167463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzimidazol-származékok előállítására és ilyen hatóanyagot tartalmazó kártevőirtószer

11 167463 12 A permetbevonat megszáradása után a növényeket az üvegházba visszavisszük és ott az ellepettségi fok megállapításáig tartjuk. Az értékelést 3 hetes inkubációs idő után szemrevételezéssel végezzük. Az ellepettségi fokot a kezeletlen fertőzött 5 kontrollnövényekre vonatkoztatva az ellepett levélfelület %-ában fejezzük ki. , A VI. táblázat kísérleti adataiból látható, hogy a találmány- szerinti vegyületek kitűnő, az összehasonlító szerhez képest jobb gyógyítóhatást 10 fejtenek ki, amely e vegyületek jó szisztematikus tulajdonságaira vezethető vissza. VII. példa 15 Rizsnövényeket 4-leveles "állapotban az I. példában megnevezett vegyületekkel négyszeres ismétlést sei 60, 30, 15, 7,5, 3,7.5 és 1,9 mg hatóanyag/liter . permetlé adagban kezelünk. Összehasonlító szerként 20 azonos hatpanyagkohcentrációban Benomyl-t alkalmazunk. A cpermetbevonat megszáradása után a növényeket a 4evélfoltossági megbetegedés kórokozójával, vagyis a Piricularia oryzae-vel erősen fertőzzük és 100%-os relatív légnedvesség tartalmú 25 és 25 C° hőmérsékletű klimatizáló kamrában tartjuk. Miután a növényeket 24 óra hosszat a klimatizáló kamrában tartottuk, egy olyan üvegházba visszük át, amelynek 25-26 C° hőmérséklete és 30 viszonylag magas, 80—90%-os relatív légnedvesség tartalma van. 14 napos inkubációs idő után a növényeknél szemrevételezéssel a Piriculariaval való ellepettséget megvizsgáljuk. Az ellepettségi fokot összehasonlítva a kezeletlen fertőzött kontroll- 35 növényekkel az ellepett levélfelület %-ában fejezzük ki a VII. táblázatban. A táblázat adataiból kitűnik, hogy a felsorolt vegyületek az összehasonlító ismert hatóanyaghoz képest jobb fungicid hatást fejtenek ki. 40 VIII. példa „Rheinlands Ruhm"-fajtájú paradicsomnövényeket kifejlett 3-leveles stádiumban a barnakorhadás 45 (Cladpsporium fulvum) kórokozóinak konídiumaival erősen fertőzünk, végül klimatizáló kamrába visszük át, amelyben 25 C° hőmérsékletet és 100% relatív légnedvesség tartalmat állítunk be. 24 óra eltelte után a növényeket 80—90% relatív 50 légnedvesség tartalom és 25-26 C° hőmérséklet mellett üvegházban tartjuk. 5 napos fertőzési idő után a növényeket az I. táblázatban felsorolt vegyületekkel 60, 30, 15, 7,5, 3,75 és 1,9 mg hatóanyag/liter permetlé 55 koncentrációban lecsepegésig bepermetezünk, összehasonlítószerként az előbbivel azonos koncentrációban Benomyl-t alkalmazunk. A permetbevonat megszáradása után a növényeket az üvegházba visszavisszük és 21 napos 60 inkubációs idő után a barnakorhadási megbetegedés kifejlődése szempontjából megvizsgáljuk. Az ellepettségi fokot szemrevételezéssel állapítjuk meg és a kezeletlen, fertőzött kontrollnövényekkel összehasonlítva az ellepett levélfelület %-ában fejezünk ki. 65 A kísérlet eredményeiből az állapítható meg, hogy a találmány szerinti vegyületek kitűnő gyógyító hatást fejtenek ki és hatásosabbak, mint az összehasonlításra alkalmazott ismert vegyület. IX. példa Flamingsgold fajtájú zab vetőmagot a zabporüszög (Ustilago avenae) .kórokozóival mesterséges úton erősen fertőzünk, majd a II. példában felsorolt vegyületekkel és a Benomyl összehasonlító szerrel 60, 30, 15, 7,5, 3,75 és 1,9 g hatóanyag/100 kg vetőmag adagban rázógépben 10 napig csávázunk. 24 órás behatási idő után, ötszörös ismétléssel, mindenkor 10-10 kezelt csávázott vetőmagot földet tartalmazó cserepekben elvetünk és üvegházban tartunk. A zab sarjadzása után a porüszöggel ellepett fürtöket megszámoljuk. A IX. táblázat adataiból kiderül, hogy a találmány szerinti vegyületek kiváló hatást fejtenek ki a zabporüszög kórokozóira, és általában hatásosabbak, mint az összehasonlításra alkalmazott vegyület. X. példa Silvaner fajtájú szőlődugványokat 4-leveles stádiumban négyszeres ismétlésben a 8. és 11. példa szerinti vegyületekkel 500, 250, 125, 60, 30, 15 mg hatóanyag/liter permetlé adagban kezelünk. Összehasonlításra Benomyl-t (I. összehasonlító szer) és Folpet-eí (II. összehasonlító szer) alkalmazunk, előbbivel azonos hatóanyagkoncentrációban. A permetbevonat megszáradása után a növényeket a Peronospora viticola zoospora-szuszpenzióval fertőzzük, végül 100% relatív légnedvesség tartalmú és 20 C° hőmérsékletű párakamrába helyezzük. 24 óra eltelte után a növényeket üvegházba visszük át, melynek 23 C° hőmérséklete és 80-90% relatív légnedvesség tartalma van. 7 napos inkubációs idő után a növényeket megnedvesítjük, éjjelen át párakamrába tartjuk a betegség kifejlődéséig. Az ellepettségi fokot a szokásos módon szemrevételezéssel értékeljük. Az ellepettségi fokot a kezeletlen, fertőzött kontrolinövényekkel összehasonlítva az ellepett levélfelület %-ában fejezzük ki. A X. táblázat adataiból kiderül, hogy a találmány szerinti vegyületek igen jó, a Folpet összehasonlító szerrel azonos értékű hatást fejtenek ki Peronospora ellen. Az összehasonlító szerként alkalmazott Benomyl ezzel szemben hatástalan a Peronosporával szemben. XI. példa Dugványokból kifejlesztett Silvaner fajtájú szőlőt 4-leveles stádiumban a X. példában megnevezett vegyületekkel kezelünk. Az adag mennyisége 20, 10, 5, 2,5, 1,25 és 0,6 mg hatóanyag/liter