167370. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izprén elválasztására izprént tartalmazó elegyekből
5 167370 6 szénhidrogéneket fejpárlatként (7 vezeték). Ez utóbbiakat a 20 rektifikáló kolonnába vezetjük. A szénhidrogének MCP-t is tartalmaznak. Az oldószerben oldódó magas forráspontú szénhidrogének legnagyobb részét (a betáplált dién vegyületek, különösen 1,3-pentadién 40-70%-át kitevő nehéz acetilén vegyületeket és a 18 kolonnába továbbított, teljes mennyiségű MCP-t a 20 kolonna aljáról (8 vezeték) visszük el, míg fejpárlatként (9 vezeték) a 18 kolonna fenekén az oldószerrel eltávozott izoprént visszanyerjük (ezt az anyagot azután ismét a 17 kolonnába vezetjük az esetleg jelenlevő oldható, alacsony forráspontú szénhidrogének kinyerésének lehetővé tételére). A 18 kolonna tetején gőzfázisban távozó és MCP-mentes nyers izoprént a 10 vezetéken át a 21 extraktiv desztillációs kolonnába tápláljuk. Ugyanide tápláljuk be a 25 vezetéken keresztül a 19 kolonánából nyert extrakciós oldószert is. Az olefin-szénhidrogéneket, a normál-pentánt és izopentánt a 21 kolonna tetejéről távolítjuk el a 11 vezetéken keresztül. A fenékről (12 vezetéken át) lényegében az izoprént és a visszatáplált ciklopentén egy részét ürítjük le. Ezt az anyagot 22-ben flash-elpárologtatásnak vetjük alá és ezáltal (a 24 vezetéken át) fenéktermékként az extrahálószerként és a 18 kolonna refluxaként szükséges teljes oldószermennyiséget és izoprént kapjuk meg. Az ugyanezzel a flash-elpárologtatással kapott párákat a 13 vezetéken át a 23 rektifikációs kolonnába vezetjük. Nevezett utolsó kolonna aljáról (a 15 vezetéken) vezetjük el a 23 oszlopra táplált izoprénben még jelenlevő nehéz szénhidrogének (ciklopentén, ciklopentán és maradék pentadiének) teljes mennyiségét, míg a kolonna tetejéről (14 vezetéken át) az izoprén áramát vezetjük el, amely előzetesen, a 17 és 21 kolonnák által esetleg el nem távolított, alacsony forráspontú vegyületeket igen kis mennyiségben még tartalmazza (ezt az anyag-áramot a 17 kolonnába tápláljuk vissza a benne levő izoprén kinyerése és az említett szennyezések eltávolítása céljából). A polimerizációra alkalmas minőségű izoprént a 23 kolonna dúsító szakaszának oldaláról (a 16 vezetéken át) folyadékfázisban vesszük el. A 2. ábra a találmány szerinti eljárás egy további módosítását szemlélteti. Ebben a berendezésben a 18 és 19 kolonnák funkcióját a 8 kolonna látja el. Ezenkívül hiányzik a 20 kolonna, mert a 8 kolonna olyan körülmények között üzemel, hogy a 7 áram átfuvatására (tisztítására, finomítására) van lehetőség. A 2. ábra szerinti berendezésben a betáplált elegyet - amelyből a polimerizációra alkalmas minőségű izoprént akarjuk kinyerni (1 vezeték)— a visszatáplált 18 árammal együtt a 2 vezetéken át az 5 rektifikáló kolonnába tápláljuk. E kolonna tetejéről (3 vezetéken) a C4 szénhidrogéneket, az alacsony forráspontú acetilén-szénhidrogéneket és a betáplált izopentán 70-90%-át vesszük el, fenekéről pedig (a 4 vezetéken) a tárolás alatt képződött dimér- és polimer termékeket és az esetleg jelenlevő magas forráspontú szénhidrogének 30-60%-át ürítjük le. A kolonna szellőző-részének oldaláról gőzfázis-S ban vesszük el az izoprént tartalmazó anyag-áramot, amelyet a 6 vezetéken át a 8 extraktiv desztillációs kolonnába táplálunk a monociklopentadién elválasztása végett. A kolonna üzemeltetéséhez szükséges oldószer a 15 vezetéken át 10 érkezik. A 8 kolonna szellőző részének egy tányérja gőzfázisából (a 7 vezetéken át) elvesszük a MCP teljes mennyiségét az oldószerben oldódó szénhidrogének (a 6 áramban jelenlevő acetilén-vegyü-15 letek és diének) 30—60%-ával együtt, a kolonnafejből (a 9 vezetéken át), egy lényegében C5 olefineket, ciklopentént, normál pentánt és a maradék izopentán-részt tartalmazó nyers izoprén anyag-áramot veszünk el. A 8 kolonna fenekéről az 20 oldószert nyerjük vissza. Fenti nyers izoprén-áramot a 12 extraktiv desztillációs kolonnába vezetjük, amelybe a 10 vezetéken át a 8 kolonnából visszanyert extrakciós 25 oldószert tápláljuk. A 12 kolonna tetejéről a 11 vezetéken át távolítjuk el az olefin-szénhidrogéneket, normál-pentánt és izopentánt, fenekéről az oldószer áramot ürítjük le (a 13 vezetéken), amely lényegében izoprént és a rendszerbe juttatott 30 ciklopentén egy részét tartalmazza. Ezt az anyagáramot a 14 kolonnában egy flash-elpárologtatásnak vetjük alá, így fenéktermékként (a 15 vezetéken át) az extrahálószerként és a 8 kolonnában refluxként szükséges oldószert, ill. a 35 14 kolonnába bekerült izoprén teljes mennyiségét kapjuk. Az ugyanezen flash-elpárologtatással kapott gőzöket a 16 vezetéken át a 17 rektifikáló kolonnába vezetjük. Ennek az utolsó kolonnának az aljáról (a 20 40 vezetéken) távolítjuk el a 17 kolonnába táplált izoprénben még mindig jelenlevő nehéz szénhidrogéneket, tetejéről pedig egy izoprén-áramot csapolunk le, mely a korábbi műveletek során el nem távolított alacsony forráspontú vegyületek esetleges 45 nyomait tartalmazza (ezt az anyagáramot az 5 kolonnába vezetjük vissza a benne foglalt izoprén visszanyerése és fenti szennyezések eltávolítása végett). Ugyanazon 17 kolonna dúsító szakaszáról a 19 50 vezetéken át polimerizációra alkalmas minőségű folyékony izoprént veszünk el. A találmány szerinti eljárással kapcsolatban megjegyezhető, hogy az izoprén olefinektől történő 55 elválasztásához szükséges oldószert az MCP izopréntől végzett elválasztására is felhasználjuk mimellett az oldószer visszanyerésére csak egy sztrippelő kolonnát használunk. Ily módon mind az üzemköltségek jelentős 60 csökkentését, mind a dién polimerizáció, és különösen a MCP-dimerizáció veszélyének csökkentését érjük el. A találmány szerinti eljárásnál az oldószert az első extraktiv desztillációba tápláljuk vissza a 65 reflux céljára szükséges szénhidrogénekkel együtt. 3