167432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás orgoteinben dús fehérje koncentrátum előállítására vörös vérsejtekből

167432 5 6 értéken előnyösen 60—80 C°-on hőkezeljük, és a hőkezelést előnyösen Cu2 + és Zn 2 + ionok jelenlé­tében végezzük. Meglepő módon azt találtuk, hogy mind a he­moglobin, mind a szénsav-anhidráz szelektíven kicsapható, lényegében teljes mértékben, mi­közben az orgotein oldatban marad; a művelet­nél az összes fehérjék igen jelentős részét, azaz körülbelül 95%-át kell kicsapni. Továbbá a he­moglobin hőre viszonylag állandó fehérje, a me­legítés nem teszi oldhatatlanná; vagy csak rész­ben teszi oldhatatlanná a találmány szerinti el­járásban alkalmazott pH tartományon kívül. A találmány szerinti eljárás egy különösen célszerű kiviteli módja a következő lépésekből áll: (1) a teljes vért maximálisan háromszoros, célszerűen 0,5—1,5-szeres térfogatra hígítjuk vízzel ; (2) a teljes vért körülbelül 65—75 C°-ra mele­gítjük, körülbelül 1—8 óra közötti időtartamra; (3) a melegített elegyet lehűtjük, legalább 40 C°-ra, célszerűen szobahőmérsékletre, vagy ez alá; •(4) a kicsapódott fehérjéket elválasztjuk, cél­szerűen oentrifugálással; és (5) a nyers orgoteint a felülúszóból elválaszt­juk, célszerűen ioncserélő kromatográfiával. A találmány szerinti eljárás további kivitele­zési megoldásánál a következő, a fenti különö­sen célszerű kivitelezési mód változatát alkal­mazzuk : a) a hőkezelési lépés kiinduló anyagaként az 1. lépésben szérum mentes vérsejteket szuszpen­dálunk, célszerűen 1—3-szoros térfogatú vízben; b) a hőkezelést alacsonyabb hőmérsékleten, de hosszabb ideig végezzük, például 60 C°-on három, vagy több óra hosszat, illetve magasabb hőmérsékleten rövidebb ideig, például 80 C°-on 30 perctől egy óráig; c) a hőkezelést körülbelül pH 7 mellett vé­gezzük ; d) a 3. lépést a 4. lépés után végezzük; e) az 5. lépésben az orgoteint a felülúszótól acetonnal, vagy más vízzel elegyedő szerves ol­dószerrel történő kicsapással választjuk el; f) az 5. lépésben az orgoteint a felülúszótól ultraszűréssel, vagy liofilizálással választjuk el; g) az orgotein izolálása előtt a víz egy részét eltávolítjuk a félülúszóból vákuumdesztilláció­val, 20—60 C° közötti hőmérsékleten. A hőkezelési lépést végezhetjük a teljes véren, ami célszerű, ugyanis így a szérum eltávolítást és a koncentrált vörös vérsejtek mosásának mechanikus lépéseit elhagyhatjuk. Ugyanezt el­végezhetjük szérum mentes vörös vérsejteken is. Ez utóbbi eljárás valamivel tisztább orgoteint biztosít, de ezt az előnyt lerontja a vörös vér­sejtek hőkezelés előtti elválasztásának és mosá­sának költsége. A járulékos fehérje szennyezé­seket kis mennyiségű további munkával, proto­olitikus enzim segítségével elválaszthatjuk, amint azt az alábbiakban leírjuk, ezért tehát a teljes vért célszerű kiindulási anyagként alkal­mazni. Jóllehet a hőkezelési lépést elvégezhetjük hí­gítatlan teljes véren vagy szérum mentes kon­centrált vörös vérsejtekben, ez azonban a keve­rés és a hőátadás mechanikai problémáit veti fel. Ezért a teljes vért és különösen a szérum mentes vörös vérsejteket előnyös a hőkezelés előtt vízzel keverni, azaz maximálisan három­szoros, célszerűen 1—2-szeres térfogatra hígíta­ni. A víz, ha szükséges, tartalmazhat puffert és/vagy két vegyértékű iont, azaz Cu és/vagy Zn forrást, lehetőleg alacsony koncentrációban, azaz 0,05 mól alatt. Amennyiben teljes vért hasz­nálunk a hemoglobin lízise előtt a koaguláció megakadályozására, nátrium-citrátot vagy más koagulációgátlót adagolhatunk. A hőkezelési lépést célszerűen a vörös vérsej­tek hemoglobinjának izoelektromos pontja, azaz pH 7 körül végezzük. Ä különböző hemoglobi­nok izoelektromos pontja a 6,5—7,5 pH tarto­mányban van, rendszerint pH 6,7—7,4 között. Alacsony pH-nál, például 5 alatt a hemoglobin denaturálódik; de csak részlegesen csapódik ki. Némelyik faj, például marha és ló hemoglobin 5—8 között bármilyen pH-nál kicsapódik. Más hemoglobinok csak az izoelektromos pontjuknál csapódnak ki. A vörös vérsejtek pH-ját bármilyen alkalmas savval vagy bázissal beállíhatjuk. A hőkezelési lépést 60—80 C° között előnyö­sen 70—75 C°-on, addig végezzük, amíg az ösz­szes, vagy lényegében az összes hemoglobin ki nem csapódik. A pontos hőmérséklet és időtar­tam nem döntő, ha az összes hemoglobint telje­sen kicsapjuk. Magasabb hőmérséklet és hosz­szabb hőkezelési időtartam csökkenti az orgotein hozamot. Alacsonyabb hőmérséklet és rövidebb hőkezelési időtartam kevésbé tiszta orgoteint eredményez. 75 C°-o:n körülbelül 1—2 óra ele­gendő. Egy órás, vagy még hosszabb hőkezelés 60—75 C°-on, lényegesen nem befolyásolja a tiszta orgotein végső hozamát. Egy órás hőkeze­lés 80 C°-on azonban az orgotein 1/ i — 3 / 4 részét elbontja. A hőkezelési lépést végezhetjük szaka­szosan, vagy nyújtott fűtési és hűtési időtarta­mok alkalmazásával, folyamatosan. A hőérzékeny fehérjéket, idetartozóan az en­zimeket, a vörös vérsejtekből hő-denaturálás út­ján távolítjuk el a hemoglobinnal együtt. A hő­érzékeny fehérjék jelentős képviselője a szén­sav-anhidráz. A vörös vérsejteket addig melegít­jük, amíg a szénsav-anhidráz inaktiválódik. A szénsav-anhidráz hőérzékenységéről szól az alábbi tanulmány: Davis R. P.: The Enzymes. Vol. 5. 545 (1961) Academic Press, New York 55 City. Amikor a hemoglobin kicsapódik, a szénsav anhidráz és minden, vagy csaknem minden egyéb hőérzékeny enzim és nem enzim fehérje a felülúszóban kicsapódik, minthogy a hemoglo­bin a stabilisabb. 60 C°-on például 20 percnél hosszabb hőkezelés már elegendő, hogy a szén­sav-anhidrázt ós más hőérzékeny fehérjéket inaktiváljunk, 65 C°-on pedig 10—15 perc is ele­gendő. 65 A hemoglobin kicsapás befejeződését köny-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom