167554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa,béta-telítetlen poliészter és fotopolimerizálható készítmény előállítására

3 167554 4 ben a kénatom a kettőskötés miatt aktivált, az aromás diszulfidok és az aromás csoportokat tartalmazó tioéterek, bizonyos halogénvegyületek, valamint a benzoin és származékai. Az utóbbit megkülönböztetett figyelemmel kezelhetjük, mivel különösen aktív. A poliészterek aktív keméflyítési eljárásának javított változatát az 1694149 számú német közzétételi okirat szerint az jellemzi, hogy a telítetlen poliészterek és kopolimerizálható mono­merek keverékét ultraibolya fénnyel úgy sugároz­zák be, hogy bizonyos benzoin vegyületeket adnak hozzá, így a keményedés rendkívül rövid idő alatt következik be. Néhány év alatt sokféle ipari besugárzó-beren­dezést létesítettek, melyekkel a telítetlen poliészter­gyanták és kopolimerizálható monomerek paraffin­tartalmú keverékeiből készült bevonatok két perc alatt keményíthetők. így beigazolódott, hogy a feldolgozás során rendkívül rövid ciklusidők érhetők el. Az 1 024 654 számú NSZK közzétételi iratban közölt telítetlen poliészterek és kopolimerizálható monomerek levegőn száradó keverékét ezideig nem sikerült olyan mértékben reakcióképessé tenni, hogy a paraffintartalmú poliésztereknél szokásos rendkívül rövid ciklus alatt lehessen azokat feldolgozni. Ez mostanáig útjában állt az ipari alkalma­zásnak. Meglepő módon azt találtuk, hogy az 1 024 654 számú NSZK közzétételi irat szerinti telítetlen poliésztergyantakeverék gyártásakor a speciális komponens-keverék megválasztásával — a reakcióképesség váratlanul megnő. A növekedés olyan mértékű, hogy már nem probléma a fényhatásra keményedő, levegőn száradó telítetlen poliészter-gyantakeverékek besugárzó berendezések­ben történő ipari felhasználhatósága rendkívül rövid, kétperces vagy ennél kevesebb ciklusidő alatt. Következésképpen a találmány tárgya — mint már részletesen ismertettük a leírás elején — eljárás telítetlen poliészter és fotopolimerizálható készít­mény előállítására. A rövidszénláncú 3—4 értékű alkoholok mono-, di- vagy trialliléterei közül példaként a trimetil­propán mono- és dialliléterét, a glicerin diailiiéterét és a pentaeritrit trialliléterét említjük meg. Az 1-vagy 2-értékű, telített rövidszénláncú éter-csopor­tokat tartalmazó rövidszénláncú alkohol példáiként említjük a dietilénglikolt, trietilénglikolt és dipro­pilénglikolt, valamint a dietilénglikol-monobutil­étert. Éter-csoportokat nem tartalmazó, kismennyiségű 2-értékű alkoholt is keverhetünk az elegyhez. Az ilyen 2-értékű alkoholokra példaként említhetjük az etilénglikolt, propándiol-l,2-t, butándiol-l,3-t, butándiol-l,4-t. Kopolimerizálható monomer vegyületeken olyan monomer vegyületeket értünk, amelyek a telítetlen poliészterrel addíciós reakcióban kopolimerizálódni képesek. A jelen találmány alapján használható monomerek közé számítjuk a poliészter-gyártásban szokásos telítetlen vegyületeket, ezek tetszés szerint akár a-helyzetben helyettesített vinil-csoportokat, vagy ^-helyzetben helyettesített alkil-csoportokat tartalmaznak. Ilyen vegyület például a sztirol, akrilsav és észterei, metakrilsav és észterei. 5 A találmány szerinti eljárásban alkalmazott fotoiniciátorokra (lásd még az 1 694 149 számú német közzétételi okiratot, valamint a 731 589, 736 606, 736 607, 741 343 és 741 341 számú belga szabadalmi leírásokat) példaként említhető a 10 benzoin-metiléter, -etiléter, -szekunder-butiléter, -n-propiléter, -izopropiléter, -butiléter, -izobutiléter és -feniléter, az Oi-metilbenzoin-metiléter, a-fenil­benzoin-etiléter, a-fenilbenzoin-metiléter, a-allilben­zoin-etiléter, a-benzilbenzoin-etiléter, a-hidroxime-15 til-benzoin és izopropilétere, a-acetoximetil-ben­zoin-izopropiléter, 4-benzoil-4-fenil-l,3-dioxolán, a-(0-cianoetil)-benzoin-etíléter és a-(/3-karboxietil)­-benzoin és etilétere, a-(0-karboxietil)-benzoin­-alliléterek és sóik: benzoin-trimetilszilil-éter, 20 ct-metilbenzoin-trimetilszilil-éter, a-etilbenzoin-trime­tilszilil-éter, a-fenilbenzoin-trimetilszilil-éter, 4,4'-dimetilbenzoin-trimetilszilil-éter és a 4,4'-dimet­oxibenzoin-trimetilszilil-éter. 25 A fényhatásra polimerizálható vegyületeket vagy keverékeket stabilizálhatják inhibitorok, például p-benzokinon, hidrokinon, 3-metilpirokatechin, vagy fémvegyületek ismert mennyiségeinek hozzá­adásával. A fényhatásra polimerizálható vegyületek 30 vagy keverékek egyéb, szokásos adalékanyagokat is tartalmazhatnak, például 0,1-4 súlyszázalék mennyiségben a polimerizációt katalizáló anya­gokat, például peroxidokat is hozzákeverhetünk. Alkalmas peroxidok például a következők: tercier-35 -butil-perbenzoát, dikumil-peroxid, benzoil-peroxid és lauroil-peroxid, különösen pedig a metiletilke­ton-peroxid és ciklohexanon-peroxid. Peroxidok, különösen a metiletilketon-peroxid hozzákeverése továbbá főleg akkor ajánlatos, ha a keményítendő 40 termékeknek a besugárzás alatt, de bizonyos körülmények között a tárolás során is, fényhatásra bekövetkező gyenge elszíneződését meg kívánjuk előzni. A keton-peroxidok mellett fémvegyületeket, 45 például kobalt-naftenátot, cirkónium-naftenátot és vanádium-naftenátot, vagy fém-kelátokat, például kobalt-acetil-acetonátot és cirkónium-acetil-acetoná­tot is adhatunk a keményedés gyorsítása céljából. A keverékek raktározhatósága kétség kívül csökken, 50 ha peroxidok és fém-akcelerátorok egyidejűleg vannak jelen. Ezért ajánlatos lakkbevonatok készítésénél az úgynevezett aktív-alapozó eljárást alkalmazni. Ennek során a bevonó anyagot a szubsztrátumra már előzőleg felvitt, peroxidot 55 tartalmazó rétegre visszük rá. Hogy a fényérzékeny szubsztrátumokat, például a világos színű fát, védjük a reakcióképesség jelentős rontása nélkül, kismennyiségű ultraibolya abszorbenst adhatunk az öntő- és bevonóanyagok-60 hoz. Továbbá kismennyiségű hordozó és töltő­anyag, valamint tixotrópiát előidéző szerek, például üvegszálak, műszálak, kovasav, talkum is jelen lehet a fényhatásra történő polimerizáció során. A fotopolimerizáció végrehajtásához szükséges 65 sugárforrásként akár a természetes napfény, akár 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom