167569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anhidrofuranóz-származékok előállítására
11 167569 12 benzoiloxi-, például metoxibenzoiloxi-, halogénbenzoiloxi-, például klórbenzoiloxi- vagy főképpen benzoiloxigyök. Karbóniumion hátrahagyásával lehasítható X! vagy X2 gyök főképpen valamely halogénatom, így fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom. Karbóniumion hátrahagyásával lehasítható Xj gyök továbbá főképpen valamely reakcióképes észterezett hidroxilgyök, így valamely erős szervetlen vagy szerves savval, mint kénsawal vagy szerves szulfonsawal, így aromás vagy alifás szulfonsavval, például benzolszulfonsavval, 4-brómbenzolszulfonsavval, 4-toluolszulfonsawal, rövidszénláncú-alkánszulfonsawai, például metánszulfonsawal vagy etánszuifjasawal észterezett hidroxilcsoport. így X, főképpen benzolszulfoniloxi-, 4-brómbenzolszulfoniloxi-, 4-toluolszulfoniloxi-, metánszulfoniloxi- vagy etánszulfoniloxigyök. Karbónium hátrahagyásával lehasítható X2 gyök továbbá főképpen a szabad, reakcióképes észterezett vagy reakcióképes éterezett hidroxilcsoport^ vagy az X2 gyök az OR 2 csoporttal epoxicsoportot képez. X2 mint reakcióképes észterezett hidroxilcsoport főképpen valamely erős szervetlen vagy szerves savval, így kénsavval vagy rövidszénláncú alkánkarbonsawal, így propionsavval vagy elsősorban ecetsavval, vagy valamely ariikarbonsavval, így benzoesavval vagy halogénbenzoesawal, például klórbenzoesavval észterezett hidroxilcsoport. így X2 jelentése főképpen benzoiloxi-, propoxi- vagy elsősorban acetoxigyök. X2 mint reakcióképes éterezett hidroxilcsoport főképpen valamely alifásán éterezett hidroxilcsoport, így cikloalkiloxi-, például ciklohexiloxi-, aril-(rövidszénláncú)-alkoxi-, így benziloxi-, vagy elsősorban alkoxi-, így rövidszénláncú alkoxi-, például metoxivagy etoxicsoport. A karbóniumion hátrahagyásával lehasítható X2 gyökként kiváltképpen alkalmasak a hidroxil-, metoxi-, etoxi-, az OR2 -csoporttal együtt képezett epoxicsoport, valamint főképpen valamely halogénatom vagy rövidszénláncú-alkanoiloxi-, például acetoxigyök. Kiváltképpen megfelelő, karbóniumion hátrahagyásával lehasítható Xj gyökök a halogénatomok vagy a szulfoniloxi-csoportok, így a p-toluolszulfoniloxi-csoport. A (IV) általános képletű vegyület savval vagy bázissal történő kezelését főképpen valamely Lewis-savval, erős szervetlen savval, vagy szervetlen vagy szerves bázissal végezzük. A Lewis-savak elektronakceptorok, például olyanok, amelyekben egy atom egy teljes oktettnél kevesebb elektront tartalmaz, így a bórtri-(rövidszénláncú)-alkilek, például bórtrimetil vagy főképpen a bórtrihalogenidek, például bórtrifluorid, bórtriklorid vagy bórtribromid. Megfelelő Lewis-savak azonban elsősorban azok a fémhalogenidek is, amelyekben a centrális atom több mint nyolc külső elektront tud felvenni, így a titántetrahalogenidek, niobiumpentahalogenidek vagy tantálpentahalogenidek, például titántetraklorid, nióbiumpentaklorid vagy tantálpentaklorid, vagy főképpen óndihalogenidek, cinkdihalogenidek és kiváltképpen óntetrahaíogenidek, például óndijdorid, cinkdiklorid és elsősorban óntetraklorid. Megfelelő erős szervetlen savak például a halogénhidrogénsavak, főképpen a fluorhidrogén. Megfelelő szervetlen bázisok főképpen az alkálihidroxidok, vagy földalkálihidroxidok, vagy a megfelelő karbonátok vagy bikarbonátok, így nátriumhidroxid, káliumhidroxid vagy kiváltképpen báriumhidroxid vagy nátriumbikarbonát. Megfelelő szerves bázisok főképpen az alkálialkoholátok, így az alkáli-rövidszénláncú-alkanolátok, például nátriumetilát, kálium-terc.butilát vagy elsősorban nátriummetilát, valamint a nitrogéntartalmú bázisok, így főképpen a sztérikusan gátolt nitrogéntartalmú bázisok, például tercier aminők vagy a tercier aminők kvaterner arnmórúumsói, így a tri-(rövidszénláncú)-alkilaminok, például trietilamin, vagy főképpen trimetilamin, vagy tri-(rövidszénláncú)-alkilammóniumhalogenidek, például trietilammóniumbromid, vagy főképpen trimetilammóniumbromid, vagy a nitrogéntartalmú heterociklusos aromás bázisok, így kinolin vagy piridin. Ha a (IV) általános képletű vegyületben az Xt és X2 gyökök egyike hidroxilgyök és a másik halogénatom, úgy előnyösen savval vagy bázissal is kezelhető. Ha X! hidroxilgyök és X2 halogénatom, akkor a megfelelő savak például a fluorhidrogén vagy főképpen a Lewis-savak, és a megfelelő bázisok például a sztérikusan gátolt nitrogéntartalmú szerves bázisok. Ha Xt halogénatom és X2 hidroxilgyök, akkor a megfelelő savak a fluorhidrogén vagy főképpen a Lewis-savak, és megfelelő bázisok például a szervetlen vagy szerves bázisok. Ha Xi negatív töltésű oxigénatom hátrahagyásával hasítható gyök és X2 karbóniumion hátrahagyásával lehasítható gyök, úgy a kezelést előnyösen savakkal, így erős szervetlen savval vagy Lewis-savakkal végezzük. A kezelést önmagában ismert módon, hűtés közben, például —10 és +10 C° közötti hőmérsékleten, vagy szobahőfokon, tehát körülbelül +20 C°-on végezzük. A reakció gyorsítása céljából enyhe, például kb. 40 C°-os melegítést is alkalmazhatunk. A kezelést előnyösen oldószerben, célszerűen halogénezett szénhidrogénekben, így halogén-(rövidszénláncú)-alkánokban, például metilénkloridban, kloroformban vagy főképpen diklóretánban vagy aromásokban, így toluolban vagy xilolban, előnyösen víz kizárásával végezzük. Ha X! karbóniumion hátrahagyásával lehasítható gyök, amelyet általában azon C-atomon végbemenő inverzió mellett hasítunk le, amelyhez az Xi kapcsolódik, és X2 negatív töltésű oxigénatom hátrahagyásával hasítható, úgy a kezelést előnyösen bázisokkal, így szervetlen vagy szerves bázisokkal végezzük. A kezelés önmagában ismert módon történhetik, hűtés közben, például körülbelül —10 és +10 C° közötti hőmérsékleten, vagy szobahőfokon, tehát körülbelül +20 C°-on. A reakció gyorsítása céljából enyhe, például körülbelül 40—60 C° melegítést alkalmazhatunk. A kezelést előnyösen oldószerben, célszerűen vízben, alkoholokban, így rövidszénláncú alkanolokban, például 6
