167447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anionos bitumenemulzió előállítására

167447 A találmány szerinti gyorsan törő anionaktív bitumenemulzió összetétele azzal jellemezhető, hogy 40—60 súly% desztillációs vagy fúvatott bitument, 40-30 súly% vizet, 4— 5 súly% 25%-os ammóniumhidroxidot, 4— 5 súly% olaj savat, célszerűen technikai minőségű, elaint. A találmány szerinti eljárás anionos bitumenemulziók előállítására azzal jellemezhető, hogy az adott esetben 0,05—0,1 rész réz-, cink-, ezüst-, nikkel-, kobalt- vagy kadmium-sót tartalmazó 30—40 rész vizes fázisba ammóniumhidroxidot és olajsavat célszerűen 1 :1 súlyarányban keverünk be, ehhez szükséges esetben latexet vagy lakkbenzint tartalmazó kaucsuk oldatot, esetleg töltőanyagokat és vázerősítő anyagokat adunk hozzá és keverés közben a lágyuláspont feletti hőmérsékletre felmelegített 40—60 rész bitument hozzáadjuk. Bitumenként 40—70 C° lágyuláspontú desztillációs bitument vagy 80-100 C° lágyuláspontú lakkbenzint tartalmazó fúvatott bitument alkalmazunk. Latexként illetve kaucsuk oldatként természetes vagy szintetikus kaucsukot alkalmazunk. Az alkalmazott töltőanyag vagy vázerősítő anyag üvegszál, azbeszt, salakgyapot, ásványgyapot vagy papiriszap. Az eljárás előnyös kiviteli változata szerint a vizes és a bitumenes fázist külön-külön felmelegítjük és a két fázist a megadott arányban folyamatosan kolloidmalomba beadagoljuk. A töltőanyagokat vagy vázerősítő anyagokat bizonyos esetekben a már elkészített anionos bitumenemulzióhoz felszórás előtt adjuk hozzá. A találmányt arra a felismerésre alapozzuk, hogy az anionos bitumenemulzióhoz javasolt, in situ előállított ammóniumoleát emulgeátor levegőn vékonyrétegben elbomlik és az ammóniatartalmát elveszti. A visszamaradó olajsav a bitumen szemcsékkel összetapadva homogén filmet képez. A bitumenfilm tulajdonságai vízzáróság szempontjából azonosak az oldószeres bitumenemulziókból készült film vízzárósági tulajdonságaival és az emulgeátor — szemben az ismert alkálifém-oleátokkal irreverzibilisen viselkedik. Az emulgeátor különösen előnyös tulajdonságát mutatja az a körülmény, hogy 6 hónapnál hosszabb tárolás esetén sincs szétválás vagy ülepedés az így készült bitumenemulzióban. A találmány szerinti anionos bitumenemulzió gyorsan törő jellegét a nehézfém, elsősorban réz, továbbá cink, ezüst, nikkel, kobalt, kadmium-sókkal kapott ammóniás komplex biztosítja. A törési idő beállítása az ismert emulzióknál alkáliföldfém sókkal például kalcimklorid elektrolittal történhet. Az alkáliföldfém elektrolitok azonban a latex-bitumenemulziókat pillanatszerűen koagulálják, így a bitumenemulzió felhordásánál kétfúvókás szórógépek alkalmazandók, az egyik fúvókán a latex-bitumenemulziót, a másikon az elektrolit oldatot juttatják a bevonandó felületre. A szóróberendezés költségessége és a keverési művelet kényes mivolta miatt ez az eljárás csak nagyon korlátozott mértékben terjedt el. Ha azonban a találmány szerint az említett nehézfémsókkal ammóniás komplexet képzünk és az ammóniás fémkomplexet már elkészítésnél egyesítjük a latex-tartalmú anio-5 nos bitumenemulzióval, akkor az ammóniás fémkomplex az emulzió stabilitását a javasolt koncentrációhatárig hátrányosan nem befolyásolja. Az emulzió felületre történő felhordása után a hordozó anyagi minőségétől függetlenül az emulziós 10 réteg ammóniatartalma viszonylag gyorsan (a víznél gyorsabban) elillan, az ammóniás komplex megbomlik és utóbb közönséges fémsóvá alakulva fejti ki koaguláló hatását. A felvitt emulziós réteg tehát még víztartalmának elvesztése előtt koagulál, vagyis 15 megtörik, ennek folytán in situ egykomponensű, gyorsan törő bitumenemulzió állítható elő. Ez a felismerés egyébként az emulziós technikában különféle víz-olaj típusú emulziók gyártásánál is alkalmazható, például megfelelően stabil emulzió 20 képezhető különböző növényi és halolajokból, viaszokból, zsírokból, természetes gyantákból. A találmány szerint előállított emulzió tehát a gyorsan törő kationos bitumenemulzió minden használati előnyével rendelkezik a száradó típusú 25 anionos bitumenemulziókkal szemben, meglepően jó tapadóképességet mutat. Különösen jelentős a közölt felismerés a latex-tartalmú bitumenemulziók gyártásánál, ahol a kényes technológia miatt a selejtképződés szinte alig küszöbölhető ki. 30 A felolvasztott bitumen műkaucsuk-latex-szel való elkeverésénél gyors vízvesztés miatt kicsapódás léphet fel. Ha pedig már előre elkészített anionaktív bitumenemulziót bázikus kémhatású latex-szel elkeverünk, akkor a latex és a bitumenemulzió 35 állás közben lassan szétválik. A felhordáskor képződött film heterogén és a latex-bitumen együttes jó tulajdonsága kellően nem érvényesül. Ha azonban az emulziót ammónium-oleát • emulgeátorral készítjük, akkor ez mind a bitumennek, mind a 40 műkaucsuk-latexnak jó emulgeátora, stabilan megmarad a benne levő fémelektrolitok ellenére, és felhordáskor ammónia-tartalmát elveszítve homogén filmet képez. Az ammónia szerepe a találmány szerinti bitumenemulziókban tehát kettős, egyrészt 45 biztosítja a megfelelő emuigeálhatóságot az emulzió elkészítésénél, másrészt a felületre felhordva gyorsan elpárolog, emulgeátor jellegét elveszti, sőt a komplexben tartott nehézfém elektrolitból az ammónia-tartalom elpárolgása után a gyorsan koa-50 guláló hatású nehézfém elektrolit marad vissza. A találmány szerint előállított anionos bitumenemulziók alkalmazásterületei például a következők: betonfelületen, meleg bitumenes szigetelés alá előkészítésre, öntapadó bitumenes fóliák ragasztására, 55 előregyártott betoncsövek belső és külső vízszigetelésére, továbbá fémfelületeken korrózióvédő rétegek kialakítására alkalmas. Az anionos bitumenemulziók alkalmazásterülete a felsoroltaknál sokkal szélesebb, az előbbiekben csak a legfontosabb 60 alkalmazásterületeket emeltük ki. A találmány szerinti anionos bitumenemulziók előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Gyártástechnológiájuk egyszerű, az egykomponensű rendszer előállítására felhasználható a 65 bitumenemulzió előállítására már kifejlesztett és 2