167554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa,béta-telítetlen poliészter és fotopolimerizálható készítmény előállítására
5 167554 6 olyan mesterséges sugárforrások alkalmazhatók, amelyek emissziója a 250—500 mju, előnyösen a 300-400 mn hullámhossz tartományban vannak. Alkalmasak például a higanygőzlámpák, a xenonlámpák és wolfram-lámpák. A jelen találmány szerinti keverékek gyorsan megkeményednek és csaknem színtelen présport és bevonatét adnak kisenergiájú fluoreszcens lámpák ultraibolya és látható sugárzásának hatására is. E lámpák emissziója 300—580 m/ü tartományban van. A fotopolimerizálható készítmény találmány szerinti eljárásában igen előnyösnek bizonyul, hogy a keverékek jelentősebb hőfejlődés nélkül megfelelően ellenőrzött besugárzással keményíthetők. Ennek eredményeképpen még meglehetősen nagyfelületű bevonatok is repedésmentesen alakíthatók ki. Ha peroxidok és fém-akcelerátorok nincsenek jelen, a keményítés szükség esetén félbeszakítható, ha az anyagot sötétbe helyezzük. Az így, előzetesen kapott polimereket raktározva, tetszés szerinti időpontban befejezhető a keményítés. A következő példák az új poliészter-készítmények előállítását és felhasználását szemléltetik: la. példa 2550 súlyrész fumársavat és 451 súlyrész 1,2-propilénglikolt lassan 150C°-ra melegítünk, miközben a keverék felett nitrogéngázt áramoltatunk. Ezen a hőmérsékleten 1141 súlyrész dietilénglikolt, 941 súlyrész trimetilol-propán-diallilétert, 428 súlyrész dietilénglikol-monobutilétert és 0,34 súlyrész hidrokinont adunk az elegyhez. A belső hőmérsékletet 10 C° óránkénti sebességgel 180 C°-ra növeljük, és a kondenzációt addig folytatjuk, míg a kondenzáció az elméleti 98%-ában végbemegy. Az észterezés előrehaladásának jó ellenőrzését teszi lehetővé a viszkozitás- és savszámmérés. A kondenzációt a legjobb akkor leállítani, amikor a DIN 4-es edényben meghatározott viszkozitásértéke 19,5 másodperc illetve a savszám 30. A poliésztert 140 C°-ra hűtjük, majd sztirollal hígítjuk, így 69%-os töménységű oldatot kapunk. Ezt az oldatot 0,31 súlyrész hidrokinonnal stabilizáljuk és az ismert fotóiniciátorral, amely benzoin-származék, 2,5%-nyi mennyiséggel elkeverjük. Az így kapott poliészter-oldatokat 500 ß vastag rétegben filmfelvivőgép segítségével üvegre visszük fel, majd 8 cm távolságból 90 másodpercig nagy fényerejű fluoreszcens csővel (Philips TLAK, 40 watt), majd ezt követően 30 másodpercig nagynyomású higanygőzlámpával (Philips HTQ 70 cm) besugározzuk. Egy óra múlva Albert-Koenig módszer szerint ingával mérjük a keménységet, mely a poliészter keménységének mértékeként szolgál. A különböző fotóiniciátorok mellett mért ingakeménységeket a következő táblázatban összegezzük: Segédanyag, a bevitt gyanta Ingakeménység, formájától függően másodperc (súly%-ban) 5 ^-. 2,2 a-fenilmerkapto-propiofenon 63 10 2.2 benzoin-izopropiléter 107 2.2 benzoin-szekunder-butiléter 102 15 2.2benzoin-etiléter 102 2.2 benzoin-ciklohexiléter 93 2.2 a-allilbenzoin-etiléter 104 20 2.2 a-metilbenzoin--trimetilszilil-éter 100 2.2 a-metilolbenzoin 105 25 2.2 4,4'-dimetilbenzoin-izopropiléter 104 30 120 másodperces teljes megvilágítási idő után a bevonatok felülete karcolásálló, körömmel karcolva keménynek bizonyul. 35 lb. példa (összehasonlító példa) 1765 súlyrész maleinsavanhidridből, 756 súlyrész glikolból, 405 súlyrész 1,3-butándiolból és 1540 súlyrész trimetilolpropán-dialliléterből 40 0,83 súlyrész hidrokinon jelenlétében kondenzációval nyert telítetlen poliészterből sztirollal 70súly%-os oldatot készítünk. A kapott adagból 100 súlyrészt és 20súly%-os toluolos kobaltnaftenát-oldatból 1 súlyrészt 45 2,2 súlyrész benzoin-izopropiléterrel összekeverünk. Ha az la. példában leírt módon keményítünk, a filmek Albert-Koenig-szerinti ingakeménysége 22 másodperc. 2. példa Keverővel, hőmérővel, nitrogénbevezetéssel és visszafolyató hűtővel ellátott négynyakú lombikban 55 2550 súlyrész fumársavat és 451 súlyrész 1,2-propilénglikolt 50 C°-ra melegítünk, miközben a keverék felett nitrogéngázt áramoltatunk. A belső hőmérsékletet óránként 10 Cc -os sebességgel 150C°-ra növeljük, majd 1441 súlyrész dietilénglikolt, 60 757 súlyrész glicerin-diallilétert, 428 súlyrész dietilénglikol-monobutilétert és 0,32 súly rész hidrokinont adunk a keverékhez. A keverék kondenzációját addig folytatjuk, míg a DIN-4 készülékkel a viszkozitás el nem éri a 19,5 másodpercet, illetve 65 míg a 32 savszámot elérjük. Ezen idő alatt a belső 3
