167521. lajstromszámú szabadalom • Ventillátor, elsősorban robbanóképes gáznemű közeg szállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. VIII. 31. (SE-1688) Közzététel napja: 1975. V. 28. Megjelent: 1976. X. 30. 167521 Nemzetközi osztályozás: F 04 d 17/10,19/00, 29/26,29/58 Feltalálók: Ángyán László oki. gépészmérnök 40%, Jakab Elemér oki. gépészmérnök 40%, Budapest, dr. Bánhegyi Mihály oki. vegyészmérnök 10%, Fekete Károly gépészmérnök-tanár 10%, Pécs Tulajdonos: Szellőző Művek, Budapest Ventillátor, elsősorban robbanóképes gáznemű közeg szállítására I A találmány tárgya olyan gázhalmazállapotú közeget szállító ventillátor, amely robbanásképes gáznemű közeg szállítását is úgy biztosítja, hogy az a súrlódás következtében, illetve a ventillátorba bejutó idegen test, illetve testek által létrehozott szikrák keletkezése esetén sem robban fel. Ismeretes, hogy robbanásképes gáz-levegő elegy az esetek döntő többségében technológiai berendezések elszívó egységeinél keletkezik, ahol a működtetéshez ventillátorra van szükség. Robbanásképes gáznemű közeg ventillátorral történő szállítása bekövetkezhet véletlenszerűen, vagy előre meghatározható esetekben. Ilyen pl. ha egy robbanásképes közeggel dolgozó ipari létesítmény technológiai folyamatának meghibásodása során robbanásképes elegy jut az atmoszférába, és onnan a robbanásképes elegy a más feladatra szolgáló ventillátorba jut, vagy pl. ha robbanásképes elegy eltávolításához vészszellőzés esetén ventillátort kell alkalmazni. A földalatti bányászat területén előfordul, hogy a normális üzemmód esetén bányalevegőt szállító, parciális szellőztetést biztosító ventillátor egy véletlenszerű módon bekövetkező sújtólégkitöréskor pillanatok alatt már robbanásképes közeget szállít, és egy esetleges, a ventillátorban keletkező gyújtószikra azonnali robbanáshoz, katasztrófához vezethet. A robbanásképes gáznemű közeg berobbanásának elkerülésére ismert megoldás, hogy a ventillátorral szállított közeg robbanást okozó fázisának koncentrációját mélyen a robbanási koncentrációs pont határ alatt tartják, illetve ennek közelítésekor az üzemet leállítják. (Lásd pl.: Szellőzőberendezések Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 5 által kiadott tervezési segédlete.) Az üzem leállítása általában ritkán megoldható, a gázkoncentrációt érzékelő műszerek költségesek és nehezen beszerezhetők. Ez egyébként sem megfelelő megoldás, mert általában a cél éppen az, hogy a robbanásképes 10 közeg a ventillátorral a kritikus térből mielőbb eltávolítható legyen. Ismeretes, hogy a gépszerkesztő gyakorlatban a ventillátor saját szerkezeti elemeinek, pl. a szívókúpnak és járókeréknek, vagy a csigaháznak és a 15 tengelynek véletlenszerű érintkezéseinél, vagy ütősúrlódásánál, ütközésénél a gyújtóhatású szikra keletkezését megfelelő anyagpárosítással kívánják kiküszöbölni. (Szellőzőművek 7005 sz. prospektusa, 966 411 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás.) 20 A szerkezeti anyagok megválasztásánál általában előírják, hogy a ventillátor állórészei lágy alumíniumból, vagy lágy alumínium-béléssel, illetve bevonattal, a forgórészek pedig acélból készüljenek. Ezen anyagok érintkezésekor valóban nem kelet-25 kezik gyújtóhatású szikra, illetve a keletkező látható szikra energiája a gyújtáshoz szükséges energiaértéknél kisebb. Az anyagpárosítások tényleges eredményeit robbantó kamrában, nyugvó robbanásképes gáztérben végzett vizsgálatok tá-30 masztják alá. Világszerte azonban sem az anyag-167521