin C-t metil-izobutil-ketonnal extrahálják. Az N-acil-cefalosporin C 2 Q termék az oldószer elpárologtatása után visszamarad és ezt alakítják át a megfelelő metildiészterré. A 3 234 222 és 3 234 223 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások egy olyan védőcsoport általános használatáról számolnak be, 25 amellyel a cefalosporin C egy inünoéterének szabad aminocsoportját látják el a cefalosporin C hasítása idején. Azonban ezek a szabadalmi leírások, bár magukban foglalják a cefalosporin C iminoétere aminocsoportjának egy lehetséges védőcsoportjaként 3 Q az egy halogénatommal helyettesített benzoilcsoportot, nem terjed ki az oltalmi körük a 4-klórbenzoilvagy a 2,4-diklórbenzoil-csoportra és az N-acilezett származékok semmilyen felhasználására a nyers cefalosporin C típusok tisztításában. 35 A 3 467 654 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint a cefalosporin C kiindulási fermentlé szűrletéből acetonnal kicsapják a szennyeződéseket, majd a kicsapott szennyeződéseket leszűrik, a tisztított szűrletből egy anioncserélő gyantán 4Q adszorbeálják a cefalosporin C-t, majd egy sav-pufferal eluálják a cefalosporin C-t a gyantáról. A 3 641 018 és 3 739 002 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban olyan N-acilezett cefalosporin C származékok állnak oltalom alatt, 45 melyekben az acilcsoport egy a-halogén- vagy a,a-dihalogén- (C2 —C 4 )-alkanoil-csoport. Ezek a származékok nehezen oldódnak a megfelelő oldószerekben. A problémák egyike a cefalosporin C nátriumsójának kiindulási anyagként történő alkalmazásából ered 50 a 7-amino-cefalosporinsav (7—ACA és végülis a cefalotin és/vagy cefaloglicin antibiotikum készítésében, amely annak tulajdonítható, hogy a fermentációs úton készült cefalosporin C nátriumsójának visszanyerésekor nagy molekulasúlyú poliszacharidok és 55 fehérje melléktermékek is jelen vannak szennyeződésként. Ezek a poliszacharidok és fehérje melléktermékek valószínűleg a fermentáció alatt keletkeznek és oldhatósági tulajdonságaik hasonlóak a cefalosporin C nátriumsójának oldhatósági tulajdonságaihoz. Ezek az 60 oldhatósági tulajdonságok teszik nehézzé a szennyeződések eltávolítását a cefalosporin C típusú vegyületek mellől. Az olyan eljárás, mint amilyen a membrán szűrés, sikeres szennyeződések eltávolítása szempontjából, azonban ez az eljárás jelenleg nem alkalmazható 65 a gyártási műveletből származó hatalmas térfogatú fermentlevek szűrésére. A cefalosporin C nátriumsójának átkristályosítással történő tisztítása továbbá csak részlegesen nevezhető sikeresnek, mivel az alkalmazott körülmények szintén a szennyeződések kicsapódását eredményezik. A nagy molekulasúlyú polimer szennyeződések, amelyeket itt pontatlanul „poliszacharidok"-nak nevezünk, előidéznek néhány problémát a cefalosporin antibiotikumok, mint amilyen a cefalotin, szintéziseiben. A cefalosporin C nátriumsójának 7—ACA-vá történő hasítása, amikor oldószerként kloroformot alkalmazunk, magában foglalja a 7—ACA-t tartalmazó fázisnak a szerves, kloroformos fázistól való elkülönítését. A „poliszacharidok" jelenléte megnehezíti ezt az elválasztást, ugyanis a „poliszacharidok" hajlamosak a kloroform-víz emulzió stabilizálására. Egy mostanában kifejlesztett tetrahidrofurános hasítási eljárással kiküszöbölhetők lennének az emulziós nehézségek, ugyanis ez az új eljárás azzal az előnnyel rendelkezik, hogy nincs szükség a szerves fázis és a vizes fázis elválasztásra. Azonban a gyakorlat azt mutatta, hogy a tetrahidrofurános eljárás csupán elhalasztja a problémát a következő lépésig, mivel akad még nehézség a tetrahidrofurános eljárásból származó 7—ACA acilezésével kapcsolatban is. így szükséges egy olyan módszer, melynek segítségével elkerülhető a „poliszacharidok" káros jelenléte a cefalosporin C származékokban. Egy ilyen módszer fokozná a cefalosporin konverziót, így például a cefalosporin C cefáfotinné alakulásának szekvenciáját. A probléma egy lehetséges megoldása abban rejlik, hogy találjunk egy olyan cefalosporin C típusú származékot, amelynek oldhatósági jellemzői jelentősen különböznek a „poliszacharid" szennyeződések oldhatósági jellemzőitől, például olyan származékokat, amelyek a megfelelő szerves oldószerekben oldhatók, de vízben oldhatatlanok. Ezen kedvező tulajdonságokkal rendelkező cefalosporin C származékok iránti kutatómunka nem volt könnyű feladat és az ilyen megfelelő származékok megtalálása egyáltalán nem volt előre várható. Különféle N-(védett) -cefalosporin C származékokat állítottunk elő és tanulmányoztuk azokat abból a szempontból, hogy mennyiben használhatók fel közbenső termékekként a cefalosporin C-ből kiinduló 7-amino-cefalosporánsav (7—ACA) előállítására. Azonban a legtöbb vizsgált származék nem mutatott hajlandóságot a kívánt kristályos származék kialakulására egy vizes-szerves oldószerrendszerből. Például az N-(p-nitrobenzoü) -cefalosporin C, az N-(p-toluolszulfonil) -cefalosporin C, az N-(p-klórbenzolszulfonil) -cefalosporin C szabad sav alakjai nem képeznek kristályos termékeket. Ezenfelül az N-propionil-, az N-benzoil-és az N-klóracetil-cefalosporin C sem hajlamos kristályosodásra egy vizes-szerves oldószerrendszerből. Azonban találtunk bizonyos olyan oldhatósági jellemzőkkel rendelkező cefalosporin C származékokat, amelyek alkalmasak arra, hogy előnyösen felhasználhassuk azokat a 7—ACA és/vagy más hasonló 7-amino-cefalosporin vegyületek előállítására szolgáló eljárásokban. A találmány tárgya eljárás új cefalosporin C típusú származékok előállítására, amelyek oldhatósági jellemzői jelentősen különböznek a „poliszacharidok", cefalosporin C típusú vegyületeknek és ezek sóinak oldhatósági jellemzőitől. Közelebbről, a cefalosporin C új származékai közönséges szerves oldószerekben oldhatók és vízben oldhatatlanok.
