167463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzimidazol-származékok előállítására és ilyen hatóanyagot tartalmazó kártevőirtószer

9 167463 10 II. példa Andreas-fajtájú bokorbabot csávázódobozban 10 percig a 23., 24., 25., 1. és 26. példa szerinti vegyületekkel jól elkeverünk. Az alkalmazási koncentrációk 100 kg csávázott vetőmagra számítva 100, 50, 25, 12,5, 6,25 és 3,0 g hatóanyag, összehasonlító szerként az előbbivel azonos hatóanyagkoncentrációban Benomyl-t alkalmazunk. 24 órás behatási idő után ötszörös, ismétléssel mindenkor 10—10 magot cserepekben olyan földbe ültetünk, amelyet előzőleg Rhizoctonia solani-val, vagyis a gyökérrothadás kórokozójával erősen megfertőztünk. A cserépbe ültetett növényeket üvegházba visszük át. Az elvetés után 6 héttel a kikelt növényeket megszámoljuk és a hatásfokot a kikelt egészséges növények %-os értékben fejezzük ki. II. táblázat kísérleti adataiból kivehető, hogy a találmány szerinti I általános képletű benzimidazol-származékok kitűnő, a Benomyl összehasonlító szerrel azonos, részben pedig annál jobb hatást fejtenek ki a Rhizoctonia solani ellen. III. példa 6-leveles stádiumban levő cukorrépát a Cercospora beticola, vagyis a levélfoltossági megbetegedés konídiumaival erősen fertőzünk, majd a növényeket olyan klimatizáló kamrába helyezzük, amelynek 100% relatív légnedvesség tartalma és 25. C° hőmérséklete van. 2 napos fertőzési idő után a növényeket 6 napig olyan üvegházban tartjuk, amelynek hőmérséklete 25-26 C° és 80-90% magas relatív légnedvesség tartalma van. A növényeket ezután négyszeres ismétléssel az I. példában nevezett vegyületekkel 120, 60, 30, 15, 7,5 és 3,75 mg hatóanyag/liter permetlé dózismennyiségben lecsepegésig kezeljük, összehasonlító szerként az előbbivel azonos hatóanyagkoncentrációban Benomyl-t alkalmazunk. A permetbevonat megszáradása után a növényeket üvegházba visszük vissza, ahol azokat a betegség kifejlődéséig tartjuk. A betegség kifejlődését szemrevételezéssel állapítjuk meg. Az ellepettségi fokot a kezeletlen fertőzött kontrollnövényekre számítva az ellepett levélfelület %-ában fejezzük ki a ül. táblázatban. A III. táblázat adataiból megállapítható, hogy a felsorolt vegyületek igen jó gyógyítóhatást fejtenek ki, amely egyenértékű, részben pedig jobb, mint az összehasonlító ismert hatóanyagé. IV. példa Heine VII fajtájú őszibúzát a II. példában megnevezett vegyületekkel rázógépben 10 percig 100 kg csávázandó vetőmagra számítva 200, 100, 50, 25, 12,5 és 6,25 g hatóanyagkoncentrációban jól elkeverünk. Összehasonlító szerként 100 kg vetőmagra számítva azonos adagban Benomyl-t alkalmazunk. 24 órás behatási idő után a csávázott vetőmagot ötszörös ismétléssel mindenkor 10-10 magot felhasználva kertifölddel megtöltött cserepekbe elvetjük és üvegházba visszük át. A kikelt növényeket 3-4 leveles állapotában azokat a búzalisztharmat konídiumaival erősen 5 fertőzzük és az üvegházat 80—90% légnedvesség-tartalomra és 22-23 C° hőmérsékletre állítjuk be. 14 nap inkubációs idő után a növényeket a búzalisztharmattal való ellepettségre megvizsgáljuk és az ellepettségi fokot a kezeletlen fertőzött 10 kontrollnövényekre számítva az ellepett levélfelület %-ában fejezzük ki. A IV. táblázat adataiból megállapítható, hogy a találmány szerinti vegyületek kitűnő szisztematikus hatással rendelkeznek és a búzalisztharmattal való 15 fertőzést általában jobban gátolják, mint az összehasonlításra' alkalmazott, ismert hatóanyag. V. példa \ •••'•' '-20 Kertiföldet a II. példában felsorolt vegyületekkel és Benomyl-lal 1 kg földre számítva 10, 5, 2,5, 1,25, 0,6 és 0,3 mg^hatoanyagkoncentrációban 10 percig -rázqgépben jól° összekeverünk. Äz így 25 kezelt földet cserepekbe o

töltjük és ötszörös ismétléssel mindenkor5

,, 10-19 Heine VII fajtájú 'o búzamagot a.i cserepedbe ültetünk. A cserepeket o végül üvegházba visszük át. \s» -A búza kikelése • után a .növényeket 4-levelés 30 állapotban a búzalisz4harma,t (Erysiphe graminis) konídiumaival. erősen .'fertőzzük és az üvegházat 20-22 C° hőmérsékletre és 80.-90% relatív légnedvesség tártaiámra • állítjuk" be, hogy a gomba számára kedvező növekedési feltételt biztosítsunk. "o 14 napos ^inkubációs idő után a növényeknél ,szemrevétejezéssej a íisztharmattal való ellepettséget megvizsgáljuk és ennek erősségét az ellepett levélfelület %rában fejezzük ki a .,' kezeletlen, 40 fertőzött kontrollnövényekkel összehasonlítva. ° Az V. táblázat adatai azt mutatják, ° hdgy a találmány szerinti vegyületek kitűnő- szisztematikus hatást fejtenek ki, amely általában, véve jobb, mint a? összehasonlításra alkalmazott ismert hatóanyagé. VI. példa Golden Delicious fajtájú almafacsemetéknél 50 6-leveles stádiumban a szarvégek hegyét lecsípjük és az alsó két régebbi levelet eltávolítjuk, végül a növényt a Fusicladium dendritiíum konídiumszuszpenziójával erősen fertőzzük. Az így fertőzött növényeket nedves állapotban két napig 100%-os 55 relatív légnedvesség tartalmú és 20 C° hőmérsékletű klimatizáló kamrában tartjuk. A növényeket végül 18 C° hőmérsékletű és 90—95% relatív légnedvesség tartalmú üvegházba visszük át, 5 napos fertőzési idő után a növényeket 60 négyszeres ismétléssel a 23., 24., 25. és 1. példa szerinti vegyületekkel kezeljük. Az alkalmazási koncentrációk 1 liter permetlére számítva 60, 30, 15, 7,5, 3,75 és 1,9 mg hatóanyag, összehasonlító szerként azonos hatóanyagkoncentrációban 65 Benomyl-t alkalmazunk. 5